A majdani összecsapások elcsitultával azonban nem tűntek el a szélsőségesek az utcáról, sőt, a krími ukrán–orosz konfliktust meglovagolva egyre hangosabbá váltak.
Bár az uniós külügyminiszterek közreműködésével kidolgozott február 21-i megállapodás alapján 48 órán belül le kellett volna fegyverezni az illegális alakulatokat, de a szélsőjobb kulcsfontosságú pozíciókat szerzett a kormányban, és megakadályozta a megállapodás betartását – írta korábban a Der Spiegel. Ez azonban nem történt meg, a szélsőségesen nacionalista, „orosztalanítást" követelő Szabadság (Szvoboda) párt viszont megkapott több minisztériumot, és a több ezer fegyverest összefogó Jobboldali Szektorral együttműködve komoly befolyásra tett szert.
Vezetőjük, Dmitrij Jaros egyenesen ultimátumban követelte a fegyverraktárak megnyitását és kiképzőközpontok átadását az ukrán kormánytól, hogy „rendet tegyen” az országban, és deklaráltan azért, hogy elfojthassa „a Majdan-ellenes tüntetéseket Ukrajna keleti és déli régióban”.
A Jobboldali Szektor egyébként országszerte önkénteseket toboroz katonai szolgálatra, Volin megyében a tömörülés ottani szervezetei már meg is kezdték a jelentkezők harci kiképzését.
Az új ukrán kormánynak egyébként nem érdeke, hogy a Jobboldali Szektor bármilyen megmozdulásával kiprovokálja Putyin válaszcsapását, ezért Jacenyukék valószínűleg megpróbálják majd visszafogni az ilyen akciókat – mondta el megkeresésünkre Tálas Péter. A Stratégiai Védelmi Kutató Hivatal szakértője hozzátette: ugyanakkor nem tartja kizártnak, hogy néhány begőzölt fiatal a Jobboldali Szektor köreiből megindul, hogy „rendet csináljon”. Elvégre a Jobboldali Szektor mintegy 4-5 ezer ellenzéki huligánt tömörít – mondta.
Másrészt a Jobboldali Szektor az ukrán politikában is feltörekvőben van; nem tagadható, hogy egyre népszerűbbek, az emberek hálásak nekik a majdani összecsapásokban betöltött szerepük miatt, bár az ukránság nagyobb tömegei nem azonosultak a nézeteikkel – mondta el Tálas. A szélsőjobboldali vezetője, Jaros egyébként deklaráltan politikai mandátumokra szeretné beváltani az így szerzett népszerűséget, nemrég bejelentette, hogy indulni kíván az előre hozott elnökválasztásokon.
Annál is inkább, mert a nagypolitikából egyelőre kimaradtak, bár miniszteri tárcával kapcsolatban is elhangzottak ígéretek feléjük – mutatott rá Tálas –, ugyanakkor ilyen nemzetközi konfliktusos helyzetben az ukrán vezetés nem tehetné meg, hogy nacionalista radikálisok kezébe adjon olyan kulcstárcákat, mint például az oktatás, amelyet például a soviniszta eszmék terjesztésére használhatnának fel a szélsőjobboldaliak.
Az ukrán nacionalizmus alapjaiban véve oroszellenes, az oroszokkal szemben határozza meg magát, és nem a magyarokkal, vagy az országban élő más kisebbségekkel szemben – mondta el Tálas.
Ugyanakkor – tette hozzá – az ukrán identitás most van kialakulóban, és kérdés, hogy európai, befogadó jellegű lesz-e a kisebbségekkel szemben, vagy sem.
A szakértő elmondta: egyelőre nincs hír arról, hogy Kárpátalján magyarellenes akciókat tervezne a Jobboldali Szektor. Ugyanakkor a szélsőjobboldali szervezet volt az, amelyik lemondatta tisztségéről csütörtökön Vaszil Turdaj ezredest, Kárpátalja megye napokban kinevezett rendőrparancsnokát, és szintén ők voltak azok, akik erőszakos fellépésükkel félbeszakították a beregszászi városi tanács február 24-i közgyűlését.
A Jobboldali Szektor egyébként Kárpátalján is fegyveres mozgósítást hirdetett, amely időben egybeesett azzal a magyar menekülthullámmal, amely a tiszabecsi határátkelőn keresztül érkezett Magyarországra egy általános mozgósításról szóló álhír miatt.
