Az ukrajnai helyzetnek szentelt egyórás telefonbeszélgetést folytatott ismét, hat nap leforgása alatt már másodszor Barack Obama és Vlagyimir Putyin, s míg a Fehér Ház közleményében azt emelte ki, hogy az amerikai elnök a diplomáciai rendezés menetrendjének elfogadására próbálta rávenni tárgyalópartnerét, a Kreml tájékoztatója a válság megítélésében és okaiban fennálló nézeteltérésekre helyezte a hangsúlyt.
A Fehér Ház szerint Obama közölte Putyinnal, hogy Oroszország krími cselekedeteivel megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét, ami arra késztette Washingtont, hogy európai partnereivel összehangoltan válaszlépéseket tegyen. Obama jelezte, hogy van lehetőség a krími válság diplomáciai megoldásra Oroszország, az ukrán nép és a nemzetközi közösség érdekeinek megfelelően.
A Washington által javasolt rendezés keretében az ukrán és az orosz kormány közvetlen tárgyalásokat folytatna a nemzetközi közösség közbenjárásával, nemzetközi megfigyelők szavatolnák az ukrán állampolgárok, köztük az oroszok jogainak védelmét, az orosz csapatok visszatérnének krími támaszpontjaikra, a nemzetközi közösség országai pedig együttműködve nyújtanának támogatást a májusi választásra készülő ukrajnaiaknak.
A Kreml által kiadott közlemény szerint Obama és Putyin telefonbeszélgetése során felszínre kerültek a válság megítélésével és keletkezésének okaival kapcsolatos nézeteltérések. Putyin hangsúlyozta, hogy az alkotmányos puccs révén hatalomra került, „össznemzeti mandátumot nélkülöző” kijevi vezetés teljesen törvénytelen megoldások elfogadására próbálja rákényszeríteni Ukrajna keleti és délkeleti régióit. Az orosz államfő leszögezte, hogy országa nem tudja figyelmen kívül hagyni az ezzel összefüggő segélykéréseket, és a nemzetközi joggal teljesen összhangban cselekszik.
Az orosz elnöki hivatal tájékoztatója szerint Putyin hangsúlyozta, hogy milyen fontosak az orosz–amerikai kapcsolatok a stabilitás és biztonság szavatolása tekintetében szerte a világon. „Ezeket a kapcsolatokat nem szabad feláldozni egyes – akár nagyon jelentős – nemzetközi problémákkal kapcsolatos nézeteltérések miatt” – idézte a Kreml az orosz elnök szavait. A telefonbeszélgetés az amerikai fél kezdeményezésére jött létre.
A washingtoni közlemény szerint a két elnök abban állapodott meg, hogy Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter folytatja az egyeztetéseket az ukrán kormánnyal és a partnerországokkal a válság rendezése érdekében.
Nem reális és nem legitim a március 16-ra kitűzött népszavazás a Krím félsziget jogállásáról a kijevi Központi Választási Bizottság (CVK) alelnöke szerint. Andrij Mahera a Kanal 5 ukrán televíziónak nyilatkozva kifejtette: ilyen rövid idő alatt nem lehet összeállítani a választói névjegyzéket, és jelenleg Ukrajnában nincs meg a törvényi háttere sem annak, hogy helyi népszavazásokat tartsanak.
Mahera szerint a Központi Választási Bizottság úgy döntött, nem engedélyezi a hozzáférést a krími és a szevasztopoli választók adatait tartalmazó hivatalos adatbázisokhoz. „Az állami névjegyzék nélkül nem tudják összeállítani a választói névjegyzéket, illetve az nem olyan lesz, amilyet a törvény előír” – mondta Mahera. A CVK alelnöke szerint Ukrajnában jelenleg a helyi népszavazásoknak nincs törvényi alapjuk. Mahera úgy vélte, a krími parlament „kétségbeesésében” döntött úgy, hogy referendumot tart az Oroszországhoz való tartozásról.
A kijevi választási bizottság nem tudja megakadályozni a krími hatóságokat a népszavazás megtartásában – közölte Vlagyimir Konsztantyinov, a Krími Autonóm Köztársaság parlamenti elnöke pénteken, miután az orosz törvényhozás elnökével tárgyalt Moszkvában. A krími orosz politikus hozzátette: a kijevi hatalom minden lépésére fel vannak készülve. Hozzátette: a találkozón is elmondta, mindent el fognak követni annak érdekében, hogy a későbbiekben egész Ukrajna csatlakozzon Oroszországhoz. Vlagyimir Konsztantyinov az MTI kérdésére válaszolva elmondta: biztosak döntésükben, amely szerinte a történelmi igazságosságot szolgálja azzal, hogy az 1954-ben „egy zsák krumpliként" Ukrajnának ajándékozott Krím félsziget visszatér Oroszországhoz.
Az Európai Unió lépéseket tesz Oroszországgal szemben. A krími tatárok nem ismerik el a népszavazást és a külföld segítségét kérik. Az Egyesült Államok alkotmányellenesnek bélyegzi a krími népszavazást.
Az orosz törvényhozás felsőháza támogatni fogja a Krími Autonóm Köztársaság Oroszországhoz csatlakozását, ha a Krím félsziget lakossága igent mond erre – jelentette ki Valentyina Matvijenko felsőházi elnök a krími parlament küldöttségét fogadva. Az orosz Szövetségi Tanács (felsőház) elnöke bátor tettnek nevezte a krími Legfelső Tanács (parlament) csütörtöki „elvi" döntését az Ukrajnához tartozó terület Oroszországhoz való csatlakozásáról, s az erről március 16-ra kiírt referendumról.
Szergej Nariskin házelnök a találkozón hangsúlyozta, hogy Oroszországban támogatni fogják a Krím félsziget és Szevasztopol lakosságának „szabad és demokratikus" döntését.
Az ukrán radikális nacionalista szervezet azt követelte a kijevi hatóságoktól, hogy nyissák meg a fegyverraktárakat az önvédelmi csapatok számára – jelentette pénteken az orosz állami hírügynökség. Jaros „rendet tenne” az országban, és kizárná a „Majdan-ellenes" tüntetéseket Ukrajna keleti és déli régióban".
Jaros egyébként nemrég bejelentette, hogy indulni kíván az előrehozott elnökválasztásokon.
Az ukrán hadsereg egyik különleges egységének sikerült bejutnia a Krímbe – közölte a kijevi védelmi minisztérium sajtóosztálya ukrán hírportálok szerint. A védelmi tárcánál hivatalosan megerősítették, hogy 25. dnyipropetrovszki légideszant dandár felderítő-diverziós százada Perevalnoje faluban tartózkodik, körbezárva. Az alakulat egyik tisztje annyit elmondott, hogy teljes fegyverzettel érkeztek Perevalnojéba, és készek a végsőkig kitartani a krími orosz szeparatisták nyomásával szemben.
Jövő vasárnap népszavazást tartanak a Krím félszigeten. Ha a lakosság többsége igennel voksol, a parlament elvi döntése nyomán a Krími Autonóm Köztársaság kinyilvánítja elszakadását Ukrajnától. Legalábbis így gondolja a szimferopoli vezetés. A nemzetközi jog és az ukrán alkotmány egészen mást ír elő.
