Henry Kissingerről mindenkinek a reálpolitika jut az eszébe: az 1970-es években olyan mértékben változtatta meg az amerikai külpolitikát, amely komoly paradigmaváltással járt – mondta el Magyarics Tamás dublini rendkívüli és meghatalmazott nagykövet. A szakember rámutatott arra, hogy a kiadványból kiderült, maguk a kínai vezetők sem vették komolyan az általuk hangoztatott ideológiai jelszavakat. Megszívlelendő dolog, hogy a kínai gondolkodás nagymértékben eltér a nyugatitól, így aki nem próbálja azt megérteni, az eleve kudarcra van ítélve – tette hozzá.
„A Nyugat és Kína közti konfrontációk egyik fő forrása volt, hogy a felek egyszerűen elbeszéltek egymás mellett, de sokszor maguk a kínaiak sem tettek erőfeszítéseket a nyugatiak elfogadására.” Kína Teng Hsziao-ping által kezdeményezett nyitásával sokak szerint egyfajta önfeladás történt, de az ország történetében többször asszimilálni tudta a külföldi származású dinasztiákat is, így nem kell tartaniuk az úgynevezett elnyugatosodástól – hívta föl a figyelmet az egyetemi oktató.
Saját működését is értékeli Kissinger a könyvben, de ezt többször jelzi is, így nem árul zsákbamacskát – hívta föl a figyelmet Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) tudományos munkatársa. A szakember szerint nagyon nehéz meghatározni, hogy Kína tulajdonképpen hogyan írható le, ezért érdemes hozzájuk fordulni. A kínaiak egyszerűen Kínaként tekintenek hazájukra, és nem helyezik el magukat a világ ideológiai palettáján – tette hozzá.
Az MKI munkatársa szerint Kína esetében nagyon erős kettős mérce érvényesül Európában, sok a félreértés és az előítélet. Egy belga uniós képviselő szerint Kelet-Európában a kínai kapcsolat miatt egy berlini fal épül, ami nagyon jó példája a helyzet teljes félreértésének – mutatott rá Matura. A szakember szerint Kína legfontosabb közép-európai partnere a Volkswagen, így még inkább érthetetlen ez a brüsszeli kettős mérce. Matura úgy látja, a kínai–német kereskedelmi kapcsolatok méretéhez képest a hazai szint csupán egy homokozó.