Egyelőre elmarad a totális kínai összeomlás

Az ázsiai nagyhatalom a következő évtizedekben is meghatározó szereplője lesz a világnak, amely sok esetben nem érti őt.

Henry Kissingerről mindenkinek a reálpolitika jut az eszébe: az 1970-es években olyan mértékben változtatta meg az amerikai külpolitikát, amely komoly paradigmaváltással járt – mondta el Magyarics Tamás dublini rendkívüli és meghatalmazott nagykövet. A szakember rámutatott arra, hogy a kiadványból kiderült, maguk a kínai vezetők sem vették komolyan az általuk hangoztatott ideológiai jelszavakat. Megszívlelendő dolog, hogy a kínai gondolkodás nagymértékben eltér a nyugatitól, így aki nem próbálja azt megérteni, az eleve kudarcra van ítélve – tette hozzá.

„A Nyugat és Kína közti konfrontációk egyik fő forrása volt, hogy a felek egyszerűen elbeszéltek egymás mellett, de sokszor maguk a kínaiak sem tettek erőfeszítéseket a nyugatiak elfogadására.” Kína Teng Hsziao-ping által kezdeményezett nyitásával sokak szerint egyfajta önfeladás történt, de az ország történetében többször asszimilálni tudta a külföldi származású dinasztiákat is, így nem kell tartaniuk az úgynevezett elnyugatosodástól – hívta föl a figyelmet az egyetemi oktató.

Saját működését is értékeli Kissinger a könyvben, de ezt többször jelzi is, így nem árul zsákbamacskát – hívta föl a figyelmet Matura Tamás, a Magyar Külügyi Intézet (MKI) tudományos munkatársa. A szakember szerint nagyon nehéz meghatározni, hogy Kína tulajdonképpen hogyan írható le, ezért érdemes hozzájuk fordulni. A kínaiak egyszerűen Kínaként tekintenek hazájukra, és nem helyezik el magukat a világ ideológiai palettáján – tette hozzá.

Az MKI munkatársa szerint Kína esetében nagyon erős kettős mérce érvényesül Európában, sok a félreértés és az előítélet. Egy belga uniós képviselő szerint Kelet-Európában a kínai kapcsolat miatt egy berlini fal épül, ami nagyon jó példája a helyzet teljes félreértésének – mutatott rá Matura. A szakember szerint Kína legfontosabb közép-európai partnere a Volkswagen, így még inkább érthetetlen ez a brüsszeli kettős mérce. Matura úgy látja, a kínai–német kereskedelmi kapcsolatok méretéhez képest a hazai szint csupán egy homokozó.

Matura arra is felhívta a figyelmet, hogy „harminc éve a nyugati sztárközgazdászok várják a kínai gazdaság összeomlását, de egyelőre ez nem következett be”. Az ingatlanpiaci buborék kapcsán elmondta, hogy a következő évtizedekben 300 millió ember fog a városokba vándorolni, amely nagyon komoly növekedési potenciál, így nem várható, hogy a közeljövőben bedőlne az ingatlanpiac. Matura szerint zseniális a kínai globális stratégia, amely a külső piacok leépítése mellett arra törekszik, hogy konvertibilissé tegye a valutáját. Nem biztos, hogy a jövőben Kína globális szereplő akar lenni, számára elég lehet saját térségének uralása – tette hozzá.

Kína külső megítélésében egyre inkább háttérbe szorul az emberi jogok, a kisebbségek helyzetének a fölvetése, ez az egész folyamat Közép-Európában is megfigyelhető – mutatott rá Szunomár Ágnes, az MTA KRTK Világgazdasági Intézet tudományos munkatársa. Felhívta a figyelmet arra, hogy Lengyelországban vagy Bulgáriában is nagyon komoly kedvezményeket kapnak a kínai befektetők. Orosz szempontból nézve egyértelmű célkitűzés, hogy India és Kína legyen a legjelentősebb partnerük, de ez egyelőre csupán retorikai szinten érvényesül – tette hozzá.

Jakab Péter, a Külügyminisztérium Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztályának főosztályvezetője arról beszélt, hogy a könyv egyik legnagyobb értéke, hogy az ázsiai nagyhatalmat közelebb hozza mindnyájunkhoz. Kína egy civilizáció, amely nemzetállami keretekben jelenik meg – tette hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg is több százmillióan beszélnek a mandarintól eltérő nyelvet, így az asszimiláció jelenleg is időszerű kérdés. Jakab szerint Európától eltérően Kínának sikerült az egységes országot létrehoznia az ázsiai kontinensen, de azt nem lehet megmondani, hogy ez előnyös-e az adott régiók szempontjából.

A magyar–kínai viszonyról a főosztályvezető elmondta, nem valami újdonságról van szó, mivel újra kell kötni a korábban háttérbe szorított kapcsolatot. Jakab szerint kézzelfogható az a gazdasági dinamizmus, amely az ázsiai térségre jellemző, amelyre építeni kell, de ennek kell hagyni egy kifutási időt, hogy valódi eredményeket lehessen realizálni. A keleti nyitás visszatérés a régebbi kapcsolatokhoz, mostanra a politikai keret megteremtődött, amire jó példák a magas szintű találkozások – tette hozzá. „Semmiképpen nem jelenti a keleti nyitás a kevesebb Európát, mivel az utóbbi kapcsolatokat nem lehet lecserélni már a gazdasági függőség miatt sem.”

A magyarok 74 százaléka tartja fontosnak, hogy Magyarország a gazdasági nagyhatalmakkal erősítse külgazdasági kapcsolatait, és a megkérdezettek 39 százaléka szerint a kormánynak egyidejűleg mind nyugati, mind pedig keleti irányba lépéseket kellene tennie – derül ki a Psyma Hungary Kft. legfrissebb kutatásának eredményeiből.

Sikeres látogatást tett Orbán

Orbán Viktor magyar kormányfő február közepén az eddigi legnépesebb delegáció kíséretében tartózkodott Kínában, és egyebek mellett a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztéséről tárgyalt a világ második legnagyobb gazdaságának képviselőivel, illetve több fórumon is előadást tart, és már találkozott Kína miniszterelnökével is. Orbán Viktor kínai kollégájának nyilatkozata egyébként összhangban van Szung Taóéval: a kínai–magyar kapcsolatok igen szorosak.

Orbán február 13-án a Kínai Társadalomtudományi Akadémián mondott beszédében Kína közép-európai fejlesztési lehetőségeit hangsúlyozta. Orbánt a gazdasági együttműködés erősítését kezdeményező kormányfőként mutatta be a kínai állami média a magyar miniszterelnök háromnapos látogatása során megjelentetett híradásaiban, interjúiban. Bővebben>>>