A gazdasági mutatók alapján az Európai Bizottság novemberben állította össze a vizsgálandó tagállamok listáját, amelyen Magyarország is szerepelt. A szerdai közleményből ugyanakkor az derül ki, hogy bár a bizottság szerint Magyarországon is fennállnak a makrogazdaságban egyensúlytalansági tényezők, azok mértékét a bizottság nem tartja túlzottnak.
A sajtó számára egyelőre elérhető közlésből azonban már kiderül, hogy a bizottság értékelése szerint a magyar makrogazdasági egyensúlytalanság okaira továbbra is oda kell figyelni, ezekre határozott szakpolitikai választ kell adni. A bizottság szerint javul, de továbbra is erőteljesen negatív Magyarország nettó nemzetközi befektetői pozíciója, magas az állami és a magánszektor eladósodottsága, és törékeny a pénzügyi szektor.
Emellett Brüsszel úgy látja, hogy a magyar export teljesítménye romlik. Ezenkívül a bankok működési környezetének javítását tartaná kívánatosnak annak érdekében, hogy a gazdaság finanszírozása fenntartható módon helyreálljon. „A magas államadósság szintén aggodalomra ad okot” – jegyzi meg a bizottság, amely arra is kitér, hogy bár a strukturális pénzügyi mérleg lényegesen javult, a forint gyengülése, az alacsony növekedési potenciál és a magas finanszírozási költségek megakadályozták az adósság csökkenését.
A brüsszeli testület előrejelzése szerint Magyarország nem fogja elérni az úgynevezett középtávú költségvetési célt, amely jelenleg a GDP 1,7 százalékának megfelelő strukturális hiányt jelentene. A bizottság szerint Magyarország strukturális mérlege 2014-ben romlani fog. Novemberben a bizottság még a munkanélküliséget is egyensúlytalansági tényezőként azonosította, a mélyreható elemzést követően kiadott közleményben viszont erről már nem tesz említést a testület.
A múlt év negyedik negyedévében 2,7 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) az egy évvel korábbihoz képest a harmadik negyedévi 1,8 százalékos növekedés után – közölte március 5-én a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a részletes adatokról kiadott jelentésében. Hazánk számára egyébként az EB idén és jövőre is 2,1 százalékos GDP-növekedést jósol.
Reális képet fest a magyar gazdaságról az Európai Bizottság február 25-én nyilvánosságra hozott prognózisa a K&H Bank és az ING elemzői szerint. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint az EB előrejelzése megfelel a kormányzati várakozásoknak és a piaci konszenzusnak is. Kiemelte, hogy az idei évre szóló korábbi, őszi előrejelzésénél optimistább lett a mostani. A GDP növekedését 2014–2015-ben csak a belső fogyasztás – háztartások fogyasztása, beruházások, kormányzati fogyasztás – adja majd a brüsszeli testület szerint, míg a korábbi években a nettó export jelentette a húzóerőt – emelte ki.
Balatoni András, az ING vezető elemzője szintén reálisnak nevezte a bizottság által 2015-re várt 2,1 százalékos gazdasági növekedést, ugyanakkor úgy vélte, 2016-ra már ennél mérsékeltebb bővülés várható, érdemi lefelé mutató növekedési kockázatok vannak. Az elemző egyetértett azzal a bizottsági előrejelzéssel, amely szerint az átlagos éves infláció az idén 1,2, jövőre azonban már 2,8 százalék lehet. Balatoni szerint 2015 végén 3 százalék közelébe emelkedhet a fogyasztói árindex.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint az Európai Bizottság jelentése még nagyobb elismerés Magyarországnak, mint a deficiteljárás megszüntetése volt. Pálffy István frakciószóvivő szerdán az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: a brüsszeli testület is úgy látja, hogy a magyar költségvetés jól tervezett, és a hiány a kitűzött cél alatt fog maradni. Utalt arra, hogy Brüsszel szerint a magyar gazdaság és az államháztartás működésében elhanyagolhatóak a kockázatok, ez pedig véleménye szerint a kormány és a vállalkozások teljesítményét ismeri el. „Jó irány tehát a foglalkoztatottak negyedmilliós növelése, a rekord alacsony munkanélküliség, infláció és alapkamat, amik most pozitív visszaigazolást kaptak az unió vezető testületétől” – mutatott rá a kormánypárti politikus, aki hozzátette: megérte a Brüsszel meggyőzésért hívott küzdelem, az uniós politikusok és bürokraták végre belátták, hogy Magyarország valóban jobban teljesít, és ez az eurót használó nyugati országok tekintetében még inkább így áll.
