Brüsszelben is elismerik hazánk gyorsuló növekedését

Magyarországon idén és jövőre is 2,1 százalékos GDP-növekedést jósol az Európai Bizottság.

A Brüsszelben elkészített – Olli Rehn bizottsági alelnök által a strasbourgi sajtótájékoztatón is ismertetett – prognózis kiemeli, hogy a gazdasági recesszióból 2013-ban kiemelkedő Magyarországon a gyorsuló növekedést elsősorban a belföldi kereslet élénkülése ösztönzi.

Az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének becslései szerint tavaly a GDP 2,5 százaléka körül alakult a magyar államháztartási deficit, amely az idén és jövőre ennél valamivel magasabb lesz, de nem haladja meg a 3 százalékot.

A legutóbbi, tavaly novemberi brüsszeli becslés Magyarországnak 2014-re 1,8 százalékos, 2015-re pedig 2,1 százalékos növekedést jelzett előre. Ez most annyiban módosult, hogy az idei növekedési becslés is 2,1 százalék. A magyar költségvetés hiányát 2014-re a GDP-hez mérten 3, 2015-re pedig 2,7 százalékra prognosztizálta Brüsszel tavaly novemberben. Az idei deficitjóslat nem változott, a jövő évre vonatkozót 2,9 százalékra módosították.

Az Európai Bizottság úgynevezett téli gazdasági prognózisának Magyarországról szóló része megállapította, hogy a beruházások volumenének a változása 2013-ban pozitív fordulatot vett – főként a közszféra beruházásainak köszönhetően, de a vállalati beruházások volumene is növekedni kezdett.

Ez a jelenség részben az EU-források felhasználásának, részben pedig az MNB által a kis- és középvállalatok számára kínált kedvezményes kamatozású növekedésösztönző finanszírozási konstrukciónak volt betudható. Az infláció meredek csökkenése hozzájárult ahhoz, hogy növekedett a háztartások elkölthető jövedelme, ugyanakkor a még mindig magas munkanélküliség továbbra is visszafogja a fogyasztást – olvasható a brüsszeli bizottsági értékelésben.

A prognózis szerint idén a háztartások fogyasztása pozitívba fordul – idén 1,5, jövőre 1,6 százalékkal nő –, miután tovább növekszik az elkölthető jövedelem. Ez részben a szabályozott árak csökkentésére és a közszférában a bérek növekedésére, részben a hitelezési feltételek lazulására vezethető vissza. A piaci túlkínálat miatt azonban a lakhatás terén a beruházások várhatóan csak szerény mértékben fognak növekedni – állapították meg Brüsszelben.

A munkanélküliség 2013 negyedik negyedévében 10 százalék alá csökkent, évi átlagban 10,2 százalék lett. Idén 9,6, jövőre 9,3 százalékos munkanélküliségi rátát jósol, vagyis a helyzet lassú javulására számít az Európai Bizottság. A javulást megalapozó tényezőkről szólva a prognózis – a korábbi előrejelzésekkel ellentétben – már nem csupán a közmunkaprogramok szerepét hangsúlyozta, hanem egyebek közt a gazdaság „kifehérítésének” a pozitív hozadékát is.

Az infláció a 2013-as esztendő utolsó negyedében a történelmi mélypontot jelentő 0,7 százalékra csökkent (éves átlagban pedig 1,7 százalék lett), ami az energia- és más rezsiköltségek három hullámban megvalósított csökkentésének tudható be – írták az Európai Bizottság elemzői, de hozzátették, hogy az infláció egyébként is csökkenő tendenciát mutatott. Brüsszelben úgy vélik, hogy amint a rezsiköltségek csökkentésének a hatása elmúlik, az árak idővel ismét emelkedhetnek. Ennek megfelelően idén még csak 1,2, jövőre már 2,8 százalékos fogyasztói áremelkedést prognosztizálnak. A forint legutóbbi értékvesztése valamelyest növeli a magasabb infláció kockázatát – jegyezték meg az elemzők.

A költségvetés alakulását illetően a prognózis összeállítói úgy vélekedtek, hogy az adóbevételek idén várhatóan a GDP 0,3 százalékával elmaradnak a tervezettől.

Az euróövezet 18 tagállamában a tavalyi 0,4 százalékos visszaesést követően az idén 1,2 százalékos, jövőre pedig 1,8 százalékos növekedésre számít a bizottság alacsony, 1-1,3 százalékos infláció mellett. A brüsszeli testület a munkanélküliség mindössze 0,1 százalékpontos mérséklődésére számít tavalyhoz képest, az euróövezetben 12, jövőre pedig 11,7 százalékra becsüli az állástalanok arányát.

A költségvetés átlagos hiánya az Európai Bizottság szerint uniós szinten a tavalyi 3,5 százalék után az idén és jövőre is 2,7 százalék lesz uniós szinten, míg az eurózónában az átlagos deficit 3,1 százalékról 2,6-2,5 százalékra mérséklődik.

Az előrejelzés szerint az államadósság viszont mind az euróövezetben, mind az Európai Unió egészében magas szinten stagnál; a közös pénzt használó országokban a tavalyi 95,5 százalékot követően idén 95,9 százalék, jövőre pedig 95,4 százalék lehet, míg az unió egészében valamivel alacsonyabb az eladósodás szintje. Tavaly 89,4 százalék volt a GDP-hez mérten, az idén 89,7 százalékra emelkedhet a mutató, jövőre pedig 89,5 százalék lehet.

A magyar gazdaság szempontjából meghatározó Németország számára Brüsszel az idén 1,8 százalékos, jövőre pedig 2,0 százalékos növekedést jósol, a költségvetés mérlege kiegyensúlyozott, és folyamatosan csökken majd az államadósság; a 2013-as 79,6 százalékról idén 77,3 százalékra, jövőre pedig 74,5 százalékra.

Figyelmeztető üzenetet küld viszont a hosszú ideje árgus szemekkel figyelt Franciaországnak a brüsszeli testület, amely magas deficitet és lassú növekedést jósol Párizsnak. A bizottság szerint Franciaország sem a növekedési és stabilitási paktumban meghatározott, a GDP maximum hatvan százalékában megszabott államadósság-plafont, sem a háromszázalékos deficitre vonatkozó küszöböt nem tudja majd betartani sem idén, sem jövőre.

A válság gyújtópontjában lévő Görögországban a brüsszeli testület szerint idén beindul a növekedés, a tavalyi 3,7 százalékos zsugorodást követően idén 0,6 százalékkal javul majd a gazdaság teljesítménye, míg 2015-re a növekedés 2,9 százalékra gyorsul. A legjelentősebb javulást a deficit terén prognosztizálja a bizottság Athénnak: tavaly több mint 13 százalékos volt a hiány, idén viszont 2,2 százalék lehet, majd jövőre 1 százalékra csökken.

A Nemzetgazdasági Minisztérium szerint visszaigazolta az Európai Bizottság (EB) kedden közzétett jelentése, hogy a kormány reális célokat tűzött maga elé, az EB téli előrejelzésében javította a magyar gazdaság növekedési kilátásait. A bizottság a 2013. évi költségvetési hiányt a kormányzati hiánycélnál lényegesen alacsonyabbra becsüli - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kedden az MTI-vel.

Az államadósság a GDP 79,0 százalékának megfelelő értékre csökkent tavaly év végére a szeptember végi 80,2 és az egy évvel korábbi 79,8 százalékról – derült a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelentéséből.

Magyarország költségvetése és pénzügyi helyzete stabil, az államadósság csökkenő pályán van – közölte korábban a Fidesz.

A Világbank egyik volt vezetője nemrég elmondta: egy ország csak úgy tud kitörni a pénzügyi függőségből, ha a saját kezébe veszi a pénzkibocsátását, ehhez pedig meg kell szabadulni a nemzetközi kontroll alól, elsősorban a mozgását korlátozó államadósságtól. Mint mondta, különösen nagyra becsüli ebben a tekintetben a magyar unortodox gazdaságpolitikát, amelyet a világ többi országának is követnie kellene.