A külföldi médiatámadások kapcsán megjegyezte: nem lepődik meg azon, hogy a magyar lépéseket „a kontroll alatt tartott média és az általuk idézett szakértők” megpróbálják negatív színben feltüntetni. Mint elmondta, ma öt nagy médiacsoport kezében van a komplett amerikai média, e csoportok mögött pedig „ugyanaz a 100-150 személyből és intézményből álló pénzügyi szuperelit áll”, amely a világ pénzforgalmának 60 százalékát ellenőrzi. Ennek az elitnek az érdekeit sokkal jobban sértik a pénzügyi, korrupciós botrányok, mint akár a Snowden-féle diplomáciai és titkosszolgálati kiszivárogtatások.
Ezért Hudes szerint ez az elit mindent megtesz, hogy elhallgattassa az ő üzenetét a nyilvánosság elől, de mint Hudes megjegyezte, szerencsére akadnak olyan médiumok – főleg Kelet-Európában –, amelyek nem állnak eme globális elit „cenzúrája alatt”, és mint mondta, nagyon örül, hogy Magyarországon is érdeklődnek a munkája iránt.
Hudesnek a Világbank kötvénykibocsátási tevékenységének felügyelete volt a feladata, különös tekintettel a korrupciós kockázatot jelentő országokra, azonban miután 1997-ben felfigyelt rá, hogy a Világbank még a saját székházának felújításánál is elnézett egy mintegy 220 millió dolláros túlszámlázást, elkezdte gyűjteni a projektek kapcsán a hasonló ügyeket. Azonban, mint mondta, „a bank legfelsőbb vezetői értésemre adták, hogy nem kívánatos a tevékenységem.”
Hudestól a bank akkor vált meg, amikor a volt jogi vezető egy Fülöp-szigeteki félmilliárd dolláros világbanki hitel kapcsán kiderítette, hogy a pénzből gyakorlatilag egy helyi milliárdosnak vettek bankot. Miután a Világbank kormányzótanácsa nem foglalkozott az erről írt jelentésével, az amerikai kongresszushoz fordult. Jelentése alapján a kongresszus vizsgálatot indított, Hudest pedig kirúgták a Világbanktól – a vizsgálat egyébként pozitív eredménnyel zárult, az érintett fülöp-szigeteki ország elnökét a bíróság elítélte korrupció vádjával. Mint mondta, ezért a tettéért fenyegetéseket és állásajánlatokat egyaránt kapott.
