A volt világbankos vezető nagyra becsüli a magyarok küzdelmét

Minden országnak követnie kéne az „unortodox” magyar példát – mondta a Világbank egykori jogi vezetője. Hoppá!

VZ
2014. 02. 16. 11:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sajnálatos módon a Világbank, és társzervezete az IMF, amelyek a világ nemesfém- és pénzkészletének jelentős része felett rendelkezik, nem hajlandó a nemzetközi jogszabályoknak megfelelően átláthatóvá tenni a működését – közölte Karen Hudes, akit egy hatalmas korrupciós ügy kitálalása után, elmondása szerint jogtalan eszközökkel bocsátottak el 21 év után a Világbank egyik jogi vezetői pozíciójából.

Bár a Világbank azt hangoztatja, hogy szegénységmentes világot akar megvalósítani, ezzel szemben Hudes húsz éven át azt tapasztalta, hogy a megsegített délkelet-ázsiai, latin-amerikai és afrikai országokban a világbanki hitelprogramok ártottak a helyi gazdaságoknak, nemzetközi óriáscégeket hoztak helyzetbe, miközben a munkahelyek száma csökkent – mondta el a volt vezető, hozzátéve: egy ország csak úgy tud kitörni a pénzügyi függőségből, ha a saját kezébe veszi a pénzkibocsátását, ehhez pedig meg kell szabadulni a nemzetközi kontroll alól, elsősorban a mozgását korlátozó államadósságtól. Az interjú során kiemelte: Magyarországon tovább nehezíti a helyzetet a valutában jegyzett magánhitelek hatalmas aránya is.

Hudes az interjú során külön kiemelte, hogy a magyar unortodox gazdaságpolitikát különösen nagyra becsüli. Mint mondta, nagyon nagyra tartja a magyarokat, hogy „vállalták ezt a bátor lépést”, hozzátéve: „a történelemben nem ez az első eset, önök bebizonyítják, hogy nem engedik magukat megfélemlíteni külső erőktől”. Hangsúlyozta: a világ minél több országának követnie kellene a magyar példát.

Mint ismert, a magyar kormány 2010 óta küzd az államadósság növekedése ellen, és határidő előtt visszafizette a Bajnai-kormány által felvett IMF-hitelt. Emellett pedig egy sor intézkedést léptetett életbe a devizahitelesek megsegítésére: a végtörlesztést, majd az árfolyamgátat, miközben folyamatosan keresi a jogi megoldást arra, hogy ne csak a félretájékoztatott lakosság viselje az árfolyam-különbözet terheit, és hogy a bankok visszaadják az ügyfeleiknek azokat a pénzeket, amelyek az árfolyamrésből és az egyoldalúan, hasra ütésre emelgetett kamatokból származnak. A magyar példa nyomán a régió országai is ébredezni kezdtek.

A külföldi médiatámadások kapcsán megjegyezte: nem lepődik meg azon, hogy a magyar lépéseket „a kontroll alatt tartott média és az általuk idézett szakértők” megpróbálják negatív színben feltüntetni. Mint elmondta, ma öt nagy médiacsoport kezében van a komplett amerikai média, e csoportok mögött pedig „ugyanaz a 100-150 személyből és intézményből álló pénzügyi szuperelit áll”, amely a világ pénzforgalmának 60 százalékát ellenőrzi. Ennek az elitnek az érdekeit sokkal jobban sértik a pénzügyi, korrupciós botrányok, mint akár a Snowden-féle diplomáciai és titkosszolgálati kiszivárogtatások.

Ezért Hudes szerint ez az elit mindent megtesz, hogy elhallgattassa az ő üzenetét a nyilvánosság elől, de mint Hudes megjegyezte, szerencsére akadnak olyan médiumok – főleg Kelet-Európában –, amelyek nem állnak eme globális elit „cenzúrája alatt”, és mint mondta, nagyon örül, hogy Magyarországon is érdeklődnek a munkája iránt.

Hudesnek a Világbank kötvénykibocsátási tevékenységének felügyelete volt a feladata, különös tekintettel a korrupciós kockázatot jelentő országokra, azonban miután 1997-ben felfigyelt rá, hogy a Világbank még a saját székházának felújításánál is elnézett egy mintegy 220 millió dolláros túlszámlázást, elkezdte gyűjteni a projektek kapcsán a hasonló ügyeket. Azonban, mint mondta, „a bank legfelsőbb vezetői értésemre adták, hogy nem kívánatos a tevékenységem.”

Hudestól a bank akkor vált meg, amikor a volt jogi vezető egy Fülöp-szigeteki félmilliárd dolláros világbanki hitel kapcsán kiderítette, hogy a pénzből gyakorlatilag egy helyi milliárdosnak vettek bankot. Miután a Világbank kormányzótanácsa nem foglalkozott az erről írt jelentésével, az amerikai kongresszushoz fordult. Jelentése alapján a kongresszus vizsgálatot indított, Hudest pedig kirúgták a Világbanktól – a vizsgálat egyébként pozitív eredménnyel zárult, az érintett fülöp-szigeteki ország elnökét a bíróság elítélte korrupció vádjával. Mint mondta, ezért a tettéért fenyegetéseket és állásajánlatokat egyaránt kapott.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.