A zágrábi bíró még július elején adott igazat a horvátországi Frank Egyesületnek, amely a svájci frankban felvett hitelek jelentős drágulása miatt perelt be nyolc bankot.
Dobronic az ítéletet azzal indokolta, hogy a bankok cselekedetei teljes mértékben ellentétesek a fogyasztóvédelmi törvénnyel, mivel nem tájékoztatták az ügyfeleket a lehetséges kockázatokról. A pénzintézetek változó kamatozású kölcsönöket kínáltak, a kamatokat egyoldalú banki döntésekkel, a hitelesek kárára változtatták, anélkül, hogy az ügyfeleik bármiféle információt kaphattak volna a számítási módszerről vagy a paraméterekről. Ezért a bíróság elrendelte, hogy a pénzintézeteknek fix kamatozás mellett, a szerződés napján érvényes árfolyamon kunára kell átszámítaniuk a hitel tőkeösszegét, a hiteleseknek eszerint visszakaphatják a bankoktól azt a pénzt, amennyivel eddig a jogosnál többet fizettek a hitelért.
Azóta nemcsak a horvát devizahitelesek nyertek újabb pert, de az egész kelet-közép-európai régióban recseg-ropog már a bankuralom.
A balkáni országban erre jogosult minden olyan devizahiteles, akinek a szerződésében szerepel az a pont, amely a bank számára egyoldalú kamatemelést tesz lehetővé. A szerb nemzeti bank ajánlása nyomán a pénzintézeteknek maguknak kell felülvizsgálniuk minden hitelszerződést, és újra kell számolniuk a devizahitelesek tartozásait. A túlfizetést a hátralévő tartozásból le kell vonni, és a további törlesztőrészleteket az alacsonyabb összegben kell meghatározni. A legtöbb szerb bank elfogadta az ajánlást, a három legnagyobb devizahitel-állományú azonban mindenféle trükkökkel próbálta meg kijátszani azt, ezért a szerbiai Frank Egyesület óvatosságra intette az ügyfeleket.
A magyarországi megoldáshoz hasonlóan Romániában is megosztanák a bankokkal a devizahitelesek árfolyamterheit – ezzel kapcsolatban törvénymódosítást terjesztett elő Bukarestben Bihar megye konszenzusra jutott pártjai. Ezzel egy 2010-es sürgősségi rendeletet egészítenének ki, amely lehetővé a végtörlesztést a hitelesek számára, egyben azt, hogy kedvezőbb kamatfeltételek mellett újrafinanszírozhassák hitelüket. Ezt a rendeletet módosítaná a törvénytervezet úgy, hogy a devizahitelesek lejben fizethessék vissza tartozásukat azon a devizaárfolyamon, amelyen a hitelt annak idején felvették.
A Portfolio.hu becslései szerint közel 339 milliárd, vagyis fejenként 674 ezer forint járna vissza a devizahiteleseknek, ha kiderülne, jogtalanul változtatgatják hiteleik kamatát a bankok. Emiatt a jövőben évi 81 milliárddal, vagyis átlagosan havi több mint 13 ezer forinttal lehetne kisebb a törlesztőrészlet a jelenleginél. Ehhez elsősorban a Kúria jogegységi döntésére várunk, amely akár a teljes devizahiteles szerződésállományt alkotmányellenessé nyilváníthatja, és így lehetővé válna, hogy utólag rendezzék az egyoldalú szerződéseket.
A magyar kormány egyébként 2010 óta igyekszik segíteni a bajba jutott devizahiteleseknek. A végtörlesztés 170 ezer eladósodott családnak jelentett azonnali kiutat, majd jött az új árfolyamgát, amellyel – a novemberi könnyítés után – ismét tízezrek éltek, ezúttal az igazán rászorulók közül.
