A belgrádi Politika napilap hírportáljának fogyasztóvédelmi rovatában megjelent keddi cikk arra buzdítja az olvasókat, hogy mindenki keresse elő és olvassa át devizahitel-szerződését, mert az új rendelkezések nyomán megtörténhet, hogy már a bank tartozik a devizahitelesnek.
Kártérítésre jogosult ugyanis minden olyan devizahiteles, akinek a szerződésében szerepel az a pont, amely a bank számára egyoldalú kamatemelést tesz lehetővé az üzleti filozófia, a piaci vagy más meg nem határozott körülmények megváltozása miatt. És persze a törlesztőrészletek növekedtek is.
A Szerb Nemzeti Bank 2013. május 31-én keltezett BAN 002 ajánlása minden – magánszemély által felvett – ingatlan típusú hitelre vonatkozik, a dinárban és bármely devizaalapú hitelre, sőt a hitelkártyákra és a folyószámlák mínuszaira is.
Szerbiában a pénzügyi szolgáltatásokat igénybe vevő fogyasztókat védő törvény 8. és 26. paragrafusa szerint a szerződések pénzügyi kötelezettsége meghatározható kell legyen annak összegében és esetleges változó elemeiben is, és nem biztosíthatja egyik fél számára sem az önkényes változtatást. A törvény 54. paragrafusa pedig kimondja, hogy a törvény életbelépésének napjától csak a törvény szellemében lehet megkötni a szerződéseket, illetve kötelezi a pénzügyi szolgáltatásokat nyújtó felet, hogy a korábban megkötött szerződéseket módosítsák a törvény szerint.
A szerbiai bíróságok döntései, amelyek a devizahitelesek javára születtek meg, rendszerint a szerződéses viszonyokról szóló törvényre hivatkozva születtek meg. A törvény 47. paragrafusa ugyanis kimondja, hogy a szerződés semmis, amennyiben a kötelezettség tárgya lehetetlen, megengedhetetlen, határozatlan vagy nem határozható meg, és ez érvényes a devizahitelek kamataira valamint a törlesztőrészletekre is.
Az ajánlás szerint a bankoknak saját kezdeményezésben felül kell vizsgálniuk minden hitelszerződést, és a befizetett részleteket összegezve, valamint a szerződéskor lefektetett kamatot figyelembe véve újra kell számolni a devizahitelesek tartozásait. A jelentkező túlfizetést el kell számolni, a hátralévő tartozásból le kell vonni, és a további törlesztőrészleteket az alacsonyabb összegben kell meghatározni.
A Szerb Bankszövetség nem sokkal az ajánlás megismerése után bejelentette, hogy elfogadja azt, tagjai pedig alkalmazzák a napi gyakorlatban. Az Ivana Alibunovics és Jelica Antelj által jegyzett cikk beszámol arról is, hogy a 31 szerbiai bankból 19 már elkezdte alkalmazni a Szerb Nemzeti Bank ajánlását, a fennmaradt 12 pedig úgy nyilatkozott, hogy túl kicsik ahhoz, hogy ilyen jellegű hitelügyleteket tudtak volna kínálni.
Igaz, az a három bank, amelyek a legtöbb svájci frank alapú hitelszerződéssel rendelkeznek, nem az ajánlás szerint jár el.
Az egyik saját kezdeményezésre írt jóvá bizonyos összeget az ügyfelei számára anélkül, hogy bármilyen számítást megosztott volna a devizahitelesekkel. Természetesen az ügyfeleknek a túlfizetés nyomán járó késedelmi kamatot sem tüntették fel, pedig erre a kártérítés folyamán mindenkinek joga van. Egy másik bank peren kívüli megegyezést szorgalmaz minden ügyfelével, a harmadik pedig kamatot csökkentett, de a kártérítést a hitelek lejártáig, gyakran 20-25 éves periódusban szándékozik kifizetni.
„Szerbiában az Efektiva fogyasztói egyesület tömöríti a legtöbb elégedetlen devizahitelest. Akik az egyesület által beperelték bankjukat, már a nyár folyamán hozzájutottak a nekik járó pénzhez, a késedelmi kamathoz és a perköltségekhez is. Akik nem pereltek, azoknak egy áttekinthetetlen számítás szerint kártérítést ajánlottak a bankok. Sajnos a példák azt mutatják, hogy a bankok nem kezelik egyformán azokat az ügyfeleket, akik minden jogi eszközzel harcolnak a pénzükért, és azokat, akik nem” – nyilatkozta a belgrádi Politikának Dejan Gavrilovics, az Efektiva elnöke.
Éppen ezért a fogyasztói egyesület az javasolja a hiteleseknek, hogy szerződésük semmilyen módosítását ne írják alá, amíg nem győződtek meg arról, hogy tisztességes elszámolás alapján megkapják a visszajáró kamattúlfizetést és a késedelmi kamatot is.
A cikk szerint Szerbiában a bírósági ítéletek többségükben a devizahitelesek igazát támasztják alá és elmarasztalják a bankokat. A hitelesek egyre nagyobb számban szereznek információt szerződéseik jogtalanságáról és követelik jogos járandóságukat. Az egyesület becslése szerint csak a svájci frank alapú devizahitelt felvett ügyfeleknek mintegy 60 millió eurónyi összeg jár vissza, késedelmi kamatok nélkül. Hogy az összes hitelre kivetítve ez mekkora összeget jelent, azt nehéz megmondani.
Orbán Viktor kormánya 2010-es hatalomra kerülése óta igyekszik segíteni a bajba jutott devizahiteleseknek. Intézkedés követett intézkedést, de még mindig rengeteg a munka. Tudjon meg többet a témáról!
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) november 19-i döntésével tizenegy pénzintézettel szemben a végtörlesztés korlátozására irányuló összehangolt magatartás miatt összesen 9 milliárd 488 millió 200 ezer forint összegű bírságot szabott ki.
A Portfolio.hu becslései szerint közel 339 milliárd, vagyis fejenként 674 ezer forint járna vissza a devizahiteleseknek, ha kiderülne, jogtalanul változtatgatják hiteleik kamatát a bankok. Emiatt a jövőben évi 81 milliárddal, vagyis átlagosan havi több mint 13 ezer forinttal lehetne kisebb a törlesztőrészlet a jelenleginél.
