Maradt a bizonytalanság a devizahitelek ügyében

Elemzők szerint az Európai Bíróság főtanácsnokának jogi szakvéleménye sem oszlatta el a bizonytalanságot a devizahitelek ügyében.

A bankoknak mindenképpen jelent majd valamekkora veszteséget a devizahiteles szerződések ügyének rendezése, de ez jelenleg nem számszerűsíthető sem az OTP, sem más pénzintézetek, sem a teljes gazdaság esetében – fogalmazott Török Bálint.

Kuti Ákos, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője is úgy látja, egyelőre nem sokat tisztult a kép. A szakember szerint a főtanácsnoki szakvélemény alapján úgy tűnik, megnőtt az esélye annak, hogy az árfolyamrés ügyében inkább a hitelfelvevők számára dönthet kedvezően a Kúria, de a devizahiteles szerződések nem válnak semmissé. Hozzátette ugyanakkor, hogy továbbra is sok a kérdőjel, maradt a bizonytalanság.

Önmagában az állásfoglalás megjelenése nem mozgatta meg a forint árfolyamát, és az a gazdasági tervezést a bankokon kívül nem befolyásolja – mondta az elemző.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tavaly augusztusban közzétett cikksorozata szerint a válság előtt megkötött devizaalapú jelzáloghitel-szerződéseken a bankok évente összesen 60-70 milliárd forint többletbevételt értek el az egyoldalú kamatemelésekkel, illetve az árfolyamrés szélesítésével. Az adósoknak jelentős költséget jelent az árfolyamrés (a hitel folyósítása és törlesztés mellett alkalmazott árfolyamtípus különbözete), akár a közép-, akár a vételi árfolyamhoz képest határozták azt meg, mivel annak mértékét a bankok a válság kitörését követően jelentősen megemelték, több esetben megduplázták.

Ennek következtében a szélesebb árfolyamrés – még ha a kamatemeléseknél lényegesen kisebb mértékben is, de – tovább növelte az ügyfél terheit. A teljes hitelköltséget átlagosan 35-45 bázisponttal emelte a kamatrés az MNB számításai szerint ahhoz képest, mintha középárfolyamon határozták volna meg a bankok a törlesztőrészletet. Az MNB azt is megjegyezte akkor, hogy a bankrendszer az árfolyamrésen keresztül évente körülbelül 5 milliárd forint többletbevételt tudott elérni a 2010-es szabályozás előtt, míg azóta ennek az összegnek csupán felét realizálja. (2010 végétől a lakáscélú hitelek törlesztőrészleteinek forintban kifejezett nagyságát középárfolyamon kell meghatározni.)

Nem meglepő, hogy az Európai Bíróság főtanácsnoka úgy foglalt állást: figyelembe lehet venni a fogyasztóvédelmi szempontokat az árfolyamrés esetében – mondta Lattmann Tamás nemzetközi jogász. A főtanácsnoki javaslatok azért alakultak ki az Európai Bíróság gyakorlatában, hogy a bíróság még az ítélethozatal előtt kapjon olyan szakvéleményt, amelyet egy általa egyértelműen szakértőnek tekintett jogász ad, de az ilyen vélemény önmagában nem köti a bíróságot. Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai alapján a később hozott bírói ítéletek a főtanácsnoki véleményekkel többnyire összhangban állnak – emlékeztetett.

A szakértő kiemelte: a jelenlegi főtanácsnoki állásfoglalás olyan előzetes döntéshozatali eljárásban született, amelyet az Európai Bíróságnál egy a Kásler-ügyben eljáró magyar bíróság kezdeményezett. A magyar bíróság azért terjesztette fel a kérdést az Európai Bírósághoz, mert úgy látta, hogy az ügy eldöntéséhez uniós jogi normákat kell alkalmaznia. Ilyen esetben van arra lehetőség, hogy az eljáró tagállami bíróság az alkalmazandó uniós jog vélt bizonytalanságai miatt megkérdezze a luxembourgi szervezetet – magyarázta.

Közölte: a Kásler-ügynek van fogyasztóvédelmi vonatkozása is, és a fogyasztóvédelem uniós hatáskörbe tartozik, ezért volt kíváncsi a magyar bíróság az ilyen jogviszonyoknál és szerződéseknél irányadó európai uniós jog előírásaira. Ha bizonytalan volt a bíróság, akkor „nagyon jól tette”, hogy az Európai Bírósághoz fordult, hiszen ez fontos kérdés, és nagyon kényeges, hogy utólag ne merülhessenek fel uniós jogi aggályok – állapította meg.

Ismert, a kormány még novemberben az Alkotmánybíróságot (Ab) is arra kérte, hogy értelmezze az alaptörvény néhány rendelkezését, adjon választ arra, alkotmányosnak minősülnek-e a hajdani devizaszerződések. A testület már el is kezdte tárgyalni az indítványt, döntést azonban még nem hozott.

Lattmann arra is kitért, hogy amikor – ezzel párhuzamosan – a Kúria jogegységi döntésen gondolkodott, akkor azért határozott úgy, hogy megvárja az előzetes döntést a Kásler-ügyben, mert nem akart olyan kellemetlen helyzetet, hogy saját megítélése alapján állást foglal, és ennek „uniós relevanciája van”, miközben a luxembourgi bíróság mást mond. A Kúria néhány hónappal ezelőtt azért döntött úgy, hogy bevárja ezt az előzetes döntést, mert „észlelte, helyesen, hogy az ügyek egymással állnak némi kapcsolatban” – mutatott rá.

A nemzetközi jogász hangsúlyozta: nem meglepő a főtanácsnoki szakvélemény, mert „nem kérdés, hogy lehet mérlegelni a fogyasztóvédelmi szempontokat egy ilyen szerződéses rendelkezés esetében”. Ezt az uniós jogszabályok is lehetővé teszik – tette hozzá –, ezért is lehetett bizonytalan a magyar bíróság az ügyben.

A Jobbik szerint az Európai Bíróság főtanácsnokának jogi szakvéleménye után nem lehet újabb kifogása a kormánynak a devizahitelesek átfogó kármentésére. Erről Z. Kárpát Dániel beszélt szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten. Hangsúlyozta: bár a szakvélemény indoklása „ellentmondásos” és sokféle értelmezésnek ad teret, de az biztos, hogy lehet úgy értelmezni, Magyarország saját hatáskörben cselekedhet a károsultak megmentése érdekében.

Éppen ezért a Jobbik azt várja a kormánytól, hogy azonnal nyújtsanak be javaslatcsomagot a devizahitelek felvételkori forintosításáról és a devizahitelesek kártalanításáról. Kiemelte: azzal, hogy a szakvélemény szerint a nemzeti bíróságok vizsgálhatják a tisztességtelenség szempontjából az árfolyamrés alkalmazását, a több százezer magyar devizahiteles újabb lehetőséget kapott az igazság elérésére.