Lehetséges az, hogy megvizsgálják a tisztességtelenség szempontjából azokat a szerződési feltételeket, amelyek a külföldi pénznemben meghatározott kölcsön folyósítására a kölcsön törlesztésekor alkalmazandó átváltási árfolyamtól eltérő átváltási árfolyam, vagyis árfolyamrés alkalmazását írják elő – állapította meg Nils Wahl.
A főtanácsnoki jogi szakvélemény szerint noha az ilyen feltételek a szerződés úgynevezett elsődleges tárgya alá tartozónak tekinthetők – és ekként elvben a tisztességtelenség szempontjából nem lennének vizsgálhatók –, mégis a nemzeti bíróság feladata annak megállapítása, hogy a fogyasztóknak módjukban állt-e megérteni, hogy a két árfolyam közötti különbözetből eredően többletterhet viselhetnek. Ahhoz ugyanis, hogy a szerződés elsődleges tárgya alá tartozó kérdés ne legyen vizsgálható a tisztességtelenség szempontjából, arra is szükség van, hogy a szerződési feltételek kellően érthetők és világosak legyenek.
Ez csak egy lépés egy hosszabb folyamatban, nem kötelező érvényű, messzemenő következtetést nem lehet levonni belőle – így értékelte a Hír TV-nek a bejelentést Réczey Zoltánt, a Buda-Cash Brókerház elemzője. Jön még az Európai Bíróság döntése, majd a Kúria következik, így hónapokig húzódhat a lezárás.
Hozzátette: az ugyanakkor látszik, hogy van lehetőség a tisztességtelenség vizsgálatára, de hogy ez milyen módosításokat eredményez majd a szerződésekben, nem lehet tudni. Szerinte viszont nagy mértékben nem fognak belenyúlni azokba, mivel az olyan beleavatkozás lenne a bankszektorban, amit a Kúria úgy tűnik, nem akar felvállalni. Ezt követően a kormány dönthet a jogszabályváltozásról.
A Kásler-ügy háttere az, hogy 2008. május 29-én a Kásler házaspár devizában nyilvántartott jelzálogtípusú kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A bank 14 400 000 forint összegű kölcsönt nyújtott a kölcsönvevőknek, amelynek svájci frankban meghatározott összegét 94 240,84 frankban rögzítették. A szerződés értelmében a Kásler házaspár tudomásul vette, hogy a nyújtott kölcsönön kívül annak ügyleti kamatát és kezelési költségét, valamint a késedelmi kamatot és az egyéb költségeket is svájci frankban határozzák meg.
A szerződés azt is kikötötte, hogy a kölcsön összegének svájci frankban való megállapítása e devizának a kölcsönösszeg folyósítása napján érvényes vételi árfolyamán történik. A szerződés értelmében ugyanakkor az egyes törlesztőrészletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes svájci frank eladási árfolyamán kell meghatározni.
A Kásler házaspár a magyar bíróságok előtt megtámadta azt a feltételt, amely feljogosítja a bankot arra, hogy az esedékes törlesztőrészleteket az eladási svájcifrank-árfolyam alapján számítsa ki. Arra hivatkozott, hogy e feltétel tisztességtelen jellegű, mivel az a kölcsön törlesztésére az annak folyósításakor alkalmazott átváltási árfolyamtól eltérő átváltási árfolyam alkalmazását írja elő.
A jogvitát felülvizsgálati eljárásban elbíráló Kúria azt a kérdést tette fel a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságnak, hogy az a feltétel, amely a külföldi pénznemben meghatározott kölcsönszerződésre alkalmazandó átváltási árfolyamot határozza meg, a szerződés elsődleges tárgyának minősül-e, illetve a szolgáltatás minőség-ár aránya alá tartozónak tekinthető-e. Ha ugyanis igen, akkor a tisztességtelenség kérdése nem vizsgálható, ha a feltételek világosak és érthetők. A konkrét ügyben a Kúria lényegében arra kérdezett rá, hogy mikor tekinthető az ilyen feltétel olyannyira világosnak és érthetőnek, hogy a tisztességtelen jelleg az uniós irányelv alapján nem vizsgálható.
A magyar bíróság kiegészítő kérdése az volt, hogy abban az esetben, ha a szerződés a tisztességtelen feltétel elhagyása esetén nem teljesíthető, a nemzeti bíróság jogosult-e azt módosítani vagy kiegészíteni.
Az ügyben a tárgyalást tavaly december 5-én tartották Luxembourgban. Most a kijelölt főtanácsnok terjesztette elő szakvéleményét, amely a bíróságot egyébként nem köti később meghozandó ítéletében.
Wahl főtanácsnok szerint a kifejezetten külföldi pénznemben meghatározott szerződés esetén – mint amilyenről most is szó van – az alkalmazandó árfolyamokat meghatározó feltételek a szerződés elsődleges tárgya alá tartoznak. A külföldi pénznemben meghatározott kölcsön mechanizmusához tartozó egyik alapvető elemnek minősülnek ugyanis, mivel hiányukban lehetetlenné válna a szerződés teljesítése.
A főtanácsnok szerint ugyanakkor a szerződési feltételek világosságának és érthetőségének lehetővé kell tennie a fogyasztó számára, hogy rendelkezzen azokkal az információkkal, amelyek segítségével módjában áll az adott szerződés megkötésének előnyeit és hátrányait, a számára fakadó kockázatokat megítélni. Így a fogyasztónak nemcsak a kikötés tartalmát kell megértenie, hanem az ahhoz kapcsolódó kötelezettségeket és jogokat is.
A szóban forgó kölcsönszerződésről Nils Wahl úgy vélekedik, hogy a szerződéses kikötések „világosan kifejezettnek tűnnek”. Mindazonáltal úgy ítéli meg: kétségek merülhetnek fel arra vonatkozóan, hogy a fogyasztónak módjában állt-e megérteni, hogy a külföldi pénznem eladási árfolyama és ugyanezen pénznem vételi árfolyama között fennálló különbözetből eredően többletterhet viselhet. E tekintetben Wahl főtanácsnok úgy véli, hogy a Kúriának kell erre a kérdésre válaszolnia a vitatott szerződés megkötésekor fennálló objektív elemek alapján.
Végül a főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy abban az esetben, ha a tisztességtelen feltétel elhagyása a jelen esethez hasonlóan teljesíthetetlenné teszi a szerződést, az irányelvvel nem ellentétes az, hogy a nemzeti bíróság a kifogásolt feltételt a nemzeti jog valamely kiegészítő rendelkezésével helyettesítse, amennyiben ez a helyettesítés a nemzeti jog alapján lehetséges.
A Kásler kontra OTP perben a múlt év elején a Kúria lényegében azt kérdezte az Európai Bíróságtól: vizsgálhatja-e a magyar igazságszolgáltatás, hogy a devizahiteles fogyasztói szerződések tisztességes feltételeket tartalmaznak-e, vagy sem. Érdeklődött a legfőbb hazai fórum arról is, az ítélkezés módosíthatja-e a tisztességtelen kikötést. A vita az ügyben egyebek közt az árfolyamrés jogi természete körül forgott – írta korábban a Magyar Nemzet.
A per az összes hasonló devizaügyben segítheti annak megítélését, hogy az árfolyamrésről szóló kikötés és az egyoldalú szerződésmódosítás elfogadható-e. A Kúria a Kásler-ügyre hivatkozva nem foglalkozott ezekkel a kérdésekkel december 16-i jogegységi határozatában, amelyben a devizaalapú hitelszerződések érvényességéről és teljesítésének feltételeiről döntött.
Az Európai Bíróság határozata után idehaza a Kúria az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás témaköreiben kiegészítheti határozatát. Összességében pedig még tavasszal eldőlhet, hogy a jogalkotás milyen új rendelkezéseket hozhat a devizahitelesek megsegítésére.
Ismert, a kormány még novemberben az Alkotmánybíróságot (Ab) is arra kérte, hogy értelmezze az alaptörvény néhány rendelkezését, adjon választ arra, alkotmányosnak minősülnek-e a hajdani devizaszerződések. A testület már el is kezdte tárgyalni az indítványt, döntést azonban még nem hozott.
