A Kásler kontra OTP perben a múlt év elején a Kúria lényegében azt kérdezte a luxembourgi székhelyű Európai Bíróságtól: vizsgálhatja-e a magyar igazságszolgáltatás, hogy a devizahiteles fogyasztói szerződések tisztességes feltételeket tartalmaznak-e, vagy sem. Érdeklődött a legfőbb hazai fórum arról is, az ítélkezés módosíthatja-e a tisztességtelen kikötést. A vita az ügyben egyebek közt az árfolyamrés jogi természete körül forgott.
A per az összes hasonló devizaügyben segítheti annak megítélését, hogy az árfolyamrésről szóló kikötés és az egyoldalú szerződésmódosítás elfogadható-e. A Kúria a Kásler-ügyre hivatkozva nem foglalkozott ezekkel a kérdésekkel abban a jogegységi határozatában, amelyben a devizaalapú hitelszerződések érvényességéről és teljesítésének feltételeiről döntött. A december 16-i határozat elvi megállapításai között szerepelt, hogy a devizaalapú kölcsönszerződés révén az ügyfél a forintkölcsönnél kedvezőbb kamat mellett devizában adósodott el. S az árfolyamváltozás hatásait a hitelfelvevőnek kell viselnie. Az ilyen szerződés – önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt – nem ütközik jogszabályba, nem sérti a jó erkölcsöt, nem uzsorás jellegű, és színlelt kontraktusnak sem tekinthető – rögzítette a Kúria. A jogegységi határozat az összes érvénytelenségi okot nem sorolta fel, a tisztességtelenség esetleges kimondása ezért – idehaza és Luxembourgban is – elvezethet a semmisség megállapításához.
Egy tegnapi szakmai beszélgetésen a Kúrián Osztovits András bíró a Magyar Nemzetnek elmondta: a gyakorlat ismeretében feltételezni lehet, hogy a luxembourgi főtanácsnok nyilatkozatának jövő szerdai közzététele után az Európai Bíróság akár egy hónapon belül döntést hoz a Kásler-perben. A Kúria a konkrét ügyben és a jogegységi eljárásban is ezt követően alakíthatja ki álláspontját. Az időpontot természetesen befolyásolhatja, hogy az Európai Bíróság egyértelmű, határozott választ ad-e.
Részletek a Magyar Nemzet szombati számában.
