Brüsszelt láthatóan már nem zavarja senki és semmi

Egyértelműen látszik, hogy az ukrán korrupció ellenére az Európai Unió vezetése elkötelezte magát Ukrajna mellett. Brüsszelt láthatóan nem zavarja már senki és semmi, még az ukrán korrupció sem, ha a háború támogatásáról van szó. Az EU vezetése a teljes politikai legitimációját már a Zelenszkij-kormányzat sorsához kötötte – nyilatkozta lapunknak a szakértő. Dornfeld László hozzátette: ugyanez a heves ukránpártiság látható a brüsszeli érdekeket képviselő pártok, nálunk a Tisza Párt esetén.

Fotó: IDA MARIE ODGAARD Forrás: Ritzau Scanpix

Ukrajnát történetének legnagyobb korrupciós botránya rázza meg éppen, amelynek szálai egészen az elnöki irodáig érnek. Ez azonban láthatóan nem zavarja Brüsszelt, és továbbra is bőkezűen finanszíroznák Ukrajnát az európai emberek pénzéből. 

Brüsszelt továbbra is csak Ukrajna érdekli. Fotó: Ritzau Scanpix

A friss botrány közepette lapunk megkereste Dornfeld Lászlót, az Alapjogokért Központ vezető elemzőjét.

– Brüsszelt láthatóan nem zavarja már senki és semmi, ha a háború támogatásáról van szó. Hiába jött az Egyesült Államokban Trump és a békepárti fordulat, ők a végsőkig elkötelezték magukat Ukrajna mellett – fogalmazott lapunknak az elemző. 

Ebből is jól látható, hogy Brüsszel a teljes politikai legitimációját már a Zelenszkij-kormányzat sorsához kötötte. Így hiába látjuk azt, hogy az EU-ból érkező 190 milliárd euró nem ért célt, mégis további eurótízmilliárdokat akarnak a háborúra költeni

– hangsúlyozta Dornfeld.

Az elemző szerint Brüsszel ezt annak ellenére teszi, hogy az ukrán háborús maffia most már bizonyíthatóan jelentős összegeket ellopott ebből a pénzből. Ráadásul Brüsszel olyasmit ígér oda, ami nincs is nála, elvégre ha lenne pénz a költségvetésben, nem a tagállamoknál kalapoznának érte.

Ugyanez a heves ukránpártiság látható a brüsszeli érdekeket képviselő pártok, nálunk a Tisza Párt esetén. Egyértelmű az elvárás feléjük, hogy ezt a pénzt elő kell teremteni valahonnan. A Tisza környéki globalista-liberális megmondóemberek ezért beszélnek már régóta arról, hogy adókat kell emelni és a kedvezményeket elvenni

– emelte ki Dornfeld. 

Az elemző szerint ugyanis erre a pénzre Brüsszelnek van szüksége azért, hogy aztán azt Ukrajnának adhassa. Magyar Péter pedig fogott emberként teljesíti minden kívánságukat. Olyannyira igaz ez, hogy a párthoz sok szállal kötődő Raskó György nemrég Varsóban járt, hogy az ukrán uniós csatlakozásról tárgyaljon – úgy, hogy erre az ég egy adta világon nem hatalmazta fel senki a magyar emberek közül – fogalmazott. 

 

Brüsszelt Ukrajna jobban érdekli 

A szakértő szerint egyébként egyértelmű a fentiekből, hogy az Európai Unió vezetését jobban érdekli Ukrajna, mint a kontinens lakossága, hiszen az oda juttatott 190 milliárd euró fájóan hiányzik a költségvetésből. A további pénzeknek azonban Dornfeld szerint valahonnan jönnie kell, ezért pedig Brüsszel nem rest a támogatásokat megvágni. 

Ugyanakkor fontos azt is leszögezni, hogy Ukrajna nem a végső cél Brüsszel számára, csak egy nagyon fontos eszköz a kezükben. Egyrészt a háborús fenyegetésre hivatkozva könnyebb a politikai céljaik megvalósítása, másrészt azt remélik, hogy az ukrán csatlakozás által végleg a saját képükre formálhatják az EU-t, létrehozva ezzel egy új birodalmat, az Európai Egyesült Államokat

– emelte ki az elemző. – Egy új birodalmi entitást, aminek a központja Brüsszelben van, és ami mellett nem léteznek már önálló tagállamok, csak tartományok. Ezt jelenti a gyakorlatban az a „pici szuverenitás”, amiről Magyar Péter szerint le kell mondanunk – hangsúlyozta. 

Dornfeld szerint ugyanakkor a  hitelfelvétel nemcsak a pénzhez jutás szempontjából kellemes megoldás Brüsszel számára, de a politikai céljaikat is elősegíti. Az Amerikai Egyesült Államok a közös eladósodás miatt jött végül létre, ebben óriási szerepe volt Alexander Hamilton pénzügyminiszternek. Erre alapozva írnak most az elemző szerint a liberális sajtótermékek „hamiltoni pillanatról”, vagyis a közös eladósítás szintén a brüsszeli birodalmi törekvések egyik eszköze.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök (Fotó: AFP)