Fontos kiemelni azt is, hogy az MNB-nél az IMF-től felvett kölcsönnel megnövekedett a tartalékok szintje, de ennek kihelyezése a jegybanknak jóval kevesebb hozamot eredményez (meg van határozva, hogy a központi bank hol helyezhet ki forrásokat, és ennek kamata alacsonyabb), mint amennyit fizetnie kell a kéthetes kötvényállományért, így mindenképpen vesztesége keletkezik. Még akkor is, ha a jegybanki alapkamat tavaly megindított csökkentése fokozatosan enyhít ezen. – A költségvetés valódi kamatterhének megállapításában figyelembe kell venni a jegybank eredményében bekövetkezett változásokat is – mutatott rá Dedák István.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) egyébként már figyelmeztetett a múlt héten közzétett elemzésében az államadósságot érintő kockázatokra az MNB tevékenységének áttekintését követően. – Több mint ezermilliárd forint volt a jegybank kamatkiadása öt év alatt – hívták fel a figyelmet a dokumentumban. A visegrádi országokkal és Romániával összehasonlítva nálunk állapította meg a legmagasabb kamatot a jegybank, így az egynapos lekötések után 4,75 százalékot kasszírozhatnak a kereskedelmi pénzintézetek, szemben a lengyel 2,5, a román 1,25 vagy a cseh 0,05 százalékos kamatszinttel. Többek között a bankoknak kifizetett kamatok miatt idén akár 150 milliárd forintnak megfelelő térítési kötelezettsége lehet a kormánynak, amit a költségvetésből kell állni, legalábbis erre hívja fel a figyelmet az Európai Bizottság 2012. őszi előrejelzése, amely a hazai államadóssággal és költségvetéssel foglalkozik. A jegybankot illető térítési kötelezettség az államadósságot növelheti, mert a költségvetésnek akkor kell fizetnie, ha a jegybank valamelyik tartalékalapjában hiány keletkezik, hívta fel a figyelmet a számvevőszék. Pulay Gyula, az ÁSZ igazgatója kiemelte: a jegybank hiányát mérsékelni kellene.
Mattot adott az IMF Romániának
