A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel – amennyiben az állam forintalapú államadósságot újít meg belőle, mint ahogyan az hazánkban is történt az előző kormány idején – semmi olyannal nem tud szolgálni, amit a jegybanki finanszírozás ne nyújthatna – jelent meg a Pénzügyi Szemle internetes oldalán. A Dedák István főiskolai tanár által jegyzett cikkben az áll, hogy az IMF-hitel valójában nem olcsóbb és nem jelent kisebb inflációs kockázatot, mint a forintalapú jegybanki finanszírozás. Ez utóbbi egyébként azt jelenti, hogy a központi bank állampapírt vásárol, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) eddigi vezetése elutasított annak ellenére, hogy például az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank is rendszeresen folyamodott ilyen eszközhöz. A jegybank pénzteremtőként egyébként gyakorlatilag korlátlanul rendelkezik a művelet végrehajtásához szükséges forinttal.
Ha az állam a lejáró forintadósságát a nemzetközi pénzintézettől felvett hitelből finanszírozza, akkor a kölcsönkapott devizát az MNB-nél át kell váltania forintra. Ebből a forrásból az állam kifizeti a lejárt állampapírok tulajdonosait átutalva a pénzt azoknak a kereskedelmi bankoknál vezetett számláira. Ez a művelet viszont – olvasható Dedák írásában – a bankrendszerben fölös tartalékot képez, amely végső soron az MNB kéthetes kötvényállományában jelenik meg, amire a központi bank magas kamatot fizet.
A magyar állam téríti meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által a kéthetes kötvényállomány után fizetett kamatból eredő veszteséget. Így a megnövekedett fölös kereskedelmi banki tartalék költségei a büdzsét terhelik. Ezzel a tétellel együtt számolva kaphatunk tehát reális képet Dedák István szerint arról, hogy mennyibe is került hazánknak az IMF-hitel.
A fentiek mellett a valutaalaptól lehívott hitellel – említi meg a szerző – átrendeződött a magyar adósságszerkezet is: megnövekedett a devizaadósság, miközben a forintban jegyzett állampapírok aránya csökkent. Az államadósságban meglévő devizaarány a 2008-as 30 százalékos értékről 2011 közepére 50 százalék köré kúszott fel. (Azóta pedig a nemzetközi hitelkeret folyamatos törlesztésével ez az arány csökken.)