A naptárhatással és szezonálisan kiigazított adatok szerint a hozzáadott érték 0,5 százalékkal haladta meg az előző negyedévit. A múlt év egészében 1,1 százalékos volt a magyar gazdaság növekedési üteme az előző évi 1,7 százalékos visszaesés után.
A február 14-én publikált gyorsbecslésben 2,7 százalékos éves és 0,6 százalékos negyedéves növekedést jelentett a KSH a tavalyi negyedik negyedévről. A tavalyi GDP folyó áron 29 114 milliárd forint volt.
A bruttó hazai termék 2013. negyedik negyedévi, 2,7 százalékos növekedéséhez a mezőgazdaság 0,8, az ipar és a szolgáltatások 0,7-0,7, az építőipar 0,4 százalékponttal járult hozzá – közölte a KSH.
A negyedik negyedévben a mezőgazdaság teljesítménye a kiváló termésnek köszönhetően 22,2, az év egészében 22,0 százalékkal nőtt az egy évvel korábbival összevetve, amikor 23 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2012-ben.
Az ipar hozzáadott értéke a negyedik negyedévben 3,3, ezen belül a feldolgozóiparé 5,1, százalékkal nőtt. Az első félévi visszaesés után az adatok jelentős gyorsulást mutatnak az előző negyedévi 0,5, illetve 1,8 százalékos növekedés után. Az ipar egész éves teljesítménye még mindig 0,2 százalékkal elmaradt az előző évitől, amikor 3,6 százalékkal esett vissza, a feldolgozóipar azonban 0,8 százalékkal nőtt az előző évi 0,4 százalékos zsugorodás után.
Az építőipar teljesítménye 10,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, és a múlt év egészében 7,4 százalékos növekedést ért el az előző évi 6,3 százalékos visszaesés után.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 1,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzáadott értéke 2,0 százalékkal emelkedett, a szállítás, raktározás teljesítménye 4,3 százalékkal emelkedett az ipar teljesítményének növekedésével összhangban. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 1,7 százalékkal csökkent, amiben szerepet játszott az is, hogy a bankok új hitelkihelyezése érdemben nem emelkedett sem a vállalati, sem a lakossági hitelek piacán, a biztosítók teljesítménye pedig elmaradt az előző év azonos időszakáétól.
A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása 0,5 százalékkal, ezen belül a háztartások vásárlása 1,0 százalékkal nőtt, míg a kormányzattól természetben kapott juttatások volumene 2,1 százalékkal csökkent. A háztartások fogyasztási kiadásán belül a nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a vendéglátás, a szálláshely-szolgáltatás, a szabadidő és kultúra, az élelmiszer-vásárlások és a lakásszolgáltatások volumene emelkedett – fűzte hozzá a KSH.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás az előző negyedévi 8,3 százalékosnál gyorsabb ütemben, 10,4 százalékkal bővült. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezésberuházások 10 százalék felett emelkedtek a tavalyi negyedik negyedévben.
Az áruk és szolgáltatások exportja 8,8, az import 7,6 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Ezen belül az áruexport volumene 9,5, az import 7,6 százalékkal nőtt, a szolgáltatások terén az export 5,8, az import 7,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján kijelenthető, hogy Magyarországon minden szegmensben beindult a növekedés, ehhez hasonló dinamikus növekedésre nyolc éve nem volt példa az országban – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Az NGM-nél jó hírnek tartják, hogy a gazdasági növekedés szerkezete is kiegyensúlyozottabb lett, a külső konjunktúra mellett a belső kereslet is élénkült. A gazdasági kilátások a következő negyedévekre is kedvezők, amit a külső konjunktúra várható élénkülése mellett az üzleti és fogyasztói várakozások, illetve a rendelésállományi adatok is alátámasztanak – írják.
Varga Mihály korábban arról beszélt, hogy tartható lehet a gazdasági növekedés. A nemzetgazdasági miniszter elmondta, a magyar gazdaságnak komoly tartalékai vannak, 2014-ben az exportpiacok bővülése tovább húzhatja a gazdasági növekedést, és ebben a belső kereslet növekedése is komoly mértékben segíthet. Cséfalvay Zoltán államtitkár még februárban úgy értékelt: látszik, hogy beindultak a gazdaság motorjai. Hazai elemzők szerint tovább gyorsulhat ez a növekedés, és Londonban is még pozitívabban tekintenek a magyar kilátásokra.
Egyébként Magyarországon idén és jövőre is 2,1 százalékos GDP-növekedést jósol az Európai Bizottság februárban közzétett gazdasági előrejelzésében.
A jegybank első növekedési hitelprogramja keretében folyósított 700 milliárd forint hitel 0,2-0,5 százalékponttal növelte a GDP-t, ehhez jön a másik keret mintegy 500 milliárd forintja, amelynek további 0,2-0,6 százalékpontos lehet a hatása – mondta korábban a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős ügyvezetője.
Nemcsak az ország külkereskedelmi mérlege alakul kedvezően, de a külföld felé nyilvántartott, illetve onnan bejövő pénzmozgások egyenlege sem mutatott évtizedek óta ilyen pozitív eredményt az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint. Becsey Zsolt úgy látja, hogy a bizottság jelentése az ország felminősítésére is okot adhat, mert stabil és kiegyensúlyozott fejlődési pályát jósol az országnak. A Külügyminisztérium külgazdasági koordinátora szerint a jelenleg formálódó transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodásból is profitálhat hazánk – olvasható a Magyar Nemzet március 1-jei számában.
