Beindultak a növekedés motorjai

2013 negyedik negyedévében 2,7 százalékkal nőtt Magyarország bruttó hazai terméke.

A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása 0,5 százalékkal, ezen belül a háztartások vásárlása 1,0 százalékkal nőtt, míg a kormányzattól természetben kapott juttatások volumene 2,1 százalékkal csökkent. A háztartások fogyasztási kiadásán belül a nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a vendéglátás, a szálláshely-szolgáltatás, a szabadidő és kultúra, az élelmiszer-vásárlások és a lakásszolgáltatások volumene emelkedett – fűzte hozzá a KSH.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás az előző negyedévi 8,3 százalékosnál gyorsabb ütemben, 10,4 százalékkal bővült. Mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezésberuházások 10 százalék felett emelkedtek a tavalyi negyedik negyedévben.

Az áruk és szolgáltatások exportja 8,8, az import 7,6 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Ezen belül az áruexport volumene 9,5,  az import 7,6 százalékkal nőtt, a szolgáltatások terén az export 5,8, az import 7,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján kijelenthető, hogy Magyarországon minden szegmensben beindult a növekedés, ehhez hasonló dinamikus növekedésre nyolc éve nem volt példa az országban – írja közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Az NGM-nél jó hírnek tartják, hogy a gazdasági növekedés szerkezete is kiegyensúlyozottabb lett, a külső konjunktúra mellett a belső kereslet is élénkült. A gazdasági kilátások a következő negyedévekre is kedvezők, amit a külső konjunktúra várható élénkülése mellett az üzleti és fogyasztói várakozások, illetve a rendelésállományi adatok is alátámasztanak – írják.

Varga Mihály korábban arról beszélt, hogy tartható lehet a gazdasági növekedés. A nemzetgazdasági miniszter elmondta, a magyar gazdaságnak komoly tartalékai vannak, 2014-ben az exportpiacok bővülése tovább húzhatja a gazdasági növekedést, és ebben a belső kereslet növekedése is komoly mértékben segíthet. Cséfalvay Zoltán államtitkár még februárban úgy értékelt: látszik, hogy beindultak a gazdaság motorjai. Hazai elemzők szerint tovább gyorsulhat ez a növekedés, és Londonban is még pozitívabban tekintenek a magyar kilátásokra.

Egyébként Magyarországon idén és jövőre is 2,1 százalékos GDP-növekedést jósol az Európai Bizottság februárban közzétett gazdasági előrejelzésében.

A jegybank első növekedési hitelprogramja keretében folyósított 700 milliárd forint hitel 0,2-0,5 százalékponttal növelte a GDP-t, ehhez jön a másik keret mintegy 500 milliárd forintja, amelynek további 0,2-0,6 százalékpontos lehet a hatása – mondta korábban a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikáért felelős ügyvezetője.

Nemcsak az ország külkereskedelmi mérlege alakul kedvezően, de a külföld felé nyilvántartott, illetve onnan bejövő pénzmozgások egyenlege sem mutatott évtizedek óta ilyen pozitív eredményt az Európai Bizottság legfrissebb előrejelzése szerint. Becsey Zsolt úgy látja, hogy a bizottság jelentése az ország felminősítésére is okot adhat, mert stabil és kiegyensúlyozott fejlődési pályát jósol az országnak. A Külügyminisztérium külgazdasági koordinátora szerint a jelenleg formálódó transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodásból is profitálhat hazánk – olvasható a Magyar Nemzet március 1-jei számában.