Sokéves csúcson a gazdaság bővülése

A múlt év végén tovább gyorsult a magyar gazdaság növekedése. Az elemzők többsége felfelé módosítja az idei növekedésünkre vonatkozó várakozásait.

Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatalának tegnap nyilvánosságra hozott adatai szerint az euróövezet gazdasága a várakozásokat némileg felülmúlva, 0,3 százalékkal nőtt a negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest. Az egész unióban ez a gazdasági növekedési ütem 0,4 százalékos volt. A múlt év hasonló időszakához képest az euróövezetben a növekedés 0,5 százalékos, az egész unióban 1 százalékos volt, míg Magyarországon 2,8 százalék. A Magyar Nemzet az Európai Bizottság tegnapi sajtótájékoztatóján azt kérdezte, elégedett-e a testület azzal, hogy a tavaly téli –0,1 százalékos előrejelzésével szemben a magyar gazdaság tavaly a Központi Statisztikai Hivatal gyorsjelentése szerint 1,1 százalékkal nőtt. A bizottsági szóvivő a kérdést kikerülve elégedettségének adott hangot, hogy az Európai Unióban a vártnál jobban nőtt a gazdaság. (L. I.)

Nem romlott a pénzünk tavaly január óta. A Központi Statisztikai Hivatal tegnap publikált adatai szerint az infláció az elmúlt egy évben nulla százalék volt. Tavaly decemberhez képest pedig 0,3 százalékkal emelkedtek az árak. A túlságosan a külső környezeti hatásoktól függő termékek, például üzemanyagok kihagyásával számolt mutató, az úgynevezett maginfláció pedig 3,4 százalék volt éves szinten. A magyar pénzromlás alatta marad az uniós átlagnak.

A decemberi adatok azt mutatják, hogy a 28 tagországban a fogyasztói árak átlagosan egy százalékkal voltak magasabbak, mint 2012. decemberben. A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők szerint az idősebb emberek vásárlási szokásait figyelembe vevő úgynevezett nyugdíjasárindex alapján a nyugdíjak vásárlóereje 0,6 százalékkal, 3300 forintnak megfelelő összeggel lett magasabb tavaly január óta. Az infláció a kormány várakozásai szerint az idén éves szinten 2,4 százalék lesz, vagyis továbbra is alacsony marad, de az árak a kabinet várakozásai szerint nem fognak csökkenni, vagyis nem alakul ki defláció.

A távirati irodának nyilatkozó elemzők szintén arra számítanak, hogy a pénzromlás nem haladja majd meg a jegybank által meghatározott háromszázalékos limitet. Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője például egyszázalékos éves átlagos inflációval kalkulál.

Tegnap a Magyar Nemzeti Bank is közzétette a pénzromlásra vonatkozó elemzését. Ebben az áll, hogy a januári inflációs ráta éves csökkenését elsősorban az üzemanyagárak olcsóbbá válása okozta. Az elemzés szerint továbbra is mérsékelt inflációra kell számítani. Az elmúlt tizenkét hónapban az élelmiszerárak átlagosan 0,2 száza- lékkal csökkentek. Ezen belül a liszt 19,3, a tojás 14, a cukor 12,3, a kenyér ára pedig 3,1 százalékkal mérséklõdött. Ezzel szemben a sajt 9,6, a tej pedig 7 százalékkal lett drágább. A legnagyobb mértékben, 10,5 százalékkal a szeszesitalok és a dohányáruk ára emelkedett.

A szolgáltatások ugyan 0,3 százalékkal drágultak, ám ezen belül a víz- és a csatornadíj átlagosan 11, a helyi tömegközlekedés ára pedig 6,5 százalékkal csökkent. Az üzemanyagok ára 3,1 százalékkal lett kevesebb tizenkét hónap alatt. A ruházkodási cikkekért pedig 0,7 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. Legnagyobb mértékben, 16,9 százalékkal, a háztartási energia ára csökkent. Ezen belül az elektromos energiáért 19,9, a vezetékes gázért 19,3, a távfûtésért 14 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2013. januárhoz viszonyítva.