Londoni elemzők januárra zéró közelébe, sőt bizonyos eséllyel az alá lassuló tizenkét havi inflációt jósoltak az adatismertetések előtt.
Decemberben 0,4 százalékos volt az infláció, ami 43 éve nem volt ilyen alacsony. Az NGM akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzromlás mérséklődésével növekszik a bérek, nyugdíjak reálértéke, így a háztartások által elkölthető jövedelem.
A háztartási energia, a tartós fogyasztási cikkek, a ruházkodási cikkek, valamint a járműüzemanyagok és az élelmiszerek ára csökkent, mialatt a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások drágultak.
Gabler Gergely, az Erste Bank Hungary Zrt. vezető elemzője szerint a tavaly januári magas bázisnak köszönhetően csökkent év/év alapon nulla százalékra a fogyasztói árindex, februártól azonban már kifut a magas bázishatás és év végéig fokozatosan nőhet az infláció. „Az infláció emelkedése az év második felében gyorsulhat fel igazán, hiszen tavaly nyártól havi szinten jellemzően csökkentek a fogyasztói árak, így a viszonyítási bázis egyre alacsonyabb lesz” – írta kommentárjában.
Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője 1 százalékos éves átlagos inflációval kalkulál. Mivel az árindex a jegybank inflációs célkitűzését feltehetően nem éri el belátható időn belül, önmagában lenne tere további kamatcsökkentésnek, az elemző szerint azonban a forint instabilitása és a kockázati megítélés romlása miatt már szűk a mozgástér, ezért fokozott óvatosságra lehet szükség.
A maginfláció 3,4 százalék volt januárban, így továbbra is meghaladja az inflációs célt, a TakarékBank szakértője szerint azonban ezt egyszeri tényezők okozzák, amelyek az év során kiesnek a bázisból. A januári adatokkal kapcsolatban megjegyezte azt is: a gyengülő forintárfolyam kedvezőtlen hatását tükrözheti, hogy januárban 0,3 százalékkal drágultak a tartós fogyasztási cikkek egy hónap alatt.
A januári inflációs ráta éves csökkenését elsősorban az üzemanyagárak mérséklődése okozta – állapította meg az adatokat értékelve a Magyar Nemzeti Bank (MNB.
Az inflációs folyamatokat megragadó mutatók – a kereslet-érzékeny és a ritkán változó árú termékek éves inflációja – emelkedtek az előző hónaphoz képest, amit az erős bázishatással magyaráz a jegybank. A mutatók azonban változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utalnak – fűzte hozzá az elemzés.
Az MNB számítása szerint az indirekt adóktól szűrt maginfláció 1,6 százalék volt januárban, míg egy hónappal korábban 1,1 százalék. E mutató számításakor a maginflációból az adóhatások mellett a dohánypiaci árrésemelés hatásait is kiszűrik.
2013 decemberéhez képest az élelmiszerek 1,3 százalékkal drágultak, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség és gyümölcs 8 százalékos áremelkedésének a következménye. Szintén nőtt a csokoládé, kakaó (3,8 százalék), a sajt (2,2 százalék), a kávé (1,5 százalék), az étolaj (1,3 százalék), valamint a tej (1 százalék) ára. Csökkent azonban a párizsi, kolbász és a péksütemények (1,1-1,1 százalék) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek ára átlagosan 0,6 százalékkal nőtt. Drágultak továbbá a szeszes italok, dohányáruk (1,2 százalék), a tartós fogyasztási cikkek (0,3 százalék), valamint a szolgáltatások (0,2 százalék).
Kisebb mértékű árcsökkenés következett be a háztartási energia (0,2 százalék) és az egyéb cikkek, azaz a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek esetében (0,3 százalék). Ezen belül a járműüzemanyagok ára 1 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkekért átlagosan 2,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
2013 januárjához viszonyítva az élelmiszerárak átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek. Ezen belül csökkent a liszt (19,3 százalék), a tojás (14 százalék), az étolaj (13,5 százalék), a cukor (12,3 százalék), a péksütemények (4,8 százalék) és a kenyér (3,1 százalék) ára. Drágult azonban többek között a sajt (9,6 százalék) és a tej (7 százalék). A legnagyobb mértékben, 10,5 százalékkal nőtt a szeszes italok, dohányáruk ára.
Szintén áremelkedés következett be a szolgáltatások esetében (3,1 százalék), ezen belül azonban a víz- és a csatornadíj átlagosan 11, a helyi tömegközlekedésé 6,5 százalékkal csökkent. Az egyéb cikkek körében szintén árcsökkenés történt (0,6 százalék), ezen belül a járműüzemanyagok ára 3,1 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkekért 0,7, a tartós fogyasztási cikkekért 0,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
A háztartási energia ára csökkent a legnagyobb mértékben (16,9 százalék). Ezen belül az elektromos energiáért 19,9, a vezetékes gázért 19,3, a távfűtésért 14 százalékkal kellett kevesebbet fizetni 2013. januárhoz viszonyítva.
