Az inflációs folyamatokat megragadó mutatók – a kereslet-érzékeny és a ritkán változó árú termékek éves inflációja – emelkedtek az előző hónaphoz képest, amit az erős bázishatással magyaráz a jegybank. A mutatók azonban változatlanul mérsékelt inflációs környezetre utalnak – fűzte hozzá az elemzés.
Az MNB számítása szerint az indirekt adóktól szűrt maginfláció 1,6 százalék volt januárban, míg egy hónappal korábban 1,1 százalék. E mutató számításakor a maginflációból az adóhatások mellett a dohánypiaci árrésemelés hatásait is kiszűrik.
2013 decemberéhez képest az élelmiszerek 1,3 százalékkal drágultak, ami meghatározóan az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség és gyümölcs 8 százalékos áremelkedésének a következménye. Szintén nőtt a csokoládé, kakaó (3,8 százalék), a sajt (2,2 százalék), a kávé (1,5 százalék), az étolaj (1,3 százalék), valamint a tej (1 százalék) ára. Csökkent azonban a párizsi, kolbász és a péksütemények (1,1-1,1 százalék) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva, az élelmiszerek ára átlagosan 0,6 százalékkal nőtt. Drágultak továbbá a szeszes italok, dohányáruk (1,2 százalék), a tartós fogyasztási cikkek (0,3 százalék), valamint a szolgáltatások (0,2 százalék).
Kisebb mértékű árcsökkenés következett be a háztartási energia (0,2 százalék) és az egyéb cikkek, azaz a lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos cikkek, gyógyszerek, járműüzemanyagok, valamint kulturális cikkek esetében (0,3 százalék). Ezen belül a járműüzemanyagok ára 1 százalékkal csökkent. A ruházkodási cikkekért átlagosan 2,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.
2013 januárjához viszonyítva az élelmiszerárak átlagosan 0,2 százalékkal csökkentek. Ezen belül csökkent a liszt (19,3 százalék), a tojás (14 százalék), az étolaj (13,5 százalék), a cukor (12,3 százalék), a péksütemények (4,8 százalék) és a kenyér (3,1 százalék) ára. Drágult azonban többek között a sajt (9,6 százalék) és a tej (7 százalék). A legnagyobb mértékben, 10,5 százalékkal nőtt a szeszes italok, dohányáruk ára.
