Londonból érkezett: alacsony infláció, erős növekedés

Egyes londoni elemzők 2,7 százalékos bővülést is elképzelhetőnek tartanak a tavalyi utolsó negyedévre.

A deflációhoz széles bázisú és tartós árcsökkenésre lenne szükség, azonban jelenleg e feltételek egyike sem adott a magyar gazdaságban – fejtették ki a 4cast elemzői. A cég februárra jelentős inflációs gyorsulást vár Magyarországon

A 4cast mindazonáltal nincs egyedül januárra szóló negatív inflációs prognózisával. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői is mínusz 0,1 százalékos teljes kosárra számolt tizenkét havi januári inflációt várnak Magyarországon. A ház közgazdászai elismerik, hogy ez az előrejelzés jóval elmarad a szélesebb londoni konszenzustól, amely 0,2 százalékos éves magyar inflációt valószínűsít januárra. Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy január minden évben tartogat inflációs meglepetéseket a térségben a hatósági árak év eleji változásai miatt, és idén a konszenzushoz mért legnagyobb potenciális meglepetést szerintük a magyar infláció okozhatja.

A Morgan Stanley londoni elemzőinek várakozása szerint ugyanakkor a belépő bázishatások miatt a tizenkét havi infláció az idei év végére 2,7 százalék körüli ütemre gyorsul vissza, bár a további háztartási energiaár-csökkentések lehetősége miatt erre a prognózisra a cég lefelé ható kockázatokat lát.

A 4cast szakértői szerint az általuk januárra várt negatív fogyasztói árindex fő tényezői közé tartozik a pénzügyi tranzakciós adó tavalyi bevezetéséből, az üzemanyagárakból, illetve a jövedékiadó-emelésekből eredő, most belépő erőteljes negatív bázishatás. A cég számításai szerint e három tényező egyenként 0,2-0,3 százalékpontot faraghatott le az éves összevetésű inflációból.

Azok a nagy londoni házak is rendkívül alacsony januári magyarországi inflációt várnak, amelyek egyébként nem számolnak negatív éves összevetésű fogyasztói árindexszel.

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai – szintén a belépő bázishatások miatt – zéró tizenkét havi inflációt jósolnak a múlt hónapra a decemberi 0,4 százalékos ütem után. A ház szerint ugyanakkor a következő hónapokban már várhatóan gyorsul az infláció, ahogy a közműdíjcsökkentések hatásai kiesnek a bázisból.

A társaság elemzői szerint ezt a folyamatot nem fogják teljesen ellensúlyozni az idei évre tervezett, kisebb mértékű további közműdíjcsökkentések, ráadásul a forintgyengülés átszűrődő hatása is meg fog jelenni az inflációs számokban. A cég mindazonáltal azt várja, hogy az éves fogyasztói áremelkedés továbbra is jóval a 3 százalékos cél alatt marad, és ez újabb kamatcsökkentésekre ad módot. A ház elemzői azonban azzal is számolnak, hogy a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa – a forintgyengülés miatt – lassítja az enyhítési ütemet, és jövő heti kamatdöntő ülésén csak 0,10 százalékpontos csökkentést hajt végre.

A Barclays szakértői 2,6 százalékra gyorsuló éves GDP-növekedést várnak a tavalyi negyedik negyedévről, elsősorban szintén a belépő éves bázishatásokkal indokolva ezt a várakozásukat. Hangsúlyozták, hogy a magyar gazdaság 2012-es recessziója éppen annak az évnek a negyedik negyedében érte el mélypontját.

A Bank of America Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) prognózisa szerint a múlt hónapban 0,1 százalék volt a tizenkét havi magyar infláció. A ház az idei év egészében 0,9 százalékos átlagos inflációt vár Magyarországon, hangsúlyozva azonban, hogy a további közműdíjcsökkentések lehetősége miatt lefelé mutató kockázatokat lát erre az előrejelzésére. A cég elemzői 2,7 százalékos éves összevetésű GDP-növekedést várnak a tavalyi negyedik negyedévről, a javuló exportrendelések és a stabilizálódó hazai kereslet elegyével indokolva előrejelzésüket.

A City egyik legnagyobb pénzügyi-gazdasági elemzőháza, a Capital Economics felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai közölték, hogy az általuk használt növekedéskövető mérési modell, a GDP tracker jelzése szerint a magyar GDP 2,5 százalék körüli mértékben bővülhetett a tavalyi utolsó három hónapban az egy évvel korábbi azonos időszakhoz képest. A ház elemzői is úgy látják, hogy a magyar gazdaság teljesítményének az exportvezérelt hazai ipari szektor kilábalása és a belső kereslet erősödése egyaránt jót tett.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének szakértői 2,3 százalékos éves összevetésű GDP-növekedést valószínűsítenek a tavalyi negyedik negyedévre. Véleményük szerint a gyorsulás elsődleges hajtóerejét a belépő éves bázishatások adhatták.

A 4cast elemzői szerint a tavalyi negyedik negyedévben 2,2 százalékkal lehetett magasabb a magyar GDP-érték az egy évvel korábbi azonos időszakénál. Negyedéves összevetésben ugyanakkor stagnáláshoz nagyon közeli GDP-adat várható, tekintettel az ipar gyenge év végi teljesítményére – jósolták a ház szakértői.