City-beli vélemények szerint Magyarországon a forintgyengülés és a reálgazdasági teljesítmény ezzel egyidejű javulása ellenére sem valószínű egyelőre jegybanki kamatemelés, legfeljebb az enyhítési ciklus leállítása képzelhető el.
– Januárban 7,4 százalékponttal, 57,9 pontra emelkedett a beszerzésimenedzser-index szezonálisan kiigazított értéke decemberhez képest – közölte a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT). Az adatok a forint árfolyamára is jó hatással voltak.
– A magyar gazdaság aktivitási adatai és előremutató jelzőszámai alapján 3 százalékos magyar GDP-növekedés sem kizárt idén, a fellendülés gyorsulásával egy időben zajló monetáris enyhítés azonban jövőre az infláció megugrásának kockázatával járhat – vélekedtek előrejelzésükben londoni pénzügyi elemzők.
– Hazánk ipari teljesítményének hosszú ideje tartó növekedése 2013 novemberében is folytatódott. Az ipari termelés 3,5 százalékkal nőtt 2012 azonos időszakához képest, a munkanaphatástól megtisztított érték pedig ennél is jelentősebb, 5,8 százalékos emelkedést mutat. A kedvező teljesítményt továbbra is a járműgyártás segítette a legnagyobb mértékben, de nagyban hozzájárultak a kapcsolódó beszállítói ágazatok is. A kormány a termelőszektor megerősítésével, aktív iparpolitikával kívánja a gazdaság jó teljesítményét tartósan fenntartani.
– A magyar gazdaság, amelyet különösen keményen sújtott a 2008–09-es globális gazdasági és pénzügyi válság, bebizonyította, hogy képes kilábalni, és megállni a saját lábán – írta a Financial Timesban Varga Mihály.
– Kedvező adatokat közölt az Eurostat: Magyarország az Európai Unió országai közül a negyedik helyen végzett a gazdasági növekedést tekintve. A 2013-as harmadik negyedéves GDP-növekedésről szóló végleges adatokat nézve kitűnik, az unióban lassult az élénkülés.
– Javulnak a gazdasági kilátások a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) havi rendszerességgel számolt cli (composite leading indicators) konjunktúramutatója szerint.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászai közölték, hogy a cég által a magyar, a cseh és a lengyel gyáriparra kiszámított, súlyozott bmi-átlag a decemberi 53,1-ről januárban 55,9-re – vagyis immár jóval a teljesítmény csökkenésének és bővülésének mezsgyéjét jelző 50-es elméleti határszint fölé – emelkedett. Ez 2011 januárja óta a legmagasabb aktivitási mérőszám a három gazdaság átlagában.
A cég elemzői szerint a három gazdaság gyáriparának fellendülése a német ipari szektor erősödő teljesítményét tükrözi, mivel mindhárom ország feldolgozószektora mélyen integrálódott a német ipar beszállítói hálózatába. A német feldolgozószektor bmi-mutatója 32 havi csúcsra emelkedett a múlt hónapban.
A magyar gyáripari bmi – amely a múlt hónapban tízéves története második legmagasabb szintjére, 57,9-re emelkedett a decemberi 50,5-ről – a Capital Economics szerint erős kilengésekre hajlamos. Mindazonáltal az Európai Bizottság által hazánkra kidolgozott, stabilabb ipari bizalmi index szintén magas az elmúlt időszak értékeihez képest, és a ház számításai szerint 10 százalékos éves összevetésű ipari termelésnövekedésre vall – áll a cég hétfői elemzésében.
A Royal Bank of Scotland (RBS) londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó közgazdászai a januári közép- és kelet-európai gyáripari aktivitási mérőszámokat kommentáló hétfői helyzetértékelésükben szintén azt a véleményüket emelték ki, hogy a magyar, a cseh és a lengyel gazdaság feldolgozószektora 2011 óta nem mutatott olyan jó teljesítményt, mint most.
Az RBS elemzői is megjegyezték, hogy a magyar bmi-mutató „nagyon hullámzó”, és „nem a legmegbízhatóbb”. A ház szerint ugyanakkor a magyar gyáripari mérőszám már a hatodik hónapja van folyamatosan a bővülést jelző tartományban, ez a leghosszabb ilyen időszak 2011 közepe óta.
A Bank of America Merrill Lynch bankcsoport londoni elemzőrészlegének (BofA Merrill Lynch Global Research) közgazdászai a felzárkózó piacokon zajló eladási hullámáról összeállított minapi elemzésükben azt jósolták, hogy a Magyar Nemzeti Bank csak 340 forint/euró fölé gyengülő árfolyam esetén venné fontolóra a „vészhelyzeti kamatemelést”.
A Goldman Sachs szerint Magyarországon a pénzügypolitika rövid távú pályáját nagyobb mértékben befolyásolják a piaci fejlemények, mint a javuló makrogazdasági kilátások. A társaság szerint ennek alapján nem a magyar gazdaság gyorsuló növekedése, hanem az esetleges további forinteladási nyomás állíthatja le a vártnál korábban az MNB enyhítési ciklusát, különösen abban az esetben, ha a forintgyengülést az állampapírok keresletének visszaesése kíséri.
