Újabb történelmi mélyponton az infláció

Negyvenhárom éve nem volt ilyen alacsony az infláció. A pénzromlás mérséklődésével nő a háztartások által elkölthető jövedelem.

A fogyasztói árak 2013-ban átlagosan 1,7 százalékkal emelkedtek, decemberben 0,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Novemberhez viszonyítva 0,5 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerdán. Londoni pénzügyi elemzők 0,4 százalékos átlagos inflációt valószínűsítettek decemberre.

Azoknak a termékeknek az ára is csökkent, amelyek a nyugdíjas fogyasztói kosár alapvető árucikkei, és amelyre mind ez idáig nem volt példa – reagált az adatokra a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A pénzromlás mérséklődésével növekszik a bérek, nyugdíjak reálértéke, így a háztartások által elkölthető jövedelem, amely a fogyasztás élénküléséhez és gazdasági fellendüléshez vezet.

Fontos kiemelni, hogy az alacsony infláció pozitív hatással van a gazdaság összes szereplőjére. Az üzleti szféra számára az alacsony infláció kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremt – szögezi le közleményében az NGM. Az alacsony infláció gazdaságpolitikai hatása szintén kedvező, növeli a jegybank mozgásterét a gazdaság élénkítésére. A jegybanki alapkamat fokozatos csökkentésével könnyebbé vált a vállalkozások és az új beruházások finanszírozása, amely végül szintén a gazdasági teljesítmény növekedését vonja maga után.

A kedvező adatok a rezsicsökkentésen túl a jó mezőgazdasági termés következtében csökkenő élelmiszerárakból adódnak. Nemzetközi összehasonlításban a régió államaihoz képest jobban teljesítünk (a legfrissebb, novemberi éves adatok alapján – Szlovákia: 0,5 százalék, Lengyelország: 0,5 százalék, Csehország: 1 százalék, Románia: 1,3 százalék), míg az euróövezet átlagához (december: 0,8 százalék) hasonlítva jóval kedvezőbb a kép.

Illés Adrienn, az Erste Bank Hungary Zrt. külső kommunikációs szakértője kiemelte, hogy a bank előrejelzésének megfelelően, rekordmélységbe csökkent a decemberi infláció. Hozzátette: a decemberi számlákban megjelent novemberi 11,1 százalékos hatósági energiaár-csökkentés mintegy 1 százalékponttal csökkentette a fogyasztói árindexet.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint elsősorban a szabályozott energiaárak év végi mérséklése okozta az éves inflációs ráta csökkenését; az inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatók – a keresletérzékeny és ritkán változó árú termékek éves inflációja – változatlanul alacsony inflációs környezetre utalnak.

Az MNB inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatói (a kereslet-érzékeny és ritkán változó árú termékek éves inflációja) változatlanul alacsony inflációs környezetre utalnak. Mindkét mutató kismértékben csökkent az előző hónaphoz képest – írja elemzésében a jegybank.

Az MNB bejelentette: a Monetáris Tanács döntése alapján 2014 januárjától havi rendszerességgel, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által publikált fogyasztóiár-index statisztika megjelenésének napján, 11 órakor teszi közzé inflációs alapmutatóit, amely ezentúl kiegészül egy rövid, leíró jellegű szöveges értékeléssel.

Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője szintén arra mutatott rá, hogy az infláció mérséklődését legnagyobb mértékben a háztartásienergia-árak november elején történt csökkentése okozta, és az élelmiszerárak is segítették. Véleménye szerint az infláció januárban tovább mérséklődhet, és egész évben bőven a 3 százalékos inflációs cél alatt maradhat, így a kamatcsökkentési ciklus elvileg folytatódhat.

A novemberi inflációs adatok negyvenéves „rekordot” döntöttek meg. Ismert, a fogyasztói árak novemberben 0,9 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, és az előző hónaphoz, októberhez képest 0,1 százalékkal csökkentek – jelentette december 11-én a KSH. Ezen belül az élelmiszerek ára 0,1 százalékkal csökkent. Az elemzők egyetértettek abban, hogy a rezsicsökkentésnek köszönhetően csökkent ilyen drámai mértékben az infláció.

Az alacsony infláció mellett a kormánynak sikerült megteremtenie az egyensúlyt és a növekedés feltételeit: biztosra vehető, hogy a kormány várakozásait is túlszárnyalva teljesült a 2013-ra kitűzött hiánycél, és abban is széles körű egyetértés van, hogy jó év vár a magyar gazdaságra. Ahogy jöttek a kedvező adatok, az elemzők úgy javították várakozásaikat. A gazdasági élénkülés már a családok pénztárcáján is érezteti hatását, „ráadásul az állampapírba fektetett megtakarítások is a négyszeresükre emelkedtek”.

Már külföldön sem tartják érvénytelennek a magyar kormány gazdaságpolitikájának az eredményeit. Ragadós a példa, az Orbán-kabinet lépései egyre több uniós tagállamba szivárognak át. Nemrégiben például görög tisztviselők jártak hazánkban, hogy tanulmányozzák a magyar modellt.