1974-ben volt utoljára a 0,9 százalékos, novemberi inflációnál alacsonyabb a pénzromlás mértéke, a maginfláció ugyanakkor 3,4-ről 3,5 százalékra emelkedett – mutatott rá Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. vezető elemzője.
Suppan kiemelte: a meglepetést leginkább az élelmiszerárak emelkedésének markáns mérséklődése okozhatta, ami azonban nem tekinthető váratlannak a tavalyinál lényegesen kedvezőbb terméseredmények tükrében. Az élelmiszerárak egy hónap alatt 0,1 százalékkal csökkentek, egy év alatt pedig csupán 0,4 százalékkal növekedtek.
A háztartási energiaárak újabb 11,1 százalékos csökkentése novemberben már kismértékben érezhető volt, azonban túlnyomó része decemberben jelenik csak meg, így az év utolsó hónapjára 0,3 százalékra eshet az infláció. A folyamatok hatására az éves átlagos pénzromlás idén 1,7, jövőre 1,5 százalék lehet – összegezte Suppan.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint is a várakozásoknak megfelelően alakult, és kedvező a novemberi inflációs adat. Azt mondta, a novemberi rezsicsökkentés teljes hatása a decemberi adatokban jelenik majd meg, így az év utolsó hónapjában nulla százalék körüli infláció várható tavaly decemberhez viszonyítva – közölte az elemző. Ez azonban döntően egyszeri tételeknek köszönhető; az idei három rezsicsökkentési lépés több mint két százalékponttal csökkentette az év per év alapon számolt az inflációt – hangsúlyozta.
A nettó átlagkeresetek várhatóan 4 és 5 százalék között nőnek majd 2013-ban, így az alacsony infláció mellett többet lehet költeni fogyasztásra és többet lehet megtakarítani – közölte Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a köztévé reggeli műsorában.
Az elemző arra is felhívta a figyelmet: jövőre az ING dinamikus, 2,3 százalékos gazdasági növekedésre számít, s ez viszonylag hamar megjelenhet az árakban. A jövő év végére, amikor kifut az összes egyszeri hatás, már 3 százalék fölötti éves inflációs rátával számolnak.
Balatoni kitért arra, hogy a jövő év második felében a keresleti infláció is elindulhat felfelé. A beruházások és a fogyasztás bővülése vagy az import növekedésével, így a külkereskedelmi mérleg romlásával, vagy az infláció növekedésével járhat, a szakember szerint valószínűleg a kettő keverékére lehet majd számítani.
