„A magyar gazdaság köszöni szépen, jól van”

Varga Mihály szerint akár 2 százalék felett is lehet az idei gazdasági növekedés.

A külkereskedelmi áruforgalom rekordot döntött, a kivitel értéke továbbra is meghaladta a behozatalét, így 2013-ban a külkereskedelmi egyenleg rekordnagyságú, 7,3 milliárd eurós többletet ért el, főként az ipar, és ezen belül is a járműgyártás kiemelkedő teljesítményének köszönhetően – jegyezte meg. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés fenntarthatóbb lett, mivel fokozatos gyorsulása mellett az ország külső egyensúlya az elmúlt negyedévekben javult. Mindemellett az államháztartás hiánya a GDP-hez mérten jóval 3 százalék alatt maradt 2013-ban és az idén is 3 százalék alatt lesz – emelte ki.

Varga megemlítette a munkaerőpiaci mutatók javulását is, emlékeztetett rá, hogy több mint 4 millió a foglalkoztatottak száma, 1992 óta ez a legmagasabb regisztrált érték, és a versenyszférában tavaly 30 ezer új munkahely jött létre. A kilátások, a trendek kedvezőek a következő negyedévekre is, amit a külső konjunktúra várható élénkülése mellett az üzleti és fogyasztói várakozások, rendelésállományi adatok is alátámasztanak, az export továbbra is jól teljesít – mondta a nemzetgazdasági miniszter. Kérdésekre válaszolva elmondta: az infláció a kormány várakozásai szerint idén éves szinten 2,4 százalék lesz, továbbra is alacsony marad, de „nem kell tartanunk a deflációs veszélytől”.

Biztatónak és reménykeltőnek nevezte a pénteken közzétett növekedési és inflációs adatokat a Fidesz szóvivője budapesti sajtótájékoztatóján, ahol kijelentette: a magyar gazdaság folyamatosan emelkedő pályára állt. Hoppál Péter emlékeztetett a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentésére, amely szerint Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) 2,7 százalékkal emelkedett 2013 negyedik negyedévében az előző év azonos időszakához képest, idén januárban pedig az egy évvel korábbival megegyező szinten állt a fogyasztóiár-színvonal.

A Fidesz szóvivője szerint a nullaszázalékos éves inflációs adat üzenete az, hogy immár megéri dolgozni az embereknek, hiszen a fizetésüket nemcsak a magas adó, hanem a magas infláció sem viszi el, nem teszi értéktelenné, ahogyan az a Gyurcsány-korszakban történt. A GDP emelkedésével kapcsolatban azt mondta, egyre nagyobb a bizalom Magyarország iránt. Megerősítette egyúttal: céljuk, hogy ebben az évben kétszázalékos vagy azt meghaladó legyen a bővülés mértéke.

Hozzátette azt is, hogy egyre több ember dolgozik, a foglalkoztatottak száma már meghaladta a négymilliót.
Értékelése szerint a kiváló gazdasági eredmények mögött a magyar emberek munkája áll. „A magyar gazdaság a 2010-es csődszéli állapotából kiemelkedett, 2013-tól elstartolt, és egy folyamatosan emelkedő pályára állt” – mondta Hoppál, megjegyezve, hogy a tavalyi év végére a piaci várakozásokat is jóval meghaladó eredményeket produkált az ország gazdasága.

A kormánypárt szóvivője ezek alapján az április 6-i parlamenti választás tétjének azt nevezte, hogy az ország visszakanyarodik-e a kudarcokkal teli, 2010 előtti évekhez, azaz „visszatér-e újra Magyarországra a Gyurcsány-korszak és annak rossz gazdaságpolitikája”, vagy Magyarország továbbhaladhat az elmúlt négy évben megkezdett úton.

A 2,7 százalékos GDP-növekedés hétéves csúcsnak felel meg – emelte ki Suppan Gergely, a TakarékBank senior elemzője. Kifejtette: a növekedést az ipar, az építőipar és a mezőgazdaság húzta. Felhasználási oldalon az export és a beruházások emelkedése járulhatott hozzá a növekedéshez, míg a fogyasztás növekedése szerény lehetett.

Az elemző szerint az idén tovább gyorsulhat a bővülés a javuló külső és belső kilátások hatására. Suppan az idén összességében kiegyensúlyozott szerkezetű, 2,2 százalékos növekedésre számít. Az elemző úgy látja, a háztartások fogyasztása az idén már emelkedhet a folytatódó reálbér-növekedés, a javuló foglalkoztatási kilátások és a 8 éves csúcsra emelkedő fogyasztói bizalom hatására.

Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: két egymást követő negyedévben is jelentős volt a gazdaság bővülése, ami mindenképpen kedvező. Úgy véli, idén 2-2,5 százalék között lehet a GDP éves növekedése.

Az Erste Bank elemzői is rámutattak, hogy a várakozások felett nőtt a magyar gazdaság. A cég elemzői szerint az idén gyorsulhat a növekedés, 1,9 százalékkal bővülhet a gazdaság, amit az export helyett már inkább a lakossági fogyasztás és a beruházások sokéves mélypontról való elrugaszkodása táplálhat.

Pesuth Tamás, a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője szerint a növekedés szempontjából a tavalyi év első része a kilábalásról szólt, a másodikat már jelentősebb GDP-bővülés jellemezte. A legfontosabb külső tényező, hogy Magyarország főbb exportpartnerei ipari termelésének felfutása az év második felében magával húzta a magyar ipar teljesítményét is.

A belső tényezők közül a beruházások növekedése volt az egyik jelentős folyamat. Összességében már a második negyedévtől jelentkezett a beruházási fordulat, amely az építőipari adatokon is meglátszott. Az elemző szerint biztató, hogy a beruházások nemcsak a költségvetési területen, hanem a versenyszférában is növekedtek.

A beruházások felfutásában összességében fontos szerepet játszott az MNB növekedési hitelprogramja, valamint az uniós források lehívásának felgyorsítása is – mutatott rá.

A másik fontos belső tényező a lakossági fogyasztás felfutása, ami a kiskereskedelmi adatokból jól látszik. Ehhez az alacsony infláció miatti reálbér-emelkedés, valamint a pedagógusbér-emelés is hozzájárult – közölte.

Pesuth szerint összességében biztatónak tekinthető, hogy a magyar gazdaság növekedése több lábon áll, és már nem csak külső tényezőkön múlik. Így ha az év második felében tapasztalt folyamatok tartósak maradnak, Magyarország egy fenntartható, egészséges szerkezetű növekedési pályára állhat a következő időszakban – fejtette ki.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) az MTI-hez eljuttatott közleményében arra is felhívta a figyelmet, hogy a gazdaság növekedésének fokozatos gyorsulása a munkaerőpiacra is kedvezően hat, amit az is mutat, hogy több mint 4 millióan dolgoznak, ami 1992 óta a legmagasabb regisztrált érték

A kilátások kedvezők a következő negyedévekre is, amit a külső konjunktúra várható élénkülése mellett az üzleti és fogyasztói várakozások, illetve a rendelésállományi adatok is alátámasztanak – áll az NGM közleményében.