Még jobb lehet Magyarország teljesítménye

Minden várakozást felülmúló növekedést produkált a gazdaság, Varga Mihály szerint tartható lesz a növekedés. Az elemzők is nagyon derűlátóak.

Varga Mihály kora este –  megismételve a sajtótájékoztatóján elhangzottakat – azt is elmondta: az idén a kormány már éves szinten 2 százalékos növekedést vár, sőt, van olyan elemző, aki 2,5-2,6 százalékos bővülést jósol Magyarországnak. Hozzátette: a miniszterelnök által Kínában mondott, a magyar gazdaság 2016-os teljesítményére várt 4 százalékos bővülés „nem tűnik elérhetetlennek”.

Arra a riporteri felvetésre, hogy a 310-313 forint/euró körüli árfolyam egyes elemzők szerint a monetáris tanács kamatpolitikájának, kamatcsökkentésének következménye, a nemzetgazdasági miniszter kiemelte: szerinte a forint árfolyamára sokkal nagyobb a hatása annak, ami a külső piacokon történik. Emlékeztetett arra, hogy a Fed, a jegybank szerepét betöltő amerikai tartalékbankrendszer mennyiségi lazítási programjában havonta először 85 milliárd dollárt „pumpáltak a gazdaságba”, ezt előbb 75 milliárd dollárra, majd mostanában 65 milliárd dollárra csökkentették, és jelezték, hogy ki akarják futtatni a programot.

Varga Mihály úgy vélte: ettől megijedt mindenki, mivel úgy gondolják a piaci szereplők, a jövőben nehezebb lesz feltörekvő piaci államkötvényeket vásárolni. Az is kétségtelen, hogy a magyar alapkamat nem 7 százalék már, hanem 3 százalék alatt van, és ez is befolyásolja a befektetők döntéseit – fűzte hozzá. „Bízom abban, hogy a monetáris tanács értékeli a kialakult szituációt, és felelős döntést hoz” – mondta Varga Mihály, hozzátéve, a monetáris tanács hatásköre ennek a „felelős döntésnek” a meghozatala. Kiemelte: a további kamatcsökkentés is felelős döntés lehet, de az ezzel ellentétes irányú döntés is az lehet, ez a monetáris tanács hatásköre.

A Capital Economics a magyar gazdaság erőteljes tavalyi év végi teljesítményéből kiindulva 2,5 százalékra javította az idei magyar GDP-növekedési előrejelzését az általa eddig várt 2 százalékról. A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének elemzői szerint Magyarországon 2,1 százalékos lesz a növekedés.

Az HSBC bankcsoport londoni elemzői is 2,1 százalékos idei egész évi növekedést várnak a magyar gazdaságban. Pénteki értékelésükben szintén kiemelték, hogy a magyar gazdaságnak a külső és a belső kereslet erősödése egyaránt lendületet adott a tavalyi negyedik negyedévben.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közlése szerint a gazdaság növekedésének fokozatos gyorsulása a munkaerőpiacra is kedvezően hat, amit jól mutat az is, hogy több mint 4 millióan dolgoznak, ami 1992 óta a legmagasabb regisztrált érték. A versenyszférában tavaly 30 ezer új munkahely jött létre. További pozitívum, hogy a munkanélküliek száma is számottevően, mintegy 70 ezer fővel csökkent egy év alatt.

Az NGM szerint a gazdaság növekedése a foglalkoztatottság emelkedése mellett a jövedelmek bővülését is magával hozza, ami a háztartások jövőbeli fogyasztását tovább emeli. Ezzel párhuzamosan tovább javítja az államháztartás egyenlegét is. A kilátások kedvezők a következő negyedévekre is, amit a külső konjunktúra várható élénkülése mellett az üzleti és fogyasztói várakozások, illetve a rendelésállományi adatok is alátámasztanak.

Kedvező adatokat közölt hazánkkal kapcsolatban korábban az Eurostat is: Magyarország az Európai Unió országai közül a negyedik helyen végzett a gazdasági növekedést tekintve. A 2013-as harmadik negyedéves GDP-növekedésről szóló végleges adatokat nézve kitűnik, az unióban lassult az élénkülés.

Az Eurostat, az Európai Unió statisztikai hivatalának pénteken nyilvánosságra hozott adatai szerint az euróövezet gazdasága a várakozásokat némileg felülmúlva, 0,3 százalékkal nőtt a negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest. Az egész unióban ez a gazdasági növekedési ütem 0,4 százalékos volt. A múlt év hasonló időszakához képest az euróövezetben a növekedés 0,5 százalékos, az egész unióban 1 százalékos volt, míg Magyarországon 2,8 százalék.

A magyar gazdaság kiugró ütemű növekedésére utalhat az Európai Bizottság január 9-én ismertetett új, több mint egy évtizedes csúcsot jelző gazdasági hangulatindexe, bár múltbeli példák alapján elképzelhető, hogy a korreláció ezúttal nem ennyire szoros – vélekedtek értékelésükben londoni pénzügyi elemzők.

A KSH szintén pénteken közölt adatai szerint januárban nem változott a fogyasztóiár-színvonal az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző hónaphoz képest átlagosan 0,3 százalékkal nőttek az árak, az infláció tovább lassult a decemberi után. Londoni elemzők januárra zéró közelébe, sőt bizonyos eséllyel az alá lassuló tizenkét havi inflációt jósoltak az adatismertetések előtt. Decemberben 0,4 százalékos volt az infláció, ami 43 éve nem volt ilyen alacsony. Az NGM akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy a pénzromlás mérséklődésével növekszik a bérek, nyugdíjak reálértéke, így a háztartások által elkölthető jövedelem.

A Goldman Sachs (GS) bankcsoport londoni befektetési részlegének szakelemzői pénteki helyzetértékelésükben úgy fogalmaztak, hogy a dezinflációs folyamat januárban valószínűleg véget is ért. Szerintük a januári inflációs adatok alátámasztják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) enyhítésre hajló monetáris politikáját, és így a GS azon előrejelzését is, hogy az MNB ebben a hónapban még végrehajt egy kisebb mértékű, 0,10 százalékpontos kamatcsökkentést. A londoni elemzők egyöntetűen azt jósolták, hogy deflációs kockázat nem fenyeget. A JP Morgan londoni elemzői szintén azt valószínűsítették pénteki értékelésükben, hogy a magyarországi infláció januárban elérte mélypontját.