A KSH gyorstájékoztatója szerint a 2013. január–novemberi időszakban a nemzetgazdaságban mért bruttó átlagkeresetek 3,8 százalékos, a nettó átlagkeresetek 5,3 százalékos növekedést mutatnak az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az alacsony, 1,9 százalékos infláció mellett így 3,3 százalékos reálbér-növekedést sikerült elérni a vizsgált időszakban, ami többek között a rezsicsökkentésnek is köszönhető. A folyamatos reálbér-emelkedés ezáltal tovább segíti a lakossági fogyasztás növelését és ezen keresztül a gazdaság bővülését.
A Renaissance Capital elemzője a gazdasági növekedés gyorsulására számít Magyarországon, Charles Robertson szerint a GDP az idei 2,5 százalékot követően jövőre 4 százalékkal bővülhet – írja a Forbes hírportál.
Kedvező adatokat közölt január 10-én az Eurostat: Magyarország az Európai Unió országai közül a negyedik helyen végzett a gazdasági növekedést tekintve.
Javulnak a gazdasági kilátások az OECD havi rendszerességgel számolt CLI (Composite Leading Indicators) konjunktúramutatója szerint.
A 2013. január–novemberi időszakot tekintve a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 229 700 forint volt. A versenyszférában foglalkoztatottak átlagosan 240 400, míg a közszférában – a közfoglalkoztatottakat nem számítva – dolgozók 227 200 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 76 900 forintot tett ki.
A versenyszférában a nettó keresetek 5,5 százalékkal, a közszférában – a közfoglalkoztatottak nélkül – 7,1 százalékkal növekedtek az év első tizenegy hónapjában. A reálbérek mindkét szektorban tovább emelkedtek, nemzetgazdasági szinten pedig 3,3 százalékos reálbér-növekedés jellemzi a 2013. január–novemberi időszakot.
A novemberben mért, alacsonynak mondható 0,9 százalékos éves inflációval számolva 4,8 százalékkal ért többet a keresetünk reálértelemben. A családi kedvezmény nélkül számított átlagos nettó kereset novemberben ismét emelkedett, 162 500 forint volt nemzetgazdasági szinten, ez az előző évi adathoz képest 5,7 százalékkal magasabb értéket jelent.
A várakozáshoz közeli mértékben nőttek a bruttó bérek novemberben az egy évvel ezelőttihez képest – emelte ki Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. senior elemzője. A költségvetési szférában a közcélú foglalkoztatás hatását kiszűrve igen dinamikus, 8 százalékos bérnövekedés valósult meg, ami a pedagógus és egészségügyi bérek emelésének hatását tükrözi.
Szintén kedvező, hogy a nemzetgazdaságban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, költségvetési intézményeknél és nonprofit szervezeteknél alkalmazásban állók létszáma egy év alatt 3,5 százalékkal bővült, a növekedés a közfoglalkoztatottak nélkül is 1,3 százalékos volt, ezen belül a vállalkozásoknál 1,1 százalékra gyorsult az alkalmazottak létszámának növekedése az előző havi 0,2 százalékról.
Kitért arra, hogy tavaly a nettó bérnövekedés meghaladta a bruttó bérekét a „szuperbruttó" kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése jóval meghaladta az inflációt. Az év második felében pedig a pedagógus és egészségügyi béremelések gyorsították a bérkiáramlást, miközben az infláció az év végére négy évtizedes mélypontra esett, ennek hatására a – a közfoglalkoztatás felfutása miatti torzító hatásokat kiszűrve – a valós bérkiáramlás, így a reálbér növekedés is ennél mintegy 0,5-0,6 százalékponttal nagyobb lehetett.
A TakarékBank az idén 4 százalékos bruttó és ugyanekkora nettó bérnövekedésre számít, ami a várakozásuk szerinti 1,5 százalékos, vagy az alatti infláció mellett 2,5 százalékos reálbér növekedést eredményezhet. Az elemző a reálbérek növekedése, valamint a munkaerőpiacon várható lassú javulás miatt idén a háztartások fogyasztásának mérsékelt, 1,5-2 százalékos növekedésére számít.
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szerint a gazdasági növekedés beindulása fokozatosan gyűrűzik be a munkaerőpiac folyamataiba. A növekedési fordulat már tavaly megkezdődött, a foglalkoztatottság bővülése inkább csak a harmadik negyedévtől indult be a vállalkozói szférában – mondta. Ugyanakkor a felmérésekben valamennyi ágazat a foglalkoztatás emelkedését jelzi előre, így az ING Bank a lassú fordulat további folytatódására számít, bár az adatokat torzítja a közfoglalkoztatás bővülése.
Közölte, a nemzetgazdaságban a bruttó bérek emelkedése mellett jelentősen, 12,3 százalékkal nőttek a bónuszok 2012 novemberéhez képest, mind a vállalkozásoknál (10,6 százalék), mind a költségvetési intézményekben (17,1 százalék) – tette hozzá. A rendszeres béreket tekintve a vállalkozások egyelőre óvatosan növelik a munkaköltségeket (4,6 százalék), míg a költségvetési intézményekben jelentős a növekedés (6,8 százalék), elsősorban a tanári életpálya-modell bevezetése miatt.
A munkahelyek számának növekedése és a reálkeresetek folyamatos emelkedése kedvezően hat a lakosság jövedelmi helyzetének stabilizálására, ezenkívül hozzájárul a belső fogyasztási kereslet növekedéséhez is. A korábban megjelent, várakozásokon felüli ipari és foglalkoztatási adatok alapján reális a kormány azon célja, hogy a magyar gazdaságot tartós növekedési pályára állítsa – zárja közleményét az NGM.
Emelkedtek a reálbérek tavaly, és várhatóan az idén is nőnek majd – így vélekedtek január 18-án a Magyar Nemzetnek nyilatkozó elemzők. Ismert, a KSH októberi adatai szerint az első és a tizedik hónap között 5,2 százalékkal nőttek a nettó bérek, ami jócskán meghaladja a pénzromlás ütemét.
