Százezrek találnak vissza a munka világába

Kiút azoknak, akik megbotlottak, talajt vesztettek, vagy már egyenesen a földre kerültek: ez a közmunkaprogram.

közmunkaprogram átmeneti segítség azoknak, akik egyébként piacképes szaktudással rendelkeznek, ugyanakkor egyetlen munkalehetőség azoknak, akik nincsenek ilyen birtokában; ugyanakkor része egy átfogó képzési program is, amely lehetővé teszi, hogy a legképzetlenebbek is megszerezzék azokat az alapvető készségeket, amelyek birtokában később valóban képesek lehetnek arra, hogy a munkaerőpiacon is megtalálják a helyüket.

Mindenkit vissza akarunk hozni a legális munka világába, aki munkaképes – írta Orbán Viktor a Facebook közösségi portálon 2011. februárjában. Mint írja, az alacsonyabb képzettségűek vagy szakképzetlenek számára az új közmunka-programok jelentik majd a munkába állás lehetőségét. „A közmunkaprogramok, az Új Széchenyi Terv, a duális szakképzés bevezetésétől azt várjuk, hogy mozgásba hozzák a gazdaságot és így 2014-ig fokozatosan elérhetővé válik 300 ezer új munkahely megteremtése."

Ehhez elsősorban át kellett dolgozni a szocialisták által még 2009-ben elindított Út a munkához közmunkaprogramot, amely sikertelennek bizonyult – hiszen a bevont személyek mindössze 1 százaléka helyezkedett el később tartósan.

A Fidesz ezzel kapcsolatban korábban jelezte: nem hisz „a baloldal kudarcos politikájában”, amely hagyta, hogy egész térségek segélyen tengődjenek; a közfoglalkoztatás segély helyett tisztességes, a közösség számára értékteremtő munkalehetőséget nyújt. Czomba Sándor államtitkár novemberben ezzel kapcsolatban elmondta: 2011-től támogatást kapnak a közmunkásokat foglalkoztató vállalkozások, és központosítják a közmunkaszervezést is.

A kormány célja nem az, hogy a közmunkával próbáljon évekig munkalehetőséget biztosítani, hanem az, hogy a segély igénybevétele helyett értékteremtő munkára ösztönözze az embereket – mondta el korábban Czomba Sándor államtitkár.

Eközben 2013 októberére huszonegy éves rekordszámot ért el a foglalkoztatottak száma: 10 ezer fő híján négymillióan dolgoztak ekkor Magyarországon. A kedvező statisztikai adatsor elsősorban a két évvel ezelőtt meghirdetett munkahelyvédelmi akcióterv sikere, amely 700 ezer embernek segített, hogy megtarthassa állását.

Pintér Sándor szerint a közfoglalkoztatás rövid időn belül egész Európában megjelenik, sőt a kontinensen kívül is, az emberek ugyanis egyre nehezebben fogadják el, hogy életerős, egészséges emberek ne dolgozzanak, kizárólag segélyekből éljenek generációkon keresztül.

Például Nagy-Britanniában is közmunkát kell teljesíteniük vagy kötelező átképzésen kell részt venniük a régóta munkát kereső embereknek, ha meg akarják tartani álláskeresési támogatásukat. További külföldi példákról itt olvashat.

November elsejétől április végéig tartó téli időszakban kétszázezren vesznek részt a közmunkaprogramban – jelentette be Czomba Sándor időn októberben; jellemzően a jégmentesítés és hóeltakarítás lesz a feladatuk, emellett decemberben százezren közülük beülnek az iskolapadba.

Emellett megfelelő képzést kell biztosítani a közmunkásoknak – mondta a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár, hozzátéve: csak így lehet biztosítani, hogy az ideiglenes munkára jelentkezők hosszú távon is állást kapjanak;  azt, hogy milyen típusú képzésre van szükség, a vállalatok visszajelzései alapján alakították ki.

Pintér Sándor belügyminiszter a közmunkával kapcsolatban arra világított rá: a közfoglalkoztatási programok képzésekkel együtt képesek arra, hogy a munkanélkülieket visszavezessék a versenyszférába.

Ugyanakkor sokuknál nagyon az elején – az alapvető ismeretek elsajátításánál – kell kezdeni a képzést. A program kezdete óta volt, aki bírálta az alapkompetenciák oktatását, mert megalázóan egyszerűeknek tartotta a feladatokat. Czomba ezzel kapcsolatban elmondta: csaknem ötvenezer olyan ember él az országban, akiknek hat-nyolc éve most van először lehetősége a legalapvetőbb készségek elsajátítására; ráadásul a felmérések szerint sok közülük magyarul sem a személyi adatait, sem a nevét nem tudta leírni, és szintén nagyon sokan vannak, akik alapvető szövegértési gondokkal küzdenek; először ezeket a hiányosságokat kell orvosolni.

A közmunkaprogram egyébként az ország jelentős részében az utolsó mentsvára a helyieknek: a leszakadófélben lévő településeken ez az első és egyetlen lépcső az embereknek a mélyszegénységből való kikapaszkodásra. A program a roma származásúak számára is kiemelkedő lehetőségeket nyújt. Nem megoldás, hanem eszköz – sommázta Kovács Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára, aki azt is elmondta: a bírálatok ellenére sok helyen „presztízzsé” vált közmunkásként dolgozni.
Roma vonatkozású összefoglalónkért kattintson!

A közmunkásokat az ország számos területén a legváltozatosabb munkakörökben foglalkoztatják. Gyöngyös térségében például egyebek között szociális segítőként, hivatalsegédként, kézbesítőként, adatrögzítőként, épületgondnokként, kazángépkezelőként és takarítóként dolgoznak; Erdőhorvátiban különböző konyhakerti növények termesztésével kezdtek, de már húsz szarvasmarhával is ők foglalkoznak. A szabolcsi Gemzsén is látványos eredményeket hozott a különböző közmunkaprogramok első esztendeje; a munka mellett itt mezőgazdasági ismereteket is tanultak a közfoglalkoztatottak. Pécsett pedig buszokat takarítanak, graffitiket tüntetnek el a közmunkások: március óta több mint egymilliárd forint az az érték, amit létrehoztak.

Ugyanakkor nem csupán kézzel fogható értéke volt a közfoglalkoztatási programoknak, azaz nem csak munkát biztosított a rászorulóknak: nőtt a települések idegenforgalmi vonzereje, javult az intézményi étkeztetés minősége és a közbiztonság is – derült ki a Belügyminisztérium felméréséből. Számos település a belügyi tárca kérdésére arról is beszámolt, hogy javult a munkamorál, megkezdődött a családi kertművelés, s csökkent az iskolai hiányzás is.