A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mátészalkán hangsúlyozta: a kabinet célja nem az, hogy a közmunkával próbáljon évekig munkalehetőséget biztosítani, hanem az, hogy a segély igénybevétele helyett értékteremtő munkára ösztönözze az embereket.
Emlékeztetett rá: a foglalkoztatottak száma 2013 szeptemberében elérte a 3 millió 990 ezret. Ilyen kedvező adatokat legutóbb 1993 mutatott a munkaügyi statisztika, 2010 óta eltelt három évben pedig 230 ezerrel nőtt foglalkoztatotti létszám – mondta.
A bruttó átlagkeresetek 3,4, a nettó átlagkeresetek 4,8 százalékkal haladták meg az idén január-augusztusban az egy évvel korábbit.
Ebből 85 ezer ember a közfoglalkoztatás révén kapott munkát, 90 ezren pedig a versenyszférában helyezkedtek el – ismertette az államtitkár, hozzátéve, a jövőben az a cél, hogy a még mindig alacsonynak számító foglalkoztatási szint növekedjen, illetve a foglalkoztatottak létszáma a következő években 4 millió fölé emelkedjen.
Utalt arra is, a foglalkoztatás bővülésével párhuzamosan csökken a munkanélküliek létszáma, az ország keleti és nyugati területei között azonban viszont még mindig nagy különbségek vannak.
A november elején indult téli közfoglalkoztatással kapcsolatban elmondta, a programba összesen 200 ezer embert vonnak be; a munkaügyi szervezet csak november 4-én mintegy 88 ezer embert közvetített ki a munkaadókhoz.
A téli közmunkaprogramban lehetőség nyílik azok képzésére is, akik semmilyen iskolai végzettséggel nem rendelkeznek. Czomba Sándor közlése szerint ennek segítségével összesen 52 ezer ember vehet részt az alapkompetencia-fejlesztésben, illetve megszerezheti a nyolc általános iskolai végzettséget.
A fórumot szervező ópályi Boldog Családokért Szociális és Gyermekvédelmi Egyesület uniós támogatásból, összesen 166 millió forintért szervez képzéseket, állásbörzéket és álláskeresési tanácsadásokat munkavállalók és munkanélküliek számára a mátészalkai kistérségben.
A kormány kiemelten kezeli a közfoglalkoztatást, célként fogalmazta meg, hogy minél több embert vonjanak be a „rendszerbe”, elkerülve, hogy egyesek segélyekből éljenek generációkon keresztül. Az Orbán-kabinet 2014-re 300 ezer ember bevonását vállalta, a kitűzött célt már májusban sikerült megközelíteni, az akkori adatok szerint több mint 235 ezren vettek részt – legalább egy – Startmunka programban. (Az októberi kimutatások már több mint 287 ezerre teszik ezt a számot.)
Mivel hazánk gazdasági teljesítménye erősödik, a kormány képes rá, hogy továbbfoglalkoztassák a közfoglalkoztatottakat. A programra nem megoldásként, hanem eszközként tekintenek, amellyel elindulhatnak bizonyos közösségépítő folyamatok. Vidéken például egy-két generációs időszakot tekintve kicsi az esélye a piaci alapú munkahelyek tömeges létrejöttének, ezért is kiemelkedően fontos a közfoglalkoztatás. 2013-ban a Hajdúságban ezt a gépezetet 12 milliárd forintnyi támogatással és 16 ezer közmunkással indították be, Nógrádban pedig 100 munkanélküliből 95 visszakerült a munkaerőpiacra.
A 2011-es indulás előtt Pintér Sándor belügyminiszter tájékoztatása szerint a munkaképes lakosság csaknem harmada nem dolgozott Magyarországon, ezért megvizsgálták, hogy a készségekben van-e a probléma, vagy a piac nem képes felszívni ezt a mennyiséget. A tapasztalatok alapján aztán a közfoglalkoztatási programot oktatással, képzéssel párosították össze.
Hazánkban ugyan sok embert jutott munkához ezen az úton, ugyanakkor szigorú feltételekhez van kötve az, hogy ki lehet közfoglalkoztatott. Így az a szülő, aki nem járatja gyermekét iskolába, az nem vehet részt a közmunkában. Ezt a rendszert azóta már több uniós ország is át akarta venni. Általános tapasztalat az is, hogy azokon a településeken, ahol közmunka van, javul a közbiztonság, és mindenkinek fontossá vált a lakosság értékeinek védelme. Nőtt a közösségi tenni akarás is, az intézményi étkeztetés minősége pedig jelentősen javult.
