Az átlagkeresetek a versenyszférában 3,5 százalékkal nőttek. A költségvetés területén, a közfoglalkoztatás súlyváltozásának hatását kiszűrve, átlagosan 4,5 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése. A nonprofit szektorban az alkalmazásban állók bruttó keresete 2,7 százalékkal emelkedett.
Január-augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 900 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 238 900, míg a közszférában – a nem közfoglalkoztatás keretében – foglalkoztatottak 221 800 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 77 300 forint volt.
A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében azt írta: a kormányzat intézkedéseinek köszönhetően – mint a Munkahelyvédelmi Akcióterv, vagy az Első Munkahely Garancia Program – a munkanélküliség tartósan félmillió alatt maradt és a foglalkoztatottság folyamatosan nő. A munkahelyek számának növekedése és a reálkeresetek egyidejű emelkedése kedvezően hat a lakosság jövedelmi helyzetének stabilizálására is. Mindez a kormány sikeres gazdaságpolitikáját tükrözi, amely szerint a gazdasági növekedés 2014-ben elérheti a 2,0 százalékot.
Augusztusban a várakozásokat meghaladó mértékben nőttek a bruttó bérek az egy évvel ezelőttihez képest – ezt már Suppan Gergely, a Magyar Takarékszövetkezeti Bank senior elemzője mondta a távirati irodának. Hangsúlyozta, a bérnövekedési ütem elsősorban az egészségügyi bérek növekedésének köszönhető, az orvosi bérrendezés hatására a humán, egészségügyi, szociális ellátás ágazatban 19,1 százalékkal emelkedtek a bérek augusztusban.
Gabler Gergely, az Erste Bank vezető makroelemzője felhívta a figyelmet arra, hogy a béreket leginkább a közszféra húzta fel, ahol csaknem 10 százalékos volt az emelkedés augusztusban. Látványosan elvált a köz- és a privát szféra bérnövekedésének üteme – mondta. Az adatok alapján a privát szféra is ad „életjeleket”, de ezt korai lenne tendenciának nevezni – fogalmazott az elemző.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője szerint a 2014-es év a kiskeresetű családok adócsökkentésének éve lesz: a legalacsonyabb jövedelmű családok az egészségügyi és nyugdíj-biztosítási járulékok után is igénybe vehetik a családi adókedvezményt, ezzel 260 ezer család jut többletjövedelemhez, az idei évhez képest összesen 53 milliárd forinttal több maradhat náluk.
