Az LMP-s politikus arról beszélt, hogy a közmunkaprogram drága, megalázó, hatástalan, és szegénységben tartja a benne dolgozókat. A Fidesz nem hisz „a baloldal kudarcos politikájában”, amely hagyta, hogy egész térségek segélyen tengődjenek – írja a kormánypárt az MTI-hez eljuttatott közleményében. A közfoglalkoztatás segély helyett tisztességes, a közösség számára értékteremtő munkalehetőséget nyújt – folytatják.
Hozzáteszik: a programot még a britek is követendő példának tartják. Emellett hangsúlyozzák, hogy a közfoglalkoztatásban részt vevők legtöbbje olyan hátrányos kistelepülésen él, ahol ez az egyetlen esély a munkavállalásra, a megélhetésre.
A közfoglalkoztatásért tisztességes fizetés jár, a garantált bér napi nyolc óra munkaidő esetén 96 800 forint, a szakképzetlen munkavállalóknak 75 500 forint. A közfoglalkoztatás keretében immár százezer ember kap olyan képzést is, amellyel nagyobb eséllyel helyezkedik el a munkaerőpiacon – olvasható a közleményben.
A kormány kiemelten kezeli a közfoglalkoztatást, célként fogalmazta meg, hogy minél több embert vonjanak be a „rendszerbe”, elkerülve, hogy egyesek segélyekből éljenek generációkon keresztül. Az Orbán-kabinet 2014-re 300 ezer ember bevonását vállalta, a kitűzött célt már májusban sikerült megközelíteni, az akkori adatok szerint több mint 235 ezren vettek részt – legalább egy – Startmunka programban. (Az októberi kimutatások már több mint 287 ezerre teszik ezt a számot.)
Mivel hazánk gazdasági teljesítménye erősödik, a kormány képes rá, hogy továbbfoglalkoztassák a közfoglalkoztatottakat. A programra nem megoldásként, hanem eszközként tekintenek, amellyel elindulhatnak bizonyos közösségépítő folyamatok. Vidéken például egy-két generációs időszakot tekintve kicsi az esélye a piaci alapú munkahelyek tömeges létrejöttének, ezért is kiemelkedően fontos a közfoglalkoztatás. 2013-ban a Hajdúságban ezt a gépezetet 12 milliárd forintnyi támogatással és 16 ezer közmunkással indították be, Nógrádban pedig 100 munkanélküliből 95 visszakerült a munkaerőpiacra.
A 2011-es indulás előtt Pintér Sándor belügyminiszter tájékoztatása szerint a munkaképes lakosság csaknem harmada nem dolgozott Magyarországon, ezért megvizsgálták, hogy a készségekben van-e a probléma, vagy a piac nem képes felszívni ezt a mennyiséget. A tapasztalatok alapján aztán a közfoglalkoztatási programot oktatással, képzéssel párosították össze.
Hazánkban ugyan sok embert jutott munkához ezen az úton, ugyanakkor szigorú feltételekhez van kötve az, hogy ki lehet közfoglalkoztatott. Így az a szülő, aki nem járatja gyermekét iskolába, az nem vehet részt a közmunkában. Ezt a rendszert azóta már több uniós ország is át akarta venni. Általános tapasztalat az is, hogy azokon a településeken, ahol közmunka van, javul a közbiztonság, és mindenkinek fontossá vált a lakosság értékeinek védelme. Nőtt a közösségi tenni akarás is, az intézményi étkeztetés minősége pedig jelentősen javult.
