Közfoglalkoztatás: 200 ezer embert vonnak be

A közfoglalkoztatásban ennyien még sosem vettek részt, Czomba szerint ez óriási felelősség és lehetőség.

Czomba Sándor megerősítette, hogy a résztvevők közül 100 ezren dolgoznak majd, további 100 ezren pedig olyan képzést kapnak a közfoglalkoztatás keretében, amellyel a nyílt munkaerő-piacon történő elhelyezkedési esélyeik növekedhetnek. Hangsúlyozta: egy időben ennyien még nem vettek részt Magyarországon a programban, ami óriási lehetőség és felelősség is egyben. A legnagyobb munkáltatók az önkormányzatok lesznek – tette hozzá. A téli közmunkaprogram bér és járulékterhei 2013-ban nagyjából 20 milliárd forintot tesznek ki, ez még az idei költségvetést terheli.

A foglalkoztatásért felelős államtitkár elmondta: a 100 ezer ember képzése december elsejétől jövő március 31-ig tart, a képzési költségeket – amely 24 milliárd forintot tesz ki – a kormány európai uniós forrásból finanszírozza. A képzések ingyenesek, ennek az idejére a nyolc órás közfoglalkoztatási bért kapják meg a résztvevők, ami jelenleg bruttó 75 500 forint, nettó 49 453 forint. Az állam az utazási költségek térítéséhez is hozzájárul. A jelenleg a közfoglalkoztatási programban részt vevők szerződése pedig automatikusan meghosszabbodik április 30-ig – mondta.

Közlése szerint mintegy 48 ezren alapkompetencia képzésben vesznek majd részt, 4 ezer embernek pedig a 7. és a 8. osztály elvégzéséhez indítanak felzárkóztató képzést, így az 52 ezer embert érintő programokat a Türr István Képző és Kutató Központ valósítja meg az önkormányzatok és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) segítségével. Államilag elismert képzést 20 ezren kapnak majd, míg 29 ezren betanító jellegű képzésben vehetnek részt. Ez utóbbira példaként említette a térkőburkoló, a betonelem-gyártó, vagy a mezőgazdasági gépkezelő szakmákat.

Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium (BM) közfoglalkoztatásért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: a képzések célja, hogy a résztvevőknek lehetőséget adjanak a felzárkózásra és értékteremtő munkát végezzenek. Jelenleg mintegy 25 ezer fő vesz részt kistérségi Start mintaprogramokban a mezőgazdaságban, az ő képzésük folytatódni fog.

Ismertetése szerint a téli átmeneti közfoglalkoztatást a BM a hosszabb ideig tartó önkormányzati programok mellett az országos közfoglalkoztatásban és az év folyamán beérkezett igények alapján indított programokban tervezte, egyebek között mezőgazdasági, szakipari vagy az állami vagyon megóvásához, karbantartásához kapcsolódó feladatokat emelte ki.

A kormány kiemelten kezeli a közfoglalkoztatást, célként fogalmazta meg, hogy minél több embert vonjanak be a „rendszerbe”, elkerülve, hogy egyesek segélyekből éljenek generációkon keresztül. Az Orbán-kabinet 2014-re 300 ezer ember bevonását vállalta, a kitűzött célt már májusban sikerült megközelíteni, az akkori adatok szerint több mint 235 ezeren vettek részt – legalább egy – Startmunka programban. (Az októberi kimutatások már több mint 287 ezerre teszik ezt a számot.)

Közösségépítő folyamatok

Mivel hazánk gazdasági teljesítménye erősödik, a kormány képes rá, hogy továbbfoglalkoztassák a közfoglalkoztatottakat. A programra nem megoldásként, hanem eszközként tekintenek, amellyel elindulhatnak bizonyos közösségépítő folyamatok. Vidéken például egy-két generációs időszakot tekintve kicsi az esélye a piaci alapú munkahelyek tömeges létrejöttének, ezért is kiemelkedően fontos a közfoglalkoztatás. 2013-ban a Hajdúságban ezt a gépezetet 12 milliárd forintnyi támogatással és 16 ezer közmunkással indították be, Nógrádban pedig 100 munkanélküliből 95 visszakerült a munkaerőpiacra.

A 2011-es indulás előtt Pintér Sándor belügyminiszter tájékoztatása  szerint a munkaképes lakosság csaknem harmada nem dolgozott Magyarországon, ezért megvizsgálták, hogy a készségekben van-e a probléma, vagy a piac nem képes felszívni ezt a mennyiséget. A tapasztalatok alapján aztán a közfoglalkoztatási programot oktatással, képzéssel párosították össze.

Vannak feltételei

Hazánkban ugyan sok embert jutott munkához ezen az úton, ugyanakkor szigorú feltételekhez van kötve az, hogy ki lehet közfoglalkoztatott. Így az a szülő, aki nem járatja gyermekét iskolába, az nem vehet részt a közmunkában. Ezt a rendszert azóta már több uniós ország is át akarta venni. Általános tapasztalat az is, hogy azokon a településeken, ahol közmunka van, ott javul a közbiztonság, és mindenkinek fontossá vált a lakosság értékeinek védelme. Nőtt a közösségi tenni akarás is, az intézményi étkeztetés minősége pedig jelentősen javult.