Van visszaút a választási kudarc után

A Fidesz–KDNP listájára a 2026-os választáson csaknem két és fél millió ember szavazott, és sokan bíznak a jobboldal visszatérésében. Összeállításunkban történelmi példákon keresztül idézzük fel azokat az eseteket, amikor egy meghatározó vezető talpra állt a kudarc után, és azt is bemutatjuk, hogyan tudott eddig mindig megújulni Orbán Viktor.

Fotó: AFP/Roger-Viollet

1944-ben, a háború befejezése után ő lett a francia ideiglenes kormány vezetője. Hivatalából végül 1946. január 20-án mondott le, elsősorban azért, mert helytelenítette a Negyedik Köztársaság tervezett alkotmányát.

Az egykori tábornok háborús memoárokat írt, közben a negyedik köztársaság instabil kormányai váltották egymást.

Az 1958-as algériai válság és az állam működésének megbénulása olyan helyzetet teremtett, amely ismét erős vezetőt kívánt.

De Gaulle világos feltételekhez kötötte a visszatérését: hat hónapra rendkívüli, széles felhatalmazást kért a válság kezelésére, valamint egy új alkotmány kidolgozását, amelyet népszavazásra bocsátanak. A Nemzetgyűlés 1958. június 1-jén elfogadta ezeket a feltételeket, és miniszterelnökké választotta. Az új alkotmányról szeptember 28-án tartott referendumon a választók 79,2 százaléka igennel szavazott, ezzel megszületett az Ötödik Köztársaság.

Nem lesz többé, akit rugdoshatnak

A Watergate-botrányba belebukott amerikai elnök, Richard Nixon politikai pályája is többször összeomlani látszott: 1960-ban szoros küzdelemben elvesztette az elnökválasztást John F. Kennedyvel szemben, majd két évvel később a Kalifornia kormányzói posztjáért folytatott választási harcban is alulmaradt.

Fotó: AFP

 Ekkor sokan politikai karrierje végét vizionálták. Ő maga is úgy fogalmazott, hogy

nem lesz többé Nixon, akit rugdoshatnak.

Ennek ellenére nem adta fel: fokozatosan építette vissza kapcsolatait és politikai bázisát, miközben a társadalmi feszültségek, a vietnámi háború és a rend iránti igény erősödése kedvezett számára.

1968-ban végül megnyerte az elnökválasztást.

Ráadásul 1972-ben újrázni tudott, míg végül a Watergate-ügy miatt 1974-ben lemondásra kényszerült, és ezzel ő lett az Egyesült Államok egyetlen elnöke, aki lemondott hivataláról.

Ugyancsak látványos visszatérést produkált az amerikai politikában Donald Trump is, aki első elnöki ciklusát követően 2020-ban vereséget szenvedett Joe Bidennel szemben. A választási vereség után Trump hívei akkor megrohamozták a Capitoliumot. Az eseményeknek halálos áldozatai is voltak, és sokan Trumpot hibáztatták a történtekért.

Trump akkor nemcsak politikai értelemben került nyomás alá,

több jogi eljárással is szembe kellett néznie.

Ennek ellenére megőrizte befolyását a Republikánus Pártban, támogatói bázisa pedig kitartott mellette.

Trumpnak sikerült a visszatérés (Fotó: AFP)

A politikai környezet változása és a növekvő elégedetlenség végül lehetővé tette számára a visszatérést: 2024-ben hatalmas fölénnyel nyerte meg a választásokat.

Évtizedig a kormány élén, majd ellenzékbe

Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu is megtapasztalhatta a nagy sikereket és kudarcokat. Először 1996-ban került hatalomra, a ciklusa 1999-ig tartott. Veresége után egy időre visszavonult a politika élvonalából.

Netanjahu 2009-ben ismét miniszterelnök lett, és ezt követően megszakítás nélkül több mint egy évtizeden át, egészen 2021-ig kormányzott, és Izrael leghosszabb ideig hivatalban lévő vezetője lett.

Ellenfelei összefogtak ellene, hiszen egy ideológiailag sokszínű koalíció, a jobboldali, centrista és baloldali pártok együttműködésével váltották le. Sokan a pályája végét jósolták 2021-ben. Tévedtek. Netanjahu nem tűnt el, és 2022-ben újra megnyerte a választásokat.

Hogyan építkezett Orbán Viktor?

Mint Orbán Viktor már többször utalt rá, ő maga is megtapasztalta már a nagy győzelmeket, de ellenzékben is politizált. Magyarország miniszterelnökének pártja az 1994-es választások idején mélyrepülésben volt, és mindössze húsz mandátumot szerzett. Az 1994 és 1998 közötti MSZP–SZDSZ-kormányzás alatt aztán olyannyira megerősödött a Fidesz, hogy

Orbán Viktor vezetésével fokozatosan átvette az MDF helyét a polgári oldalon.

Az 1998-as választásoknak már úgy futott neki az akkor Fidesz Magyar Polgári Párt néven szereplő alakulat élén Orbán Viktor, hogy ő volt az ellenzék vezetője, és neki volt a legnagyobb esélye leváltani Horn Gyulát.

Fotó: Miniszterelnök.hu

A választási győzelem után első kormányát az MDF és az FKGP részvételével létrehozott koalícióban alakíthatta meg Orbán Viktor. A következő négy évben sikeres társadalom- és gazdaságpolitika következett, a Fidesz tehát optimistán várhatta a 2002-es választásokat, amelyet pozitív, elsősorban eredménykommunikációs kampány előzött meg. A közvélemény-kutatások magabiztos jobboldali előnyt jeleztek, Orbán Viktor a szocialista kihívója, Medgyessy Péter elleni vitán is jól teljesített, így bizakodva várhatta a választásokat. 

Az eredmény aztán hideg zuhanyként érte a Fideszt.

Medgyessy Péter nemrég azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor példát mutatott 2002-ben abból, miként kell fölállni a vereség után.

Nézd, én néhány hibát elkövettem, ezért vesztettük el a választásokat, de vissza fogok jönni, és meg fogom nyerni a következő választást

– mondta neki akkor a Fidesz elnöke. Orbán Viktor mindent alárendelt a visszatérésnek, és szisztematikus építkezésbe kezdett. Olyannyira visszahúzódott a politika nagyszínpadáról, hogy három éven keresztül fel sem szólalt a parlamentben. A folytatás ismert: ha a következő választást nem is nyerte meg, később valóban visszatért, és 2010-től 2026-ig megszakítás nélkül vezette az országot, a Fidesz pedig négyszer szerzett kétharmadot.

Az idei választáson alulmaradt, de utána már arról beszélt, hogy megkezdték a Fidesz és a jobboldali közösség újjászervezését. Tizenhat év kormányzás után ellenzékben folytatja, de mint a történelem is mutatja, nem példa nélküli, hogy egy politikus a kudarc után is képes visszatérni az ország élére.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: Kurucz Árpád)