Van visszaút a választási kudarc után

A Fidesz–KDNP listájára a 2026-os választáson csaknem két és fél millió ember szavazott, és sokan bíznak a jobboldal visszatérésében. Összeállításunkban történelmi példákon keresztül idézzük fel azokat az eseteket, amikor egy meghatározó vezető újra talpra állt a kudarc után, és azt is bemutatjuk, hogyan tudott eddig mindig megújulni Orbán Viktor.

2026. 04. 22. 5:08
Orbán Viktor miniszterelnök a Bálna rendezvényközpontban tartott eredményvárón (Fotó: Kurucz Árpád)
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A győzelem sosem végleges, a vereség sosem végzetes” – járta be az idézet a közösségi oldalakat a választások után. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint a Fidesz–KDNP listájára 2 millió 458 ezer ember szavazott, közülük sokan szeretnének látnoki erőt tulajdonítani ezeknek a szavaknak.

Orbán Viktor, Fidesz, megújulás, siker, visszatérés,

A Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke (k) beszédet mond a Fidesz-KDNP eredményváró rendezvényén az országgyűlési választást követően a Bálna Honvédelmi Központban 2026. április 12-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos)
Orbán Viktor és a Fidesz vezetése az idei eredményvárón (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Kaiser Ákos)

Miben bízhatnak a sokkoló eredmények után, mikor térhet vissza Orbán Viktor? Mielőtt végigvennénk a történelmi példákat, milyen nagy visszatérések történtek a huszadik századi politikában, nézzük meg, hogy kinek tulajdonítható az idézet.


Valóban a nagy visszatérőtől származik az idézet?

A mondatot sokan Winston Churchillnek tulajdonították, valójában azonban nincs köze az egykori brit kormányfőhöz. Richard Langworth, Churchill egyik legismertebb kutatója korábban több idézetet is összegyűjtött, és külön kiemelte azokat a mondásokat, amelyeket tévesen kapcsolnak a politikushoz, köztük ezt is. Hogy miért tulajdonítják mégis Churchillnek az idézetet, nem tudni.

Az egykori brit miniszterelnök élete azonban joggal szolgáltathat alapot egy ilyen feltételezéshez.

Churchill politikai pályáját látványos bukások és visszatérések jellemezték. Az első világháború idején az Admiralitás első lordjaként kulcsszerepet játszott a Gallipoli hadjárat elindításában. A terv az volt, hogy a Dardanellákon áttörve új frontot nyitnak az Oszmán Birodalom ellen, ám az ellenfelet alábecsülték, a műveletet pedig rosszul készítették elő.

Fotó: Getty/Europress/Universalimagesgroup

A brit hadtörténelem egyik legcsúfosabb kudarca lett belőle. A hadművelet egyik fő támogatójaként Winston Churchill hatalmasat bukott, le kellett mondania az Admiralitás első lordja tisztségéről.

Egy évvel később, 1916-ban visszatért a politikába.

1917-ben már ismét kormányzati pozíciót kapott: hadianyag-miniszter lett, és a fegyvergyártás megszervezésével bizonyított. Ezzel megkezdődött a politikai rehabilitációja. A két világháború között hullámzó pályát futott be. Az igazán nagy lehetőség 1940-ben jött el, amikor Nagy-Britannia miniszterelnökévé választották.

Churchill háborús győzelme kevés volt a briteknek (Fotó: MTI)

Churchill győzelembe vezette a briteket a második világháborúban, ez azonban kevésnek bizonyult:

1945-ben súlyos vereséget szenvedett a Munkáspárttól.

Clement Attlee egy szociális reformcsomagot ígért, amellyel sikerült meggyőzni a háborúban elfáradt lakosságot. Winston Churchill azonban nem tűnt el a közéletből. Ellenzékben maradva folyamatosan bírálta a kormányt, és hangsúlyozta a hidegháborús fenyegetést. A romló gazdasági helyzet és a nemzetközi feszültségek végül megnyitották az utat a visszatéréséhez:

1951-ben ismét miniszterelnök lett.

 

Amikor erős emberre volt szükség

Híres visszatérő volt a huszadik században a franciák erős embere, Charles de Gaulle, aki katonai pályafutását az első világháborúban kezdte. 1940-ben, amikor Franciaországot a náci Németország megszállta, De Gaulle Londonba emigrált, és megalapította a francia ellenállást. A francia nemzeti identitás szimbólumává vált, és a háború alatt az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok támogatásával harcolt a német megszállás ellen.

Fotó: AFP/Roger-Viollet

1944-ben, a háború befejezése után ő lett a francia ideiglenes kormány vezetője.  Hivatalából végül 1946. január 20-án mondott le, elsősorban azért, mert helytelenítette a Negyedik Köztársaság tervezett alkotmányát.

Az egykori tábornok háborús memoárokat írt, közben a negyedik köztársaság instabil kormányai váltották egymást.

Az 1958-as algériai válság és az állam működésének megbénulása olyan helyzetet teremtett, amely ismét erős vezetőt kívánt.

De Gaulle világos feltételekhez kötötte a visszatérését: hat hónapra rendkívüli, széles felhatalmazást kért a válság kezelésére, valamint egy új alkotmány kidolgozását, amelyet népszavazásra bocsátanak. A Nemzetgyűlés 1958. június 1-jén elfogadta ezeket a feltételeket, és miniszterelnökké választotta.

Az új alkotmányról szeptember 28-án tartott referendumon a választók 79,2 százaléka igennel szavazott, ezzel megszületett az Ötödik Köztársaság.

 

Nem lesz többé, akit rugdoshatnak

A Watergate-botrányba belebukott amerikai elnök, Richard Nixon politikai pályája is többször összeomlani látszott: 1960-ban szoros küzdelemben elvesztette az elnökválasztást John F. Kennedyvel szemben, majd két évvel később a Kalifornia kormányzói posztjáért folytatott választási harcban is alulmaradt.

Richard Nixon és John Kennedy összecsapását közvetítette először az amerikai tévé. Fotó: AFP
Fotó: AFP

 Ekkor sokan politikai karrierje végét vizionálták. Ő maga is úgy fogalmazott, hogy

nem lesz többé Nixon, akit rugdoshatnak.

Ennek ellenére nem adta fel: fokozatosan építette vissza kapcsolatait és politikai bázisát, miközben a társadalmi feszültségek, a vietnámi háború és a rend iránti igény erősödése kedvezett számára.

1968-ban végül megnyerte az elnökválasztást.

Ráadásul 1972-ben újrázni tudott, míg végül a Watergate-ügy miatt 1974-ben lemondásra kényszerült, és ezzel ő lett az Egyesült Államok egyetlen elnöke, aki lemondott hivataláról.

Ugyancsak látványos visszatérést produkált az amerikai politikában Donald Trump is, aki első elnöki ciklusát követően 2020-ban vereséget szenvedett Joe Bidennel szemben. A választási vereség után Trump hívei akkor megrohamozták a Capitoliumot. Az eseményeknek halálos áldozatai is voltak, és sokan Trumpot hibáztatták a történtekért.

Trump akkor nemcsak politikai értelemben került nyomás alá,

több jogi eljárással is szembe kellett néznie.

Ennek ellenére megőrizte befolyását a Republikánus Pártban, támogatói bázisa pedig kitartott mellette.

Trumpnak sikerült a visszatérés (Fotó: AFP)

A politikai környezet változása és a növekvő elégedetlenség végül lehetővé tette számára a visszatérést: 2024-ben hatalmas fölénnyel nyerte meg a választásokat.

 

Évtizedig a kormány élén, majd ellenzékbe

Izrael miniszterelnöke, Benjámín Netanjahu is megtapasztalhatta a nagy sikereket és kudarcokat. Először 1996-ban került hatalomra, a ciklusa 1999-ig tartott. Veresége után egy időre visszavonult a politika élvonalából.

Netanjahu 2009-ben ismét miniszterelnök lett, és ezt követően megszakítás nélkül több mint egy évtizeden át, egészen 2021-ig kormányzott, és Izrael leghosszabb ideig hivatalban lévő vezetője lett.

Ellenfelei összefogtak ellene, hiszen egy ideológiailag sokszínű koalíció, a jobboldali, centrista és baloldali pártok együttműködésével váltották le. Sokan a pályája végét jósolták 2021-ben. Tévedtek. Netanjahu nem tűnt el, és 2022-ben újra megnyerte a választásokat.

 

Hogyan építkezett Orbán Viktor?

Mint Orbán Viktor már többször utalt rá, ő maga is megtapasztalta már a nagy győzelmeket, de ellenzékben is politizált. Magyarország miniszterelnökének pártja az 1994-es választások idején mélyrepülésben volt, és mindössze húsz mandátumot szerzett. Az 1994 és 1998 közötti MSZP–SZDSZ-kormányzás alatt aztán olyannyira megerősödött a Fidesz, hogy

Orbán Viktor vezetésével fokozatosan átvette az MDF helyét a polgári oldalon.

Az 1998-as választásoknak már úgy futott neki az akkor Fidesz Magyar Polgári Párt néven szereplő alakulat élén Orbán Viktor, hogy ő volt az ellenzék vezetője, és neki volt a legnagyobb esélye volt leváltani Horn Gyulát.

Fotó: miniszterelnok.hu

A választási győzelem után első kormányát az MDF és az FKGP részvételével létrehozott koalícióban alakíthatta meg Orbán Viktor. A következő négy évben sikeres társadalom- és gazdaságpolitika következett, a Fidesz tehát optimistán várhatta a 2002-es választásokat, amelyet pozitív, elsősorban eredménykommunikációs kampány előzött meg. A közvélemény-kutatások magabiztos jobboldali előnyt jeleztek, Orbán Viktor a szocialista kihívója, Medgyessy Péter elleni vitán is jól teljesített, így bizakodva várhatta a választásokat. 

Az eredmény aztán hideg zuhanyként érte a Fideszt.

Medgyessy Péter nemrég azt nyilatkozta, hogy Orbán Viktor példát mutatott 2002-ben abból, miként kell fölállni a vereség után.

Nézd, én néhány hibát elkövettem, ezért vesztettük el a választásokat, de vissza fogok jönni, és meg fogom nyerni a következő választást

– mondta neki akkor a Fidesz elnöke. Orbán Viktor mindent alárendelt a visszatérésnek, és szisztematikus építkezésbe kezdett. Olyannyira visszahúzódott a politika nagyszínpadáról, hogy három éven keresztül fel sem szólalt a parlamentben. A folytatás ismert: ha a következő választást nem nyerte is meg, később valóban visszatért, és 2010-től 2026-ig megszakítás nélkül vezette az országot, a Fidesz pedig négyszer szerzett kétharmadot.

Az idei választáson alulmaradt, de utána már arról beszélt, hogy megkezdték a Fidesz és a jobboldali közösség újjászervezését. Tizenhat év kormányzás után ellenzékben folytatja, de mint a történelem is mutatja, nem példa nélküli, hogy egy politikus a kudarc után is képes visszatérni az ország élére.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök (Fotó: Kurucz Árpád)

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.