Az amerikai-kínai elnöki találkozó a hágai atomcsúcs keretében jött létre. Barack Obama és Hszi Csin-ping egyaránt a másik féllel való együttműködési szándékát, „új típusú kapcsolatrendszer” kialakításának óhaját hangoztatta újságíróknak nyilatkozva, mielőtt kétoldalú megbeszélést kezdtek. Előzetes közlés szerint a két elnök tárgyalásán az ukrajnai válság, Észak-Korea nukleáris programja és a klímaváltozás kérdésköre a vezető téma.
Obama kiemelte: az Egyesült Államok és Kína annak ellenére képes az építő szellemű együttműködésre, hogy akadnak a kétoldalú viszonyban nézeteltérések is, így például az emberi jogok terén, illetve a Dél-kínai-tengerrel és a csendes-óceáni térséggel kapcsolatos kérdésekben. Megjegyzése arra utalt, hogy Kínának területi vitái vannak Vietnammal, a Fülöp-szigetekkel, illetve Japánnal különböző szigetek hovatartozását illetően.
A kínai államfő megragadta az alkalmat, hogy köszönetet mondjon a nagyszámú kínai utassal eltűnt malajziai repülőgép kereséséhez nyújtott amerikai támogatásért.
Az amerikai elnök a transzatlanti kapcsolatok jelentőségét hangsúlyozta európai útjának első állomásán. Obama első hivatali ciklusának 2009-es kezdete óta ez az első olyan európai látogatás, amelynek során az elnök útba tudja majd ejteni a NATO és az Európai Unió székhelyét, Brüsszelt is. Az elmúlt években általánosan elfogadottá vált az a közvélekedés, hogy az Egyesült Államok fő figyelme Európa felől a Távol-Keletre helyeződött át. Az Ukrajna ellen elkövetett orosz katonai agresszió nyomán azonban ezt a hangsúlyeltolódást most minden bizonnyal újra át kell értékelni – vélekednek a transzatlanti kapcsolatokkal foglalkozó szakértők.
Obama Amszterdamban először a nemrég felújított Rijksmuseum műkincseivel – elsősorban Rembrandt Éjjeli őrjáratával – ismerkedett, majd megbeszélést folytatott Mark Rutte holland miniszterelnökkel. Obamával való találkozója alkalmából adott rövid sajtónyilatkozatában Rutte élesen elítélte, a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértésének bélyegezte a Krím félsziget orosz elfoglalását.
