Kiderült, mit szeretne Oroszország

Oroszországnak sem szándékában, sem érdekében nem áll átlépni az ukrán határt – jelentette ki Szergej Lavrov.

Az orosz diplomácia vezetője ezzel azokra a korábbi hírekre reagált, amelyek szerint az ukrán határ közelében jelentős katonai erőösszpontosítás folyna. Ez utóbbinak a tényét is tagadta, határozottan leszögezve, hogy Moszkva nem akarja megszállni Ukrajnát. „Mi csak azt szeretnénk, ( ) hogy véget érjenek a túlkapások, amelyeket a nyugati országok megpróbálnak a szőnyeg alá söpörni, kedvező képet festve a helyzetről” – mondta.

Utalt Arszen Avakov belügyminiszter nyilatkozatára, amely szerint az ukrán vezetés legutóbbi intézkedései a fegyvereket törvénytelenül birtoklók (azaz, mint Lavrov fogalmazott, a „bűnözők”) lefegyverzésére irányulnak. Az orosz külügyminiszter megállapította: ha ez a nyugati partnerek munkájának az eredménye, akkor ő elégedett. Ez esetben Moszkva kész folytatni az együttes munkát (a Nyugattal), közös ajánlásokat kidolgozva az ukránok számára.

Az orosz külügyminiszter „teljesen elfogadhatatlannak” tartja ugyanakkor a nyugati partnerek által javasolt „kontaktcsoport” felállítását, amely – mint fogalmazott – a Kijevben hatalomra került személyekkel való párbeszédnek adna keretet. Hozzátette azonban: az elmúlt napokban közeledett egymáshoz Oroszország és a Nyugat álláspontja az ukrán válság kérdésében. Úgy vélekedett: a John Kerry amerikai külügyminiszterrel Hágában lezajlott találkozója, akárcsak a Németországgal, Franciaországgal és más országokkal való véleménycseréje nyomán kirajzolódni látszik valamiféle „közös kezdeményezés”, amelyet „ukrán kollégáik” elé lehetne terjeszteni.

Az orosz külügyminiszter szerint Ukrajnában mélyreható alkotmányos reformot kellene végrehajtani, az országot föderális állammá kell átalakítani. Kifejtette: mindaz, ami most Ukrajnában történik, az államiság mély válságából fakad. A vezetés ugyanis képtelen vagy nem is akarja összehangolni az ország nyugati, illetve a többségükben orosz ajkúak lakta keleti és déli területeinek az érdekeit.

Az ország nyugati, keleti és déli megyéiben ugyanis különböző ünnepeket tartanak, különböző hősöket dicsőítenek, különbözőképpen gondolkodnak, különböző európai civilizációk kultúrájához vonzódnak. Ilyen körülmények között nagyon nehéz egységes állami keretben együtt élni – mondta Lavrov. Szerinte emiatt csak a föderatív államforma életképes Ukrajnában.

Vitalij Klicsko, az Ütés (UDAR) párt vezetője visszalépett az elnökjelöltségtől, és maga helyett Petro Porosenko független képviselőt, volt gazdasági minisztert javasolta pártjának, hogy az ukrajnai demokratikus erők egységes jelöltje legyen. Ezt a volt profi ökölvívóból lett politikus pártja szombati, kijevi kongresszusán jelentette be. Az Ütés párt támogatta Porosenko jelölését a május 25-én tartandó elnökválasztásra.

Klicsko javaslatát úgy indokolta, hogy a jövőbeli államfőnek a lehető legnagyobb támogatottsággal és legitimitással kell rendelkeznie. „Ez pedig csak akkor lehetséges, ha nem osztjuk meg a választók szavazatait a demokratikus erők különböző jelöltjei között” – tette hozzá. Hangsúlyozta, hogy most Ukrajna nehéz időket él, amelyben felelősségteljes döntéseknek kell születniük.

„A május 25-i elnökválasztásnak egyesítenie kell az ukrán társadalmat, nem pedig egy új, mindenki mindenki elleni háborúvá kell válnia” – hangoztatta. Klicsko meggyőződése szerint Porosenko olyan személy, akit az emberek a legszívesebben látnának az államfői poszton.

A Haza párt egyhangúlag vezetőjét, Julija Timosenko volt kormányfőt jelölte a május 25-i ukrán elnökválasztásra szombaton, Kijev egyik belvárosi terén tartott kongresszusán.

Eközben a volt kormánypárt, a Régiók Pártja szombati kongresszusán kizárta soraiból Viktor Janukovics eltávolított államfőt, Mikola Azarov volt miniszterelnököt, a párt korábbi vezetőjét, valamint a Janukovics-családhoz közel álló két volt kormánytagot, Szerhij Arbuzov volt első miniszterelnök-helyettest és Olekszandr Klimenkót, az azóta megszüntetett jövedéki és adóügyi tárca egykori vezetőjét, s további két pártagot.