Nekik már nagyon elegük van Brüsszelből

Könnyen lehet, hogy az unió legnépesebb tagállamaiban az euroszkeptikusok erősödnek meg a közelgő EP-választáson.

Bő két hónappal a 2014-es európai parlamenti választások előtt egyre többen figyelik, hogy milyen összetételű lesz az új testület, amelynek valamivel több jogosítványa lesz, mint amit öt évvel ezelőtt választottunk. Az MNO többrészes sorozatban mutatja be, hogyan állnak most az erőviszonyok. Az első részben a Magyarországgal szomszédos államokban néztünk körül, míg most a legnépesebb tagországokban fogunk.

Németországban a tavaly év végén hatalomra került Kereszténydemokrata Unió – Keresztényszociális Unió (CDU–CSU) és a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) nagykoalíciójának a tesztje lesz a májusi voksolás. A legfrissebb felmérések szerint a CDU 38-40 százaléknyi voksra számíthat, míg az SPD 24-26 százalékra, így a jobbközép alakulat sikere gyakorlatilag borítékolható a legnépesebb EU-tagállamban. Az érdekes kérdések az ennél kisebb támogatottságú erők körében lehetnek.

Az utóbbi hetek kutatásai azt mutatják, hogy az euroszkeptikus, 2013-ban alapított Alternatíva Németországért (AfD) alakulat akár a harmadik helyre is befuthat. Az AfD támogatottsága 6-8 százalék között ingadozik, de mivel az EP-választásokon az ellenzéki erők általában jobban szerepelnek, mint egy parlamentin, így a Brüsszellel szemben meglehetősen kritikus alakulat akár még 10 százalék fölé is kúszhat. A Zöldek és a Baloldali Párt jelenleg 10 százalék körüli sávban vannak.

Franciaországban március 23-án tartották a helyhatósági választások első fordulóját, amelyben a jobbközép Népi Mozgalom (UMP) diadalmaskodott, míg a kormányzó szocialisták súlyos vereséget szenvedtek. Ennek fényében a májusi európai parlamenti voksolásra vonatkozó felmérések meglehetősen pontosak voltak. A kutatások az UMP-nek 20-22, míg a szélsőjobboldali Nemzeti Frontnak 21-23 százalékot mértek. A harmadik helyre a szocialisták futhatnak be 16-18 százalékos eredménnyel. Rajtuk kívül mandátumot szerezhet a szélsőbaloldali Baloldali Front, a Zöldek és a jobbközép Mozgalom a Demokráciáért.

Nagy-Britanniában a jövő évi parlamenti voksolás előtti utolsó nagy erőpróba lesz a májusi európai parlamenti voksolás. A kormányzó konzervatív-liberális erőknek mindenképpen szüksége lenne egy jó eredményre, ha az esélyesség látszatát szeretnék fenntartani 2015-re. Ezzel szemben a felmérések azt mutatják, hogy a Konzervatív Párt csak a harmadik helyre fut be, míg a Liberális-Demokraták könnyen 10 százalék alatt találhatják magukat. A nyilvánosságra hozott eredmények egyelőre meglehetősen kusza képet mutatnak.

Január óta a népszerűségi lista első helyéért a Munkáspárt és a Brit Függetlenségi Párt (UKIP) versenyez. Az év első heteiben a balközép alakulat 8-10 százalékos előnnyel vezetett, de március közepén az Independent által nyilvánosságra hozott kutatás szerint az UKIP 2 százalékpontos előnyre tett szert a Labourral szemben. Egy a Times által közzétett felmérés pedig arról tanúskodott, hogy az UKIP csupán a harmadik helyen áll, egy százalékponttal lemaradva a kormányzó Konzervatívok mögött, míg a Munkáspárt 32 százalékos eredménnyel vezet.

A nemrég újabb kormányfőváltáson átesett Olaszországban a baloldal tűnik esélyesnek a májusi sikerre. A legújabb felmérés szerint a kormányzó baloldali Demokrata Párt 28,6, míg a jobbközép Hajrá Itália 22,7 százalékon áll. Az elittel szembeni politikát folytató Öt Csillag Mozgalom 20,8, míg a szélsőbaloldalinak számító Más Európát mozgalom 6,1 százalékot érne el. Rajtuk kívül egyelőre egyetlen más párt sem szerezne mandátumot az új európai testületben.

Spanyolországban a 2011 óta kormányzó jobbközép Néppárt (PP) eddigi legnagyobb tesztje lesz a voksolás. Az óriási munkanélküliséggel küzdő mediterrán országban sikerült elkerülni az összeomlást a mögöttünk hagyott években, de ennek érdekében nagyon súlyos áldozatokat kellett hoznia a hispánoknak. Ez meg is látszik a párttámogatottsági adatokon, mivel egyre többen ábrándulnak ki a nagy pártokból és fordulnak a kisebb erők felé.

Az elmúlt hetekben nyilvánosságra hozott felmérések is meglehetősen vegyes képet mutatnak. A PP és a legnagyobb ellenzéki erő (Spanyol Szocialista Munkáspárt) között a különbség csupán pár százalék, és hol az egyik, hol a másik vezet. A baloldal túlsúlyát jól mutatja, hogy a harmadik helyen az Egyesült Baloldal áll 14,1 százalékkal, míg a negyediken a szociálliberális Unió a Fejlődésért és a Demokráciáért 8,4 százalékkal. Az 5 százalékos küszöb elérésére még van esélye a Koalíció Európáért nevezetű pártszövetségnek is, amely több kisebb regionális párt egyesüléséből jött létre.

Lengyelországban a jövő évi országgyűlési választások előtti utolsó nagy erőpróba lesz a májusi voksolás, amelyen a 2007 óta kormányzó Polgári Platform (PO) nagy eséllyel vereséget fog szenvedni a jobboldali Jog és Igazságosságtól (PiS). A PiS 30 százalék körül, míg a PO 25 körül áll. A baloldali Demokratikus Baloldali Szövetség 8-10, míg a balliberális Európa Plusz pártszövetség a szavazatok 7-9 százalékára számíthat. A szintén kormánypárti Lengyel Néppárt 5-6 százalékot kaphat majd május végén, ha jelentősen nem változnak addig a támogatottsági adatok.