Tömegmegmozdulások Ukrajnában baseballütőkkel és ostorral

Hatalmas tömegek gyűltek össze, hol ukrán, hol orosz zászlókkal.

Több ezer oroszbarát tüntető rohamozta meg vasárnap a kelet-ukrajnai Luganszk városában a megyei adminisztráció székhelyét, majd elzavarták hivatalából a nemrég kinevezett kormányzót. Mihajlo Bolotszkiht csupán egy hete helyezte a megyei adminisztráció élére Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán elnök. Vasárnap a kormányzó azonban a feldühödött tömeg szitkozódása közepette hagyta el a kormányzói hivatalt. A tiltakozók a tetőre kitűzték az orosz zászlót, és az épület előtt az orosz himnuszt énekelték.

Szintén az ország keleti részén fekvő Donyeckben, amely a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnököt támogatók fellegvára, több ezer tüntető követelte az Oroszországhoz való csatlakozásról szóló népszavazás kiírását. Emellett megakadályozták az ukrán egységért fellépők gyűlését, amelyen Vitalij Klicsko, az Ütés (Udar) párt vezetője is felszólalt volna.

A május 25-re kiírt, előre hozott elnökválasztás egyik esélyesének számító egykori világbajnok ökölvívó sajtótájékoztatóján egyebek mellett „a szakadárok provokációival szembeni egység szükségességéről” beszélt Donyeckben, amely a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnököt támogatók fellegvára. A politikus elítélte az orosz média „agymosását” és azokat az Oroszországból érkezőket, akik szerinte az új kormánnyal szembeni ellenséges megmozdulásokat szítják.

Megtelt a Majdan is, Tarasz Sevcsenko ukrán költő születésének 200. évfordulóját ünneplik Kijevben, de a Krím félsziget városaiban is utcára mentek az emberek. Az AFP fotóinak tanúsága szerint össze is csaptak a szemben álló felek.

A Krími Autonóm Köztársaság vezetésének döntése a félsziget Oroszországhoz csatlakozásához a nemzetközi jogon alapszik és a terület lakosságának törvényes érdekeit képviseli – közölte az orosz államfő uniós vezetőkkel folytatott telefonbeszélgetése során, amelyről a Kreml sajtóosztálya vasárnap adott ki tájékoztatót. Vlagyimir Putyin Angela Merkel német kancellárral és David Cameron brit kormányfővel vitatta meg a Krím félsziget parlamentjében csütörtökön hozott határozatot. Az orosz államfő arra is felhívta a vezetők figyelmét, hogy a jelenlegi kijevi hatalom semmilyen intézkedést nem tesz a „szélsőségesen nacionalista és radikális erőknek a fővárosban( Kijevben) és számos ukrajnai régióban tapasztalt tombolása ellen”.

Az Egyesült Államok nem fogja elismerni a Krím félsziget Oroszországhoz csatlakozását, ha a régió lakosai így döntenének a jövő héten megrendezendő népszavazáson – jelentette ki vasárnap Tony Blinken helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó. A helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó a CNN amerikai hírtelevízióban kijelentette, hogy Oroszország fokozott nemzetközi nyomás alá kerül majd a krími népszavazás eredményeképpen.

Németország szerint ellentétes az ukrán alkotmánnyal és a nemzetközi joggal a tervezett népszavazás a Krím félsziget hovatartozásáról - jelentette ki a német kancellár az orosz államfővel folytatott vasárnapi telefonbeszélgetés során. Angela Merkel a török kormányfővel és a kínai elnökkel is egyeztetett vasárnap, törekvései a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung című lap szerint arra irányulnak, hogy kialakuljon egy széles nemzetközi koalíció, amely az eddiginél erősebb nyomást gyakorol Moszkvára.

A német kormány közleménye szerint Angela Merkel a Vlagyimir Putyinnal folytatott beszélgetésben sajnálatát fejezte ki azért, hogy továbbra sem sikerült előrelépni az ukrán válságban közvetítő nemzetközi összekötő csoporttal kapcsolatban. Angela Merkel hangsúlyozta, hogy sürgősen érdemi eredményre kell jutni az összekötő csoport megalakításának ügyében.

Az ukrán hadsereg csupán gyakorlatozik, de nincsenek olyan tervek, melyek az ország fegyveres erőit a Krím térségébe küldenék – idézte vasárnap Ihor Tenyuh ukrán védelmi minisztert az Interfax orosz hírügynökség. A sajtónak az ukrán haderő mozgásait firtató kérdéseire – azzal összefüggésben, hogy Oroszország katonailag ellenőrzése alá vonta a Krímet – a miniszter azt felelte, hogy legfeljebb laktanyák és támaszpontok közötti mozgás érzékelhető, és azt is csupán a hadgyakorlatok indokolják. „Nincs tervben a Krím felé vezénylés, a csapatok csak rutinfeladataikat végzik, ahogy a fegyveres erők mindig is teszik” – mondta Tenyuh.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Párt (UMDP) betiltását kéri „ukrán- és népellenes” tevékenység miatt az ukrán főügyészségtől a nacionalista Szabadság (Szvoboda) párt Kárpátalja megyei szervezete. A pártszervezet az Oleh Mahnickij ukrán főügyésznek írt beadványában közölte, hogy megvizsgálta az UMDP-nek és alapító elnökének, Gajdos Istvánnak az „ukrán nép szabadságért és nemzeti méltóságért vívott küzdelme” idején folytatott tevékenységét, és kéri a párt ukrán- és népellenes tevékenység folytatása címén történő betiltását. Bizonyítékként a dokumentum Gajdosnak a „forradalmi” események során az UMDP nevében tett nyilatkozatait és a hatalompárti tüntetésekre felbérelt zavarkeltőkből verbuvált csoportok szervezésében vállalt tevőleges szerepét említi – adta hírül vasárnap a Novini Zakarpattya című kárpátaljai hírportál.

A beadvány szerint a honatya közvetlenül részt vett a zavarkeltő csoportok irányításában a Régiók Pártja (PR) két másik „hírhedt” parlamenti képviselőjével, Nesztor Sufriccsal és Oleh Kalasnyikovval együtt.

„Különösen kirívó cinizmusról árulkodnak Gajdos felszólalásai a 2014. február 18-i és 19-i „Majdan-ellenes” tüntetéseken, amikor vadállati kegyetlenséggel öldökölték és kínozták az ukrán hazafiakat, a Tisztek Házában berendezett tábori kórházból sebesülteket raboltak el és végeztek ki” – olvasható a beadványban, amely szerint Gajdos a kárpátaljai magyarság nevében magyarul felszólalva szégyent hozott a kárpátaljai magyarokra azzal, hogy – igazságtalanul – ukrángyűlölőkként és a „méltóság forradalmának” ellenségeiként tüntette fel őket.

A Szabadság párt kárpátaljai szervezete a politikai pártokról szóló ukrán törvény 21. cikkelyére hivatkozva kéri az ukrán főügyésztől, hogy kezdeményezze az UMDP betiltását az alkotmány és a párttörvény megsértése miatt.

A nacionalista pártszervezet egyúttal felszólítja az UMDP tagjait, hogyha „még maradt bennük becsület és lelkiismeret”, határolódjanak el rossz hírű vezetőjüktől, ítéljék el a cselekedeteit, és lépjenek ki a pártból.

Az Egyesült Államokba látogat a jövő héten az ukrán miniszterelnök, hogy megvitassa az Ukrajna délkeleti részén fekvő Krím félsziget miatt Oroszországgal kialakult feszült helyzetet. „Az Egyesült Államokba utazok, hogy magas szintű találkozókon vitassam meg a bilaterális és multilaterális kapcsolatainkban kibontakozó feszült helyzet megoldását” – mondta Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő Kijevben, a vasárnapi kormányülés kezdetén. A látogatás pontos dátumáról és az utazás részleteiről a miniszterelnök nem közölt további információt. A Fehér Ház egyik tisztségviselője később megerősítette, hogy az ukrán politikus Washingtonba látogat, de további részleteket ő sem közölt.

Vasárnap korábban Jacenyuk a Tarasz Sevcsenko születésének 200. évfordulójára összegyűlt tömeg előtt Kijevben kijelentette, hogy Ukrajna egy talpalatnyit sem hajlandó átadni saját földjéből Oroszországnak.

William Hague brit külügyminiszter a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában – arra  a riporteri kérdésre, hogy Putyin „hazudik-e”, amikor azt mondja, hogy az orosz hadsereg nincs jelen a Krímben – kijelentette: „egyértelműen orosz katonák” vannak a térségben. Hozzátette ugyanakkor: helytelen lenne azt gondolni, hogy „Oroszország bármilyen értelemben győzött volna”, és „idővel ki fog derülni, hogy Moszkva súlyosan elszámította magát” a krími katonai akcióval.

Hague kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy Oroszországot kizárhatják-e a legnagyobb ipari gazdaságok alkotta G8-csoportból.

A Gazprom valószínűleg a második negyedévben megemeli az Ukrajnának szállított földgáz árát – idézte az Interfax hírügynökség az ukrán energiaügyi miniszter vasárnapi kijelentését. Oroszország még decemberben csökkentette az Ukrajnának szállított földgáz árát ezer köbméterenként mintegy 400 dollárról 268,50 dollárra azt követően, hogy Ukrajna az európai uniós társulási szerződés helyett az Oroszországgal folytatott kapcsolatok megerősítése mellett döntött. „A második negyedévben 368,50 dolláros gázárra számítunk” – mondta Jurij Prodan energiaügyi miniszter újságíróknak vasárnap.

Arra a kérdésre, hogy az ellenlépések közé tartozhat-e az orosz gázszállítási szerződések felmondása, illetve egy ilyen lépés nem okozna-e Nyugat-Európában is komoly fennakadásokat, William Hague azt mondta, hogy ez országról országra változó. Nagy-Britannia például földgázszükségletének hozzávetőleg egy százalékát vásárolja Oroszországtól, más országok azonban földgázigényük harmadát vagy még nagyobb hányadát szerzik be orosz forrásból, ezért jelenleg nem mondható ki, hogy „boldogulunk az orosz gáz nélkül is”.

Hague szerint ugyanakkor Moszkvának fel kell készülnie arra, hogy a beszerzési források bővítésére irányuló európai erőfeszítések nyomán „ez a helyzet változni fog”.

Az Európai Bizottság energiaügyi biztosa szerint Oroszország nem állítja le és nem is csökkenti a földgázszállítást az Európai Unióba az ukrajnai válság miatt. Günther Oettinger a Wirtschaftswoche című német gazdasági hetilapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a Gazprom orosz energiacég a szállítások folytatásában érdekelt, mert különben nem térülnek meg a beruházásai, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig tudja, hogy az országnak szüksége van a földgáz-értékesítésből származó bevételre.

Putyin ellenes beszédet mondott vasárnap Kijevben Mihail Hodorkovszkij, az egykori dúsgazdag orosz olajmágnás a Függetlenség terén. Szavait ezrek hallgatták. „Megmutatták nekem, hogy mit műveltek itt a téren hatóságok. Mindent az orosz hatóságok beleegyezésével tettek - több mint száz ember halálát és több mint ötezer sebesülését okozva” – idézte a Reuters brit hírügynökség Hodorkovszkijt, akit egy időben Vlagyimir Putyin orosz elnök egyik legádázabb politikai ellenlábasának tartottak, néhány héttel a téli olimpia előtt szabadult elnöki kegyelemmel. Ezt követően külföldre, Németországba távozott. Kijevbe a hét végén érkezett.

Szavai jó eséllyel kihozhatják a sodrából Putyint, mivel erősen cáfolják a hivatalos orosz álláspontot, miszerint neofasiszták fenyegetik Ukrajnában az oroszokat. „Azt akarom, hogy tudjátok, van egy másik Oroszország is. Vannak emberek, akik a letartóztatások, a hosszú börtönévek ellenére háború ellenes tüntetésekre mennek Moszkvában, emberek, akiknek az orosz és ukrán nép barátsága fontosabb még a saját szabadságuknál is!” – mondta. Hodorkovszkij mielőtt Ukrajnába érkezett volna, felajánlotta, hogy közvetít a krími válságban, ám egyelőre nincs jele, hogy bárki kapott volna ajánlatán.

A szállítások esetleges leállítása az EU egészét tekintve „a fogyasztás 14 százalékát érintené” – tette hozzá az uniós biztos, kiemelve, hogy jobb a helyzet, mint 2009-ben, amikor a Gazprom és Ukrajna vitája miatt ellátási válság alakult ki. A tél enyhe volt, ezért eleve több tartalék van a tárolókban, mint egy évvel korábban, az öt évvel ezelőtti válság hatására pedig végrehajtottak egy sor reformot, így egyebek között valamennyi tagországnak kötelező legkevesebb 30 napi fogyasztást fedező stratégiai tartalékot képezni – fejtette ki.

Orosz katonák elfoglaltak vasárnap reggel egy ukrán határőrposztot a Krímben, és egymás után építik ki az őrhelyeket a Perekopi-földszorosban – jelentette az Unian ukrán hírügynökség.

Szintén vasárnap reggelre katonai teherautókból álló konvoj érkezett Szimferopolba, Hodorkovszkij Kijevben van. Vitalij Klicsko pártja a határzár és légtérzár elrendelését követeli a Krímben.

Ugyanakkor az esetleges gazdasági szankciók miatt az ukrajnai válság komoly veszély, hiszen Moszkva ellenintézkedésekkel válaszolhat a nyugati szankciókra, ami az orosz és az uniós gazdaság szoros kapcsolata miatt hátráltathatja a kilábalást a válságból – mondta Günther Oettinger.

Kárpátaljai motorosok tüntettek vasárnap Ungváron Ukrajna területi egységének és békéjének megőrzése mellett, és tiltakoztak krími társaik szakadárokat támogató megnyilvánulásai ellen. A Kárpátalja különböző részeiből érkezett motorosok a városközpontban lévő Petőfi téren gyülekeztek, majd ukrán nemzeti színű zászlókkal fellobogózott járműveikkel végigvonultak Ungvár főbb útjain. Az akció zárásaként a mintegy félszáz motoros az ungvári temetőben megkoszorúzta a balesetben meghalt társak sírjait.

Olekszandr Szuhan, az ungvári motorosszövetség elnöke a sajtónak azt is elmondta, hogy szerinte a motorosoknak tartózkodniuk kellene a politizálástól, ezért felvonulásukkal egyúttal tiltakoztak a Kelet-Ukrajnában is sok taggal rendelkező, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szoros kapcsolatokat ápoló Éjszakai Farkasok oroszországi motorosklubnak az ukrajnai szeparatistákat támogató krími tevékenysége ellen.

Az orosz klub Krím Ukrajnától való elszakadását támogató tagjai február végén védelmük alá vették a szevasztopoli kormányzati épületet az Európa-párti tüntetőkkel szemben, és Viktor Janukovics volt ukrán elnök melletti motoros felvonulásokat szerveztek kelet-ukrajnai városokban.