„Azonosítottuk azokat az orvlövészeket, akik a Majdant lőtték. Egyelőre csak ukrán állampolgárokról van szó” – mondta a főügyész. További részleteket nem árult el.
A Viktor Janukovics elnök elleni kijevi zavargások végnapjaiban, február 20-án a kormány és a rendszerellenes tüntetők is arról adtak hírt, hogy a központi tér, a Majdan környéki épületek tetejéről mesterlövészek lövik a tömeget. Egyelőre nem tudni, hogy lesből támadó fegyveresek hány ember életét oltották ki.
Ukrajna új, Nyugat-barát vezetése március elején tényfeltáró parlamenti bizottság felállítását kezdeményezte az orvlövészek által elkövetett gyilkosságok kivizsgálására. A vezetés Andrij Parubijt, a Majdan szervezett önvédelmi egységeinek korábbi parancsnokát akarta megbízni a bizottság vezetésével.
Parubij a Haza (Batykivscsina) párt politikusa, az új hatalom a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBUO) vezetésével bízta meg. Olekszandr Jakimenko, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) volt vezetője ugyanakkor egy orosz tévének nyilatkozva azt állította, hogy a Parubij által ellenőrzött épületből lőttek a tüntetőkre és a rendőrökre a februári események idején.
Hennagyij Moszkal, a parlament szervezett bűnözéssel és korrupcióval foglalkozó bizottságának helyettes vezetője február végén azt mondta, hogy egy krími különleges osztag orvlövészei gyanúsíthatók a kijevi tüntetők elleni orvtámadásokkal. A kommandós egységet szerinte személyesen Sztaniszlav Suljak, az ukrán belügyi alakulatok parancsnoka hozta létre, és erre vonatkozóan bizonyítékok kerültek a rendvédelmi szervek kijevi jogsértéseit vizsgáló parlamenti tényfeltáró bizottság birtokába.
Jóváhagyta a Krím félsziget és Szevasztopol Oroszországi Föderációhoz csatlakozásáról szóló megállapodást és a területek új jogi alanyként való befogadásáról szóló alkotmányos törvényt csütörtöki rendkívüli ülésén az orosz törvényhozás alsóháza.
Tizenkét névvel kiegészítették azt a listát, amely az ukrajnai válság miatt európai uniós vízumtilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott személyek nevét tartalmazza – jelentette be Brüsszelben Herman Van Rompuy, a tagországok állam- és kormányfőiből álló Európai Tanács elnöke
A Jobboldali Szektor (PSZ) kárpátaljai tevékenységének megfékezését kéri az ideiglenes államfőtől és a miniszterelnöktől Valerij Luncsenko, a megye kormányzója, miután csütörtökön Ungváron a PSZ tagjai az utcán kényszerítették ki a megye helyettes ügyészének felfüggesztését.
Az Olekszandr Turcsinov ideiglenes elnöknek és Arszenyij Jacenyuk kormányfőnek írt levelében Luncsenko emlékeztetett arra, hogy a radikális beállítottságú csoportosulások figyelmen kívül hagyják Ukrajna jelenlegi helyzetét, és a konszolidáció elősegítése helyett destabilizációra törekednek. Rámutatott, hogy ezek a szervezetek tevékenységükkel akadályozzák az államvezetés döntéseinek megfelelő végrehajtását – adta hírül pénteken a Karpatnews.in.ua kárpátaljai hírportál.
A megye első embere felhívta az állami vezetők figyelmét arra, hogy a [nacionalista és szélsőjobboldali szervezetekből verbuválódott – a tud. megj.] PSZ emberei februárban Ungváron őrizetbe vették, majd nyilvánosan lámpaoszlophoz kötözték a csapi vámparancsnokot, március elején pedig, ugyancsak az utcán, kierőszakolták a megye újonnan kinevezett rendőrparancsnokától felmondó levelének a megírását. A PSZ tagjai március közepén elfoglalták a Kárpátalja megyei közigazgatási bíróság ungvári épületét, hogy így bírják rá tisztségéről való lemondásra a bíróság elnökét – írta.
Luncsenko felháborítónak nevezte, hogy a PSZ az új kárpátaljai járási vezetők kinevezése elleni csütörtöki ungvári békés tüntetést arra használta fel, hogy kikényszerítse a megye helyettes ügyészének felfüggesztését munkaköréből.
Kárpátalja kormányzója rámutatott, a semmilyen kompromisszumra nem hajlandó PSZ által teremtett légkörben rendkívül nehéz az államhatalmi szervek stabil működésének a biztosítása és az állam vezetése által kitűzött feladatok teljesítése. „Ennek tükrében kérem önöket, elnök úr és miniszterelnök úr, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz a PSZ és az önvédelmi alakulatok vezetőivel annak érdekében, hogy biztosítható legyen a helyi államhatalmi szervek stabil működése. Szükség esetén az államügyészség hozzon létre vizsgálóbizottságot a kialakult helyzet jogi értékelésére” – zárta levelét Valerij Luncsenko.
A kárpátaljai médiában nagy feltűnést keltett Olekszandr Szacskónak, a kárpátaljai PSZ vezetőjének a csütörtöki ungvári tüntetésen tett kijelentése, amely szerint a PSZ ma már úgy látja, kár volt nem felgyújtani a közigazgatási hivatali épületeket, mert az új ukrán hatalom semmilyen változást nem akar. Szacsko azt is bejelentette, hogy a PSZ politikai párttá alakul, és indul a választásokon, de a jövőben is megmarad a katonai szárnya.
Oroszország arra készül, hogy „tükörválaszt” adjon a krími válság miatt ellene hozott nyugati büntetőintézkedésekre – jelentette ki pénteken Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettes. „Az angolban van egy olyan kifejezés, hogy reciprocity [viszonosság], ezt az oroszban tükörválasznak mondják” – idézte Karaszin szavait az állami RIA Novosztyi hírügynökség.
A válasznak „összevethetőnek kell lennie, és nem is cáfolom, hogy ebben gondolkodunk” – tette hozzá Karaszin egy nappal azután, hogy az Európai Unió vezetői és Barack Obama amerikai elnök újabb moszkvai tisztségviselőkre és kormányhoz közeli személyekre terjesztették ki a Krím félsziget bekebelezése miatt ellen elrendelt szankciókat.
