Felfüggesztették Oroszország szavazati jogát

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése így szankcionálja, hogy a Krímet Oroszországhoz csatolták.

A 318 tagú közgyűlésben a jelenlévők közül 145-en szavaztak igennel, 21-en nemmel, 22-en pedig tartózkodtak a voksoláson. A 18 orosz képviselő bojkottálta a szavazás előtti vitát, amelyet „nevetségesnek” nevezett és elítélt. Az orosz képviselők a szavazásban nem vehettek részt. A szavazati jog felfüggesztése mellett az orosz képviselőket a közgyűlés vezető szerveinek munkájából is kizárták, és a választási megfigyelő missziókban sem vehetnek részt.

Ukrajna területének megszállása, a katonai erővel fenyegetés, a törvénytelen „népszavazás” elismerése és a Krím elcsatolása minden kétséget kizáróan a nemzetközi jog súlyos megsértése – indokolja a döntést az elfogadott határozat.

Az Európa Tanácsnak 47 ország a tagja, köztük van Oroszország és Ukrajna is. Oroszországból a moszkvai törvényhozás 18 képviselője vehet részt az ET parlamenti közgyűlésének munkájában, a küldöttség egyik alelnöke viszont Leonyid Szluckij, aki március közepe óta nem utazhat be az Európai Unióba, mert szerepel a vagyonbefagyasztással és vízumtilalommal sújtottak listáján, egy póttag helyettesítheti.

Az orosz Európa tanácsi képviselőcsoport vezetője, a Vlagyimir Putyin Egységes Oroszország nevű pártjához tartozó Alekszej Puskov a szavazás után sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: Oroszország nem fog sietni, hogy eldöntse, „maradjon-e a közgyűlésben”, vagy pedig távozzon. „Úgy vélem, nem fogunk sietni. Küldöttségünk nyugodt körülmények között megvitatja, van-e értelme maradni a közgyűlésben” – mondta, s hozzátette: két-három héten belül megteszik ezzel kapcsolatos bejelentésüket.

Az MTI-nek Gaudi-Nagy Tamás, aki a Jobbik országgyűlési képviselőjeként vesz részt az ET parlamenti közgyűlésének munkájában, arról beszélt, hogy ő volt az egyetlen magyar képviselő, aki részt vett a vitán és a szavazáson, és ő szembehelyezkedett a büntetőintézkedésekkel. Gaudi-Nagy úgy vélte, azzal, hogy a Krím visszatért Oroszországhoz, helyreállt a rend, és – mint mondta – ezzel a véleményével gyakorlatilag egyedül maradt a testületben, ahol szerinte egy kommunista pártkongresszusra emlékeztető módon mindenki ugyanazt hangoztatva ítélte el az orosz agressziót. A jobbikos képviselő úgy vélte, hogy a krími „népszavazás” és az annexió a népek önrendelkezési jogán alapul, amely szerinte meg kell előzze a területi integritás elvét. Sérelmezte Gaudi-Nagy ezen kívül, hogy az ellen senki sem emel szót, hogy noha a kárpátaljaiak 1991-ben az autonómiára szavaztak, azt azóta is megtagadja tőlük az ukrán állam.

Ismét összeverekedtek a képviselők kedden az ukrán parlament ülésén, ezúttal a Kommunista Párt vezetőjének felszólalása váltotta ki a dulakodást.

A közgyűlés előző nap elítélte a Krím orosz bekebelezését, és felszólította Oroszországot, hogy hagyjon fel Kelet-Ukrajna katonai fenyegetésével. A szerdai határozat alkotmányellenesnek minősítette a Krímben lebonyolított úgynevezett népszavazást, és arra az álláspontra helyezkedett, hogy az Oroszország által hangoztatott érvek egyike sem állja meg a helyét, az Ukrajnától való elszakadási és az Oroszországhoz való csatlakozási törekvéseket az orosz hatóságok szították.

A parlamenti közgyűlés állásfoglalása szerint az Ukrajnán belüli kelet-nyugati elválasztó vonal minden történelmi és kulturális különbözőség ellenére jórészt politikai eredetű. A strasbourgi testület ellenzi az ország föderációvá alakítását, ugyanakkor azt ajánlja az ukrán hatóságoknak, hogy „befogadó jellegű stratégiát” alakítsanak ki, erősítsék a helyi és regionális hatóságok jogkörét, decentralizálják a kormányzást.