Gúnyolódott az izraeli külügyér EU-s kollégájának szavain

Catherine Ashton a zsidó állam telepespolitikáját bírálta, erre reagált gúnyosan Avigdor Liberman.

VZ
2014. 04. 19. 14:34
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ashton korábban egy közleményben elítélte a ciszjordániai Hebron közelében elkövetett, egy magas rangú izraeli rendőrtiszt halálát okozó hétfői fegyveres merényletet, és egyben aggodalmát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a kormány további földek eltulajdonítását és a palesztin területeken létrehozott zsidó telepek bővítését is tervezi.

„Miközben az egész világ az ukrán válság megoldásán fáradozik, míg Szíriában nap mint nap ártatlan embereket gyilkolnak meg, Irakban pedig folytatódnak a pokolgépes merényletek, az EU külügyminisztere, Catherine Ashton sikeresen rámutatott a világbékét fenyegető valódi veszélyre” – írta Facebook-oldalán Liberman.

A külügyminiszter ezzel Ashton közleményére reagált, amelyben az EU-s politikus felszólította Izraelt, hagyjon fel a palesztinok elleni műveleteivel, miután Jeruzsálem a Gus-Ezión teleptömbben csaknem 1000 dunamnyi (mintegy 240 hektárnyi) földet állami tulajdonná nyilvánított, és Hebronban visszaengedte a zsidó telepeseket a „Béke Házába”.

Ez utóbbi épületbe – amely az ellenzék körében a „Viszály Házaként” ismert – nemrég költözhetett vissza három zsidó család, miután a legfelsőbb bíróság úgy ítélte meg, hogy a telepesek jogszerűen vásárolták meg az ingatlant.

A város peremén épült négyemeletes házat állítólag a század elején Hebronban élő zsidó közösség egyik leszármazottja vásárolta meg a palesztin tulajdonosoktól. Mindazonáltal az ingatlanvásárlás vitatott körülményei miatt az ügy a legfelsőbb bírósághoz került. Az eredeti tulajdonosok azt állítják, hogy ők nem a zsidó családoknak adták el a házat, hanem egy palesztinnak, aki – mint az később kiderült – valójában a telepesek érdekeiben járt el.

A tranzakció körül egyéb rendellenességek is felmerültek, ezért a bíróság elrendelte a telepesek kilakoltatását, akiket végül 2008 decemberében az izraeli rendőrség erőszakkal távolított el az épületből. Miután idén március 11-én egy újabb bírósági határozat az adásvételi szerződést mégis jogszerűnek minősítette, Móse Jaalon védelmi miniszter engedélyezte, hogy a zsidó családok ismét beköltözzenek.

„Szerencsére – zárja le gondolatmenetét Liberman – az EU tudja, hogyan azonosítsa a világ valós problémáit, és azok villámgyors kezeléséhez és megoldásához is ért.”

A szókimondó politikust gyakran érik bírálatok amiatt is, hogy külügyminiszterként az ország nemzetközileg elismert határain kívül, az egyik ciszjordániai zsidó településen, Nokdimban él családjával.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.