Halálos áldozatai is vannak a reptér elleni rohamnak

Kijev közlése szerint Kramatorszkban különleges műveletet kezdtek az ukrán fegyveres erők.

Négy halottja és két sebesültje van a kramatorszki repülőtér elleni rohamnak – közölte a helyi oroszbarát önvédelmi erőkre hivatkozva az RT orosz állami hírcsatorna. Korábbi hírek szerint az ukrán biztonsági erők megrohamozták a kelet-ukrajnai Kramatorszk katonai repülőterét, ahol lövöldözés történt. Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint szemtanúk arról számoltak be, hogy a kramatorszki repülőtér felett négy vadászbombázó, feltehetően Szu-27-es gép repült el és tüzet nyitott a repülőtérre.

A CNN helyi tudósítója Harkivból azt jelentette: Szlovjanszk oroszbarát polgármestere azt mondta, az ukrán erők körbevették a várost, ahol a kormányzati épületeket a szakadár erők tartják megszállva. Az amerikai hírtelevízió híre szerint Kijev felől jelentős haderő tart Kelet-Ukrajna irányába.

A terrorellenes intézkedések keretében különleges műveletet kezdtek az ukrán fegyveres erők Kramatorszkban – erősítette meg kedden a kijevi védelmi minisztérium. A tárca annyit közölt, hogy a kelet-ukrajnai városban „elkezdődött és folyamatban van az ukrán fegyveres erők különleges művelete az Olekszandr Turcsinov ügyvivő államfő által meghirdetett terrorellenes intézkedések keretében, amelyek végrehajtásához a fegyveres erők támogatást nyújtanak”. Részleteket a műveletről hivatalosan nem hoztak nyilvánosságra.

A tárca egyik munkatársa nem hivatalosan megerősítette az UNIAN független ukrán hírügynökségnek, hogy már halálos áldozatai is vannak a műveletnek. Ígéretet tett arra, hogy a minisztérium a művelet befejeződése után tájékoztatja a sajtót.

Az Interfaksz-Ukrajina ukrán hírügynökség azt közölte: a Kijev által meghirdetett terrorellenes művelet keretében az ukrán belügyminisztérium egységei behatoltak a Donyeck megyei Szlovjanszkba, ahol az utóbbi napokban több épületet oroszbarát erők foglaltak el. „Most lépett be Szlovjanszkba az ukrán belügy oszlopa 500 katonával, 20 páncélozott szállító harcjárművel, két helikopterrel és néhány autóbusszal. Terrorellenes akció következik” – közölte a hírügynökség szemtanúkra és közösségi portálokon közölt információkra hivatkozva. Az Interfaksz-Ukrajina arról is beszámolt, hogy az ukrán biztonsági erők a Kramatorszkba és Szlovjanszkba vezető utakon jelentős páncélos technikát vonultattak fel.

Sokkal jobban fenyeget a polgárháború, mint délelőtt, ugyanis az ukrán kormány nem tanúsít önmérsékletet, ilyen kiélezett helyzetben ez pedig nagy veszélyeket rejt magában – fogalmazott a Hír TV-nek adott telefonos interjújában Stier Gábor, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezetője. Az országnak joga van megőriznie szuverenitását, ugyanakkor érdekes kérdést vet fel az, hogy ha a Majdanon január-februárban a hadsereg fellépett volna, az milyen visszhangot váltott volna ki – tette hozzá.

Azt nem tudni, milyen katonák, illetve kik vannak ott. A CNN helyi tudósítójára utalva kiemelte, hogy fegyveresek elfoglaltak épületeket, ugyanakkor velük szemben nem azonosítható közvetlen kapcsolat Oroszországgal. Azt Moszkva is folyamatosan tagadja, hogy orosz különleges erők vezetnék ezeket az épületfoglalásokat – fűzte hozzá. A Magyar Nemzet rovatvezetője kiemelte, hogy – az USA és Oroszország közleményeit vizsgálva – a hidegháborút idézi a kommunikáció. „Jelenleg szócsata folyik és nem hiszem, hogy a NATO belépne ebbe a polgárháborúval fenyegető helyzetbe” – húzta alá.

Az ukrán hatóságoknak párbeszédet kell kezdeniük a lakossággal, és el kell ismerniük valamennyi etnikai csoport érdekeit – jelentette ki kedden Moszkvában Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő, aki szerint Ukrajna a polgárháború szélén áll, ami „ijesztő”. A kormányfő ugyanakkor reményét fejezte ki: az ukrán hatóságok kellően józanok ahhoz, hogy elejét vegyék a konfliktus további kiszélesedésének.

Megfelelő politikai és gazdasági reformok nélkül elképzelhetetlen, hogy a következő néhány évben Ukrajna az Európai Unió tagjává váljon – vélekedett Milos Zeman cseh köztársasági elnök kedden a kelet-csehországi Hradec Královéban. „Ukrajna idő előtti csatlakozása az EU-hoz az ukránok szemében lejáratná az uniót, míg az uniós állampolgárok szemében Ukrajnát. A szükséges politikai és természetesen gazdasági reformok nélkül Ukrajna a következő néhány évben nem válhat az EU tagjává” – jelentette ki Zeman a város egyetemén.

Abszurd az állítás, hogy orosz katonai egységek tartózkodnának Kelet-Ukrajnában – jelentette ki az orosz elnöki szóvivő kedden Moszkvában. Dmitrij Peszkov szerint a nyugati kormányok szándékosan figyelmen kívül hagyják az orosz vezetés ezzel kapcsolatos nyilatkozatait. „Semmiféle csapatok nincsenek ott” – mondta. Emlékeztetett arra, hogy ezt Vlagyimir Putyin államfő és Szergej Lavrov külügyminiszter nem egyszer kijelentette.

A krími és a jelenlegi kelet-ukrajnai eseményeknek egész Európa biztonságára nézve messzemenő következményeivel kell számolni – hangsúlyozták az Európai Unió védelmi miniszterei kedden Luxembourgban tartott tanácskozásukon. Hende Csaba honvédelmi tárcavezető telefonon az MTI-nek elmondta: a védelmi miniszteri értekezlet – amelyen Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is részt vett – egyik központi témája az ukrajnai helyzet és annak Európa biztonságára és védelempolitikájára gyakorolt hatása volt. Az ukrajnai helyzet kapcsán a védelmi miniszterek súlyos aggodalmuknak adtak hangot. Hende Csaba arra is felhívta a figyelmet, hogy az ukrán események a Balkánon is „fertőzhetnek”, ezért az Európai Uniónak továbbra is oda kell figyelnie a Nyugat-Balkán térségére.

Mint a miniszter kifejtette: a tagállamok egyetértettek abban, hogy az uniós közös biztonság- és védelempolitika (CSDP) terén az állam- és kormányfők által tavaly decemberi csúcsértekezletükön hozott döntéseket maradéktalanul végre kell hajtani. Ezzel összhangban további erőfeszítéseket kell tenni a katonai képességfejlesztések terén, s ezt – mint kiemelték – a védelmi kiadások megfelelő szintjével kell alátámasztani. Számos védelmi miniszter – köztük Hende Csaba is – rámutatott arra, hogy a jelenlegi helyzetben még fontosabbá vált a NATO-val és Egyesült Államokkal való szoros együttműködés. Szóba került továbbá az Európai Unió ukrajnai polgári missziós szerepvállalásának lehetősége is, de ez az ötlet még kezdeti szakaszban van – jegyezte meg Hende Csaba.

Moszkva szerint az Európai Unió jobban tenné, ha az Oroszország elleni újabb büntető intézkedésekkel való riogatás helyett az ukrán válság együttes megoldásának keresésére összpontosítana – olvasható az orosz külügyminisztérium keddi közleményében. Moszkvában úgy tartják, hogy az EU külügyminiszteri tanácsa hétfőn Luxemburgban „a valóságtól elrugaszkodott” újabb állásfoglalást tett közzé az ukrajnai válsággal kapcsolatban, és ezzel azt bizonyította, hogy egyáltalán nem érti az Ukrajnában zajló folyamatokat. „Sőt, ami annál is rosszabb, hogy egyáltalán nem akarja megérteni és elismerni az okokat, amelyek a délkelet-ukrajnai országrész lakosságát vezérlik” – olvasható a közleményben.

Az uniós tagállamok külügyminiszterei ismét elítélték az Ukrajnával szembeni orosz agressziót, kiálltak Ukrajna területi egysége, függetlensége és szuverenitása mellett, és ugyanerre szólították fel Moszkvát.

Az Egyesült Államok egyetért az oroszbarát szakadárok ellen indított ukrán katonai akcióval – derült ki Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője állásfoglalásából. Carney szerint ez a fellépés nem a kívánt megoldás, de szavai szerint az ukrán kormánynak válaszolnia kellett a „tarthatatlan” helyzetre. Washington ugyanakkor nem tervezi, hogy fegyvert szállítson Ukrajnának. Az amerikai külügyminisztérium kedden Oroszország ellen újabb szankciókat helyezett kilátásba, de jelezte, hogy elrendelésük nem valószínű a csütörtökre tervezett genfi ukrán–orosz–amerikai–EU diplomáciai egyeztetés előtt.

Egyik fél sem akar széles körű fegyveres összecsapást Kelet-Ukrajnában, próbálnak a szavak szintjén maradni a konfliktus során – idézi Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt a Hirado.hu. Nógrádi György szerint a kelet-ukrajnai terrorellenes műveletek megindulásával szóbeli háborúba kezdtek a felek, amelyek kölcsönösen provokálják egymást. A biztonságpolitikai szakértő úgy látja, nem valószínű, hogy Kijev mostani katonai akciói széles körű fegyveres összecsapássá válnak.

Nógrádi György azt mondta, jelenleg mindkét fél vigyáz arra, hogy a verbális háborúból, ha egy mód van rá, ne legyen katonai összecsapás. Az ukrán különleges rendőri erők 40 ezer főből állnak, az ukrán hadsereg pedig összesen 149 ezer főből. Hozzátette: a katonai összecsapás a második legnagyobb veszély Ukrajnában, a legnagyobb veszély a nem működő gazdaság.

A szakértő hangsúlyozta: a Donyec-medencében az oroszok kisebbségben vannak az ukránokhoz képest. A Krím félszigeten élőkkel szemben ők nem is akarnak elszakadni, hanem Ukrajnához társult tagállamban akarnak élni. A szakértő hozzátette: ha Genfben csütörtökön nem születik megállapodás, akkor nagyobb diplomáciai nyomás nehezedhet majd Moszkvára, Ukrajnában pedig polgárháborús helyzet alakulhat ki.

Az emberek védelmét szolgálja a „terrorellenes hadművelet” – közölte az ideiglenes ukrán elnök, és nyugalomra intette a fegyvert követelő nacionalistákat. Megkezdődött keddre virradóra a terrorellenes művelet Donyeck megye északi részén – jelentette be a parlamentben Olekszandr Turcsinov ukrán ideiglenes elnök. Turcsinov arra nem tért ki, hogy konkrétan milyen lépések értendők a terrorellenes művelet alatt. Az orosz sajtó ugyanakkor arról cikkez, hogy az idő az oroszbarát szakadároknak kedvez.

Reggel harcok bontakoztak ki a kelet-ukrajnai Szlovjanszk peremén, ukrán harckocsik és más haditechnikai eszközök tartanak a város felé – jelentette az ukrán média a helyi vezetőkre és „önvédelmi erőkre” hivatkozva.