Némileg átrendezte a politikai erőviszonyokat bő egy hónappal az európai parlamenti választások előtt Andreas Mölzer, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) listavezetőjének a botránya nyugati szomszédunknál. A Süddeutsche Zeitung című német lap beszámolója szerint Mölzer egy februári bécsi könyvbemutatón párhuzamot vont az Európai Unió és a náci rezsim között. Úgy fogalmazott, hogy az EU olyan „diktatúra”, amelyhez képest „a Harmadik Birodalom szabályok nélküli és liberális” volt. Emellett „négerkonglomerátumnak” nevezte az EU-t.
Ezt követően Mölzer április 8-án visszalépett képviselő-jelöltségétől. Korábban Heinz-Christian Strache, az FPÖ elnöke úgy nyilatkozott, nem lát okot arra, hogy visszaléptesse a párt európai parlamenti listavezetőjét. Az FPÖ elhatárolódik a nácizmustól és a rasszizmustól és nemzeti politikai erőnek tartja magát – közölte a párt szóvivője. Mölzer várható utódja Harald Vilimsky, az FPÖ főtitkára lesz, aki ez idáig a második helyen állt a listán.
A Profil című napilapban közölt legfrissebb felmérés szerint a május 25-i voksolást az Osztrák Néppárt (ÖVP) nyerné meg a szavazatok 26 százalékával, míg koalíciós társuk, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) 23 százalékot érne el. Az FPÖ pár héttel ezelőtt több kutatás szerint a legnépszerűbb politikai erő volt, egyes intézetek 27 százalékos támogatottságot is mértek nekik. A Mölzer-botrányt követően a szabadságpárt támogatottsága 20 százalékra esett vissza, így újra csupán harmadik a pártok támogatottságában.
A másik komoly változás, hogy a Zöldek hosszú idő után az ötödik helyre estek vissza 11 százalékos népszerűséggel. A legnagyobb áttörést a 2012-ben alapított liberális NEOS érte el, amely 13 százalékkal a negyedik legerősebb politikai erő jelenleg Ausztriában. Az alakulat előretörésében nagy szerepet játszik, hogy még nem voltak kormányon, politikusaik teljesen új szereplők a közéletben, ráadásul az EP-választásokon az emberek sokkal szívesebben szavaznak kisebb pártokra, mivel kisebb a tétje, mint egy parlamenti megméretésnek.
Egyébként az osztrákok nem túlságosan lelkesednek az európai voksolásért, mivel csupán 44 százalék érdeklődik erőteljesen a május 25-i esemény iránt. 35 százalék szerint egyáltalán nem fontos az egész voksolás. A megkérdezetteknek csak a 39 százaléka érzi úgy, hogy a pártok megfelelően tájékoztatják őket az európai kérdésekről.
Összességében egyértelműen látszik, hogy nyugati szomszédunknál egyre erősebbek a jelenlegi elittel szembeni pártok (FPÖ, NEOS), bár a nagykoalíció egyelőre bírja a válaszadók bizalmának a 49 százalékát. A baloldal annyiban kedvezőbb helyzetben van, hogy az SPÖ koalícióképes a Zöldek irányába, és az egyre inkább előretörő NEOS-szal is meg tudnának egyezni, ha úgy hozná a sors. Ezzel szemben az ÖVP egyre inkább egyedül marad, mivel sem az FPÖ, sem a Zöldek irányába nincsen sok út. Persze a politikai kényszerűség sok mindent felülírhat a jövőben.
