Közben néhány száz maszkos, oroszpárti tüntető botokkal szétkergette a városban az ország egységéért demonstrálók, a kijevi hatalomváltó tüntetőkkel rokonszenvezők utcai gyűlését. Helyszíni jelentések szerint az európai integráció hívei a közeli kávéházakban és a Sevcsenko parkban bújtak el. Elrejtették az ukrán szimbólumokat, és arra várnak, hogy biztonságban elhagyhassák a város központját.
Délelőtt a belügyminisztérium megyei részlegének sajtóosztálya azt közölte, hogy a rendőrök és az oroszbarát demonstrálók megállapodtak, és utóbbiak önként kivonultak a megyei adminisztráció előző nap elfoglalt épületéből. A közlemény szerint a rendvédelmieknek sikerült meggyőzniük a tüntetőket arról, hogy véleményüknek kizárólag a törvény biztosította keretek között, a közrend megsértése nélkül adjanak hangot. A szeparatista tüntetők ugyanakkor a megyeháza előtt maradtak, és folytatták tüntetésüket.
Hétfőn Donyeckben a megyei adminisztráció épületét megszállva tartó oroszbarát szakadárok kikiáltották a „független donyecki köztársaságot”. A döntést a szeparatisták által létrehozott, úgynevezett „népi tanács” hozta meg rendkívüli ülésén. A testület emellett úgy határozott, hogy az újonnan létrehozott „köztársaság” csatlakozik Oroszországhoz.
A szakadárok vezetői kihirdették a tanács döntését a hivatali épület előtt összegyűlt oroszbarát tüntetőknek, akik kitörő ovációval és Oroszországot éltető skandálással fogadták a bejelentést. Az oroszbarát tüntetők a megyei adminisztráció épületét vasárnap szállták meg Donyeckben. Elfoglalták az ukrán titkosszolgálat székházát is, amelyet azonban hétfő este sikerült visszafoglalni.
John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn arról tárgyalt telefonon, hogy 10 napon belül közvetlen tárgyalások kezdődjenek Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió részvételével. Erről Washingtonban Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő tájékoztatta az újságírókat.
Az ország destabilizálására irányuló orosz műveletek második hullámának kezdete az, ami jelenleg Kelet-Ukrajnában zajlik – jelentette ki az ukrán államfői tisztet ideiglenesen betöltő Olekszandr Turcsinov házelnök hétfői televíziós üzenetében. Az osztrák külügyminiszter szerint az Európa Tanács lehet a párbeszéd természetes fóruma a mostani ukrán–orosz válság ügyében.
Az oroszbarát aktivisták célja a kelet-ukrajnai tüntetésekkel és épületfoglalásokkal, hogy előidézzék orosz csapatok behatolását az országba – jelentette ki Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök.
Kerry figyelmeztette orosz partnerét, hogy Washington nagy aggodalommal figyeli a kelet-ukrajnai eseményeket, és hogy minden további, Ukrajna destabilizálására irányuló lépésnek ára lesz majd Oroszország számára. Psaki szerint Kerry felszólította Oroszországot, hogy nyilvánosan utasítsa el a „szakadárok, szabotőrök és provokátorok” ukrajnai tevékenységét. Az amerikai diplomácia vezetője kétségét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy spontán megmozdulásokról lenne szó, és rámutatott, hogy a közelmúltban az orosz hírszerzés embereit tartóztatták le Ukrajnában.
Lavrov a maga részéről azt hangoztatta, hogy Ukrajnában szükség van egy mély és átlátható alkotmányos reformra, valamennyi politikai erő és régió teljes bevonásával, „különösen a Délkelet-Ukrajnában erősödő tiltakozások közepette”. Az orosz külügyminiszter kiemelte annak fontosságát, hogy valódi párbeszédet folytassanak Ukrajna föderatív államszerkezetéről és arról, hogy az ország nem lesz része egyetlen tömbnek sem.
A nap folyamán korábban Jay Carney, a Fehér Ház szóvivője arra figyelmeztette Oroszországot, hogy ne avatkozzon be Kelet-Ukrajnában, és további szankciókat helyezett kilátásba az orosz gazdaság egyes szektoraival szemben. Kijelentette: erős bizonyítékok állnak rendelkezésre arra vonatkozólag, hogy több olyan oroszbarát tüntető, aki részt vett a harkivi, donyecki és luhanszki kormányzati épületek elfoglalásában, fizetést kapott tevékenységéért, és nem helyi lakos volt. Szavai szerint az ukrajnai helyzet kiéleződését az orosz nyomás fokozódása eredményezte.
A szóvivő rámutatott, hogy nagyon súlyos eszkalációt jelentene, ha Oroszország nyíltan vagy rejtve behatolna Kelet-Ukrajnába. Felszólította Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy vessen véget a térség destabilizálására irányuló erőfeszítéseknek, óva intette őt a további katonai beavatkozástól, és hangsúlyozta, hogy Oroszországnak vissza kell vonnia erőit a határról.
John McCain republikánus szenátor szerint a Fehér Ház eddigi intései elégtelenek voltak. A politikus úgy vélekedett, hogy a kelet-ukrajnai zavargások Putyin forgatókönyvéből erednek. McCain sürgette, hogy az amerikai kormány tegyen eleget a kijevi kormány kérésének, és nyújtson „szerény” katonai támogatást Ukrajnának. A Fehér Ház mindeddig elutasította, hogy fegyvereket küldjön Ukrajnába, mert álláspontja szerint a helyzetet inkább csillapítani kell, mint tovább súlyosbítani.
