„Tegnap megkezdődött az Oroszországi Föderáció különleges műveleteinek második hulláma, amelynek célja destabilizálni a helyzetet Ukrajnában, megdönteni az ország jelenlegi vezetését, megzavarni a május 25-ei elnökválasztásokat és darabokra tépni az országot” – fogalmazott a politikus.
Emlékeztetett: vasárnap és hétfőn oroszbarát szeparatista tüntetők megrohamozták és elfoglalták a megyei adminisztráció épületét Harkivban és Donyeckben, továbbá megszállták az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) helyi épületeit szintén Donyeckben, valamint Luhanszkban.
Eközben az SZBU sajtószolgálatán keresztül közölte, hogy őrizetbe vették az orosz–ukrán határon az orosz katonai elhárítás egyik emberét, egy bizonyos Roman Bannihot, aki azért akart Ukrajnába utazni, hogy szervezze és koordinálja a luhanszki szeparatista megmozdulásokat. A biztonsági szolgálat közzétette a gyanúsított lehallgatott telefonbeszélgetéseit is, amelyek alapján őrizetbe vették.
Kelet-Ukrajnában vasárnap erősödtek fel ismét a szeparatista törekvések. Hivatali épületeket szálltak meg az oroszbarát tüntetők, és Donyeckben hétfőn a szakadárok kikiáltották a „független köztársaságot”, kinyilvánítva, hogy a terület Oroszországhoz kíván csatlakozni.
Az oroszbarát aktivisták célja a kelet-ukrajnai tüntetésekkel és épületfoglalásokkal, hogy előidézzék orosz csapatok behatolását az országba – jelentette ki Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök.
Ukrajna déli részén, a Krím félszigeten kezdődtek az Ukrajna területi egységét megbontó események. Azután, hogy Kijevben a három hónapon át tartó tüntetések nyomán elmozdították tisztségéből Viktor Janukovics akkori elnököt, és a korábbi ellenzék vette át a kormányzást, február végén a Krímben oroszbarát fegyveresek megszállták a helyi parlament épületét, a törvényhozás tagjai pedig menesztették az ottani kormányt, és Szerhij Akszjonovot, az Orosz Egység pártjának vezetőjét választották a minisztertanács elnökévé.
Március 16-ára az oroszbarát krími vezetés népszavazást írt ki a Krím státusáról, amelyen a szervezőbizottság állítása szerint a Krím lakosai nagy többséggel a félsziget Oroszországhoz csatlakozását támogatták. A szabálytalanul megrendezett és törvényellenesen megtartott referendumot, valamint annak eredményét nemcsak Kijev, de a nemzetközi közösség java része – beleértve az Európai Unió tagországait, az Egyesült Államokat és Kanadát – elutasítja.
Közben egyre nőtt az orosz katonai jelenlét a félszigeten. Körbezárták a laktanyákat, sorra foglalták el az ukrán hadihajókat. Azokat az ukrán katonákat, akik önként nem álltak át az új krími vezetés mellé, erőszakkal kényszerítették átállásra. Több magas rangú ukrán katonatisztet ejtettek foglyul. A kijevi vezetés a múlt hónap végén úgy döntött, hogy átmenetileg Ukrajna más területeire vezényli az esküjükhöz hű maradt ukrán katonákat a Krímből. Hétfőn a Krímben egy orosz katona agyonlőtt egy elutazni készülő ukrán tisztet.
Az Európa Tanács (ET) a párbeszéd természetes fóruma a mostani ukrán–orosz válság ügyében, hiszen olyan összeurópai szervezetről van szó, amelynek tagja a válságban érintett valamennyi fél – hangsúlyozta Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter hétfőn Strasbourgban, az ET Parlamenti Közgyűlésének aznap kezdődött tavaszi ülésszakán.
Az orosz külügyi tárca továbbra is levelek kötegeit kapja ukrajnai lakosoktól, akik jogaik megvédését kérik Moszkvától – jelentette ki a külügyi tárca egyik vezetője szombaton.
Nem tanácsolja az ukrán állami turisztikai ügynökség az ukránoknak, hogy a Krímbe utazzanak üdülni a félsziget orosz megszállása miatt.
A péntekig tartó ülésszak végleges napirendjének elfogadásakor a képviselők úgy döntöttek, hogy rendkívüli vitát tartanak szerda délután az ukrajnai demokratikus intézmények fenyegetettségéről, majd megvitatják csütörtökön azt az indítványt, amely az orosz ET-delegáció mandátumának felülvizsgálatára, illetve az oroszok szavazati jogának a felfüggesztésére irányul a Krím orosz bekebelezése miatt.
A parlamenti közgyűlési ülésszak nyitó napján az ET úgynevezett miniszteri bizottságának soros elnöki tisztségét betöltő Ausztria külügyminisztere hangsúlyozta, hogy az ET támogatja az új ukrán kormányzatot a jogállamiságot szolgáló reformok megvalósításában, a kisebbségek védelmében és a választások előkészítésében. Az ET miniszteri szintű éves tanácskozását idén májusban Bécsben rendezik meg.
Kurz egyébként – a miniszteri bizottság elnökeként – már a hét végén közölte: a Kijevben járt ET-küldöttség azt állapította meg, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint nincs közvetlen veszély, nem indokolt az „akut aggodalom” az ukrajnai kisebbségek helyzetét illetően. Annak a veszélye azonban – tette hozzá – nem múlt el, hogy politikai célok szolgálatába állíthatják a kisebbségek ügyét. Az ET szakértői azt javasolják, hogy a kisebbségi ügyeket érintő jövőbeli jogszabály-változtatások – így például a nyelvtörvény módosítása – esetén az érintett lakossági csoportokkal összhangban, a nemzetközi szakemberek bevonásával cselekedjenek.
Az ET parlamenti közgyűlési ülésszakának nyitó ülésén – ahol a 47 ET-tagország törvényhozásából érkezett, különböző pártállású képviselők vannak jelen – Anne Brasseur, a közgyűlés elnöke elfogadhatatlannak, a nemzetközi jog súlyos, elítélendő megsértésének minősítette Oroszország krími katonai fellépését.
John Kerry amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közben arról tárgyalt, hogy 10 napon belül közvetlen tárgyalások kezdődjenek Oroszország, Ukrajna, az Egyesült Államok és az Európai Unió részvételével. Kerry figyelmeztette orosz partnerét, hogy Washington nagy aggodalommal figyeli a kelet-ukrajnai eseményeket és hogy minden további, Ukrajna destabilizálására irányuló lépés további „költségekkel” jár majd Oroszország számára.
