Ukrán kormánycsapatok péntekre virradóra megostromolták egyenruhás Moszkva-barát aktivisták egyik őrhelyét a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban, a lövöldözésben nem hivatalos hírek szerint legalább egy ember meghalt.
Rövid távon enyhítheti valamelyest a feszültséget az ukrajnai válságról létrejött genfi egyezség, a továbbra is fennálló gyökeres nézetkülönbségek miatt azonban aligha lehet számítani a megállapodás tartós sikerére – vélekedtek pénteki helyzetértékelésükben londoni stratégiai elemzők, akik szerint a milíciák lefegyverzése jelenti majd a legnagyobb kihívást.
A donyecki szeparatisták a hírek szerint semmibe veszik a genfi megállapodást, amelyet Oroszország kötött az Egyesült Államokkal és az EU-val, és amely szerint leteszik a fegyvert, és elhagyják az elfoglalt épületeket. Vlagyimir Putyin orosz elnök mindamellett kijelentette, hogy az ukrán kormánycsapatoknak is be kell szüntetniük az erőszakot.
Az egyoldalúan kikiáltott Donyecki Népköztársaság szóvivője kijelentette: csoportja csak akkor hajlandó kiüríteni a kormányépületet a kelet-ukrajnai városban, ha az „illegális” kijevi kormány is távozik a parlamentből és az elnöki hivatalból.
Denisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” kormányának „minisztere” közölte, hogy embereit nem köti az Oroszország és Ukrajna között létrejött megállapodás, mert azt az orosz külügyminiszter nem az ő, hanem Moszkva nevében írta alá – mondta. Megerősítette, hogy csak akkor hagyják el a középületeket, ha a kijevi kormány is így tesz. Hozzátette: folytatják a regionális autonómiáról szóló, május 11-re tervezett népszavazás előkészítését.
A Majdanon tartózkodó csoportok viszont a maguk részéről leszögezték, hogy nem távoznak onnan, és nem bontják le a barikádokat a május 25-i elnökválasztásig. Artem Szkoropadszki, a szélsőségesen nacionalista Jobboldali Szektor szóvivője kijelentette, hogy a genfi megállapodás leszerelésre vonatkozó rendelkezése csak a kelet-ukrajnai oroszbarát aktivistákra vonatkozik. „Nekünk nincsenek illegális fegyvereink, ezért a lefegyverzésre vonatkozó felszólítás bennünket nem érint. Mi az ukrán forradalom élcsapata vagyunk, minket nem lehet nyilvánvaló banditákhoz hasonlítani” – mondta.
Katonai segítséget kért az amerikai Kongresszustól Ukrajna számára Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök, jelenlegi elnökjelölt, a Haza (Batykivscsina) párt vezetője – közölte a párt sajtószolgálata pénteken. A négyoldalú genfi megállapodásról Timosenko úgy vélekedett, hogy az az „első lépés volt a helyes irányban”.
A napokban visszatérhet Ukrajnába a Kijevben februárban megbuktatott ukrán államfő – írja a Nyezaviszimaja Gazeta című orosz napilap, emlékeztetve arra, hogy Vlagyimir Putyin csütörtökön kiállt a leváltott politikus mellett, és megerősítette: még mindig őt tartja legitim ukrán államfőnek. A cikkíró szerint ez alátámasztja azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a Moszkva támogatását élvező Viktor Janukovics a közeljövőben visszatérhet Ukrajnába – ahogy ezt orosz és ukrán szakértők, valamint az Oroszországhoz csatolt Krím félsziget vezetői is lehetségesnek tartják.
Ezt alátámasztja az, amit az ideiglenes krími kormányzó a Twitteren írt: „Viktor Janukovics elnök húsvétra visszatér Ukrajnába. A hadsereg a törvényes elnöknek engedelmeskedik, tehát utasítást adhat a junta őrizetbe vételére”. A Nyezaviszimaja Gazeta elemzője kifejtette: ha így lesz, az is érthetővé válik, miért fulladtak kudarcba Kijev erőfeszítései a keleti „szeparatisták” semlegesítésére, akik ellenőrzésük alatt tartják a stratégiailag fontos útvonalakat és létesítményt, valamint a régió politikai és közigazgatási hálózatát is előkészítették Janukovics számára.
A Nyezaviszimaja Gazeta szerint a kijevi hatalomnak nincs kellő tekintélye a fegyveres erők előtt, Putyinnak viszont felhatalmazása van az orosz felsőháztól arra, hogy az orosz ajkú lakosság védelme érdekében bevethesse országa fegyveres erejét Ukrajna területén. A cikkíró szerint ha visszavonják az ukrán fegyveres erőket Délkelet-Ukrajnából, akkor Moszkva nem viszi be csapatait, de nem akar ott ENSZ-békefenntartókat sem látni, amit Kijev szorgalmaz. Az elemző lehetségesnek tartja, hogy már a közeljövőben megnő Viktor Janukovics szerepe „a törvényes ukrán hatalom visszaállításában”.
Oroszországnak súlyosbodó következményekkel kell szembenéznie, ha tovább eszkalálja a helyzetet Ukrajnában – értett egyet a csütörtökön folytatott telefonbeszélgetésében Joe Biden amerikai alelnök és Robert Fico szlovák miniszterelnök. Biden jelezte: Amerika a diplomáciai rendezést támogatja, amely attól függ, hogy Oroszország véget vet-e az Ukrajna destabilizálására irányuló akcióinak.
Martin Stropnicky cseh védelmi miniszter a NATO-miniszterek brüsszeli tanácskozása után pedig arról beszélt, hogy Csehország négy Gripen vadászgépet és 300 katonát bocsát a NATO rendelkezésére, hogy a szövetség az ukrajnai válságra adott válaszként megerősítse kelet-európai misszióját.
Oroszország a genfi négyoldalú találkozón nem ismerte el, hogy orosz katonák lennének Kelet-Ukrajnában – közölte Kijevben Andrij Descsicja. Az ügyvivő külügyminiszter szerint az ukrán tárgyalóküldöttségnél ott voltak a bizonyítékok a kelet-ukrajnai orosz katonai jelenlétről, de nem volt értelme ezeket megmutatniuk Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek, mert az orosz fél ezt eleve a tárgyalás legelejétől tagadta.
Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő eközben azt hangoztatta, hogy a kormány továbbra is kész amnesztiában részesíteni a kelet-ukrajnai szeparatistákat, ha leteszik a fegyvert és elhagyják az általuk elfoglalt középületeket – kivéve azokat, akik súlyos bűncselekményeket követtek el. A kormányfő emellett kijelentette, hogy a genfi megbeszélésen a négy résztvevőből három a Krímet továbbra is Ukrajna részének tekinti, és hogy semmilyen körülmények között nem fogadják el a Krím Oroszország általi bekebelezését.
