Az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség csütörtökön egy jól informált forrásra hivatkozva azt jelentette, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő levelet küldött az orosz földgázt vásárló országok vezetőinek az ukrán gázadósság miatt kialakult kritikus helyzetről és annak lehetséges hatásáról az Európába Ukrajnán keresztül továbbított gázra. Az orosz államfő szerdán a kormány több tagjával folytatott megbeszélést, és az egyeztetésen Dmitrij Medvegyev kormányfő azt mondta, Ukrajna 16,6 milliárd dollárral tartozik Oroszországnak. Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter pedig arról számolt be, hogy ezen belül 2,238 milliárd dollár az ukrán gáztartozás.
Újabb szankciókat helyezett kilátásba Moszkva ellen az Ukrajnával szembeni orosz fellépés miatt Jack Lew amerikai pénzügyminiszter, aki csütörtökön Washingtonban fogadta orosz kollégáját, Anton Sziluanovot. Lew hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok kész „újabb jelentős szankciókat” bevezetni, ha Oroszország súlyosbítja az ukrajnai válságot. Az amerikai pénzügyi tárca közleménye szerint a miniszter törvénytelennek és illegitimnek nevezte a Krím félsziget Oroszország általi elcsatolását.
Vlagyimir Putyin levelében (amely később felkerült az ITAR-TASZSZ honlapjára) hosszasan taglalja, hogy Oroszország Ukrajna létrejötte óta folyamatosan támogatta a kelet-európai országot – többek között alacsonyabb gázárral –, azonban az idei évben hónapról hónapra növekszik Ukrajna tartozása a szállított orosz gáz fejében. 2013 novemberében-decemberében ez az összeg 1451,5 millió amerikai dollár volt, amelyhez 2014 februárjában 260,3 millió dollár járult, márciusban pedig további 526,1 millió dollár – emelte ki az orosz államfő.
Putyin hangsúlyozta, hogy az ukrán gazdaság válságos helyzete miatt 2013 decemberében egy negyedévre szóló kedvezményt is biztosított Oroszország. 2009 eleje óta ezek a kedvezmények összesen 17 milliárd dollárt tettek ki. Ehhez még hozzá kell venni 18,4 milliárd dollárt, amely az ukrán fél által ki nem fizetett büntetések voltak, amelyet a ki nem fizetett minimális gázmennyiség után kellett volna fizetni. Ily módon Oroszország az utóbbi négy évben 35,4 milliárd dollárral támogatta Ukrajnát, tavaly év végén pedig további hárommal – emelte ki Putyin.
Szerinte az ukrán gazdaság válság oka jórészt az Európai Unió országaival folytatott kereskedelem egyenlőtlensége. Az Európai Unió az ukrán gazdaságra mint élelmiszer-ipari alapanyag-, fém- és ásványi anyag forrásra tekint, egyidejűleg pedig magas megmunkáltsági szintű termékeinek piacaként tartja számon, kereskedelmi deficitet okozva ezzel Ukrajnának, melynek összege 10 milliárd dollár.
Putyin kiemeli, hogy Ukrajna gazdasága az összeomlás felé közeledik, Oroszország pedig hiába próbált érdemi konzultációt folytatni. Most mégis olyan hangokat hall, hogy csökkentsék az ukránok gázárát. Ezek alapján az a benyomása keletkezik, hogy az európai partnerek Oroszországot teszik felelőssé Ukrajna gazdasági válságáért.
Putyin levele végén aláhúzta, hogy ilyen körülmények között a Gazprom az érvényben lévő szerződés több pontja értelmében kénytelen áttérni a fizetési kötelezettség megsértése esetén a teljes vagy részleges előre fizetés rendszerére. Másképpen fogalmazva Oroszország pontosan annyi gázt szállít, amennyiért az ukrán fél egy hónapra előre fizet – tette hozzá. Putyin szerint ez kétségtelenül „végső intézkedés”.
Oroszország európai partnereinek elállása az ukrán gazdasági válság megoldását célzó közös lépésektől, sőt az Oroszországgal való konzultációtól függ. Ukrajna nem hagy Oroszországnak semmilyen más lehetőséget – zárja levelét az orosz elnök.
Magyarország készen áll az Ukrajnába irányuló gázszállításra, ennek technikai feltételei adottak – mondta Martonyi János külügyminiszter, amikor csütörtökön fogadta Danilo Lubkivszkij ukrán külügyminiszter-helyettest. A Külügyminisztériumnak az MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető azt is elmondta vendégének, hogy Magyarország változatlanul kiáll Ukrajna területi egysége mellett. A találkozón Martonyi János megerősítette: szomszédos országként Ukrajna a függetlensége óta kiemelten fontos partner. Magyarország támogatja az ukrán kormány erőfeszítéseit az ország stabilizációjáért, hangsúlyozva, hogy a Krím félsziget annektálását illegitimnek és jogellenesnek tartja.
A magyar külügyminiszter aggodalmát fejezte ki az elmúlt napok kelet-ukrajnai fejleményei miatt, és – utalva az Európai Unió állam- és kormányfői által többször is kifejezésre juttatott álláspontra – kiemelte: a konfliktus esetleges további eszkalálódása súlyos következményekkel járhat az Európai Unió és Oroszország kapcsolataira nézve is.
Martonyi János felhívta az ukrán miniszterhelyettes figyelmét arra, hogy a kárpátaljai magyarság iránt a magyar kormány különleges felelősséget érez, biztonságuk, szülőföldön való boldogulásuk Magyarország számára kiemelten fontos. „Elítélünk minden olyan megnyilatkozást, amely egyszerű politikai haszonlesésből megkérdőjelezi más országok területi integritását és szuverenitását, illetve figyelmen kívül hagyja az adott országban élő magyar közösség érdekeit és elvárásait” – mondta Martonyi János.
Daniel Lubkivszkij miniszterhelyettes megerősítette, hogy ukrán részről nagyra értékelik Magyarország „Ukrajnával kapcsolatos töretlen álláspontját”. Azt mondta, hogy a kisebbségi nyelvi szabályozás kidolgozásánál körültekintően, az európai normák szerint járnak el. Martonyi János megerősítette, hogy a Magyarországról Ukrajnába irányuló „fordított” gázszállítások technikai feltételei adottak, „annak megkezdésére bármikor készen állunk”.
