Alex Salmond skót miniszterelnök, a Skóciát 2011 óta parlamenti többségben kormányzó Skót Nemzeti Párt (SNP) vezetője két éve hirdette meg hivatalosan, hogy Skócia 2014-ben népszavazást tart függetlenségéről. A referendumot a skót kormány szeptember 18-ra írta ki. A népszavazáson egyetlen kérdésre kell majd válaszolni, amely úgy szól, hogy Skócia független ország legyen-e.
A kampány egyik fő ütközőpontja az, hogy Skócia a függetlenség elnyerése esetén önálló országként mennyi idő alatt válhat EU-taggá. Salmond rendre hangoztatott álláspontja szerint ez elérhető a szeptemberi népszavazás és a függetlenség tényleges kikiáltásának tervezett időpontja, vagyis 2016 tavasza között, ezt azonban a brit kormány és független szakértők is erőteljesen vitatják.
William Hague brit külügyminiszter a skót kormányfőnek küldött – Salmond brüsszeli látogatása elé időzített – levelében, amelyet a minisztérium ismertetett hétfőn, pontokba szedve, kemény hangvételben ad kifejezést kétségeinek Skócia gyors EU-csatlakozásának kilátásaival kapcsolatban.
Hague szerint Salmond kész tényként állította be a skót választók számára azt a személyes vágyát, hogy Skóciát a függetlenségi népszavazás utáni másfél éves átmeneti időszak végére felveszik az Európai Unióba. „Az igazság azonban az, hogy ez messze nem tekinthető bizonyosnak” – áll a külügyminiszter levelében. Hague felteszi a kérdést Salmondnak, hogy „van-e B terv” arra az esetre, ha a határidőre mégsem sikerülne Skócia EU-csatlakozása.
Hague felidézi azt is, hogy a közös uniós agrárpolitika 2014–2020-ra szóló költségvetéséről már megszületett a megállapodás, és a skót gazdálkodók csak más tagállamok mezőgazdászainak kárára juthatnának hozzá e támogatásokhoz, ha Skócia új tagállamként csatlakozna az EU-hoz. Alig leplezett iróniával felteszi azt a kérdést is Salmondnak, hogy hány tagállam jelezte hajlandóságát pénzügyi veszteségek elviselésére a független Skócia támogatása érdekében.
Hague a levélben megkérdezi, hogy a skót kormányfő szerint miként lehet majd meggyőzni a 28 többi EU-tagállamot a Nagy-Britannia által elért egyedi kimaradási megállapodásoknak az érvényesítésére Skócia esetében is. E megállapodások alapján maradt ki London az euróövezetből és a belső határellenőrzést lebontó schengeni egyezményből. William Hague felhívja Salmond figyelmét arra, hogy a legutóbb EU-taggá vált országok mindegyikének el kellett fogadnia a kötelező csatlakozást az euróövezethez és Schengenhez.
A skót EU-tagsággal kapcsolatban már brüsszeli részről is elhangzottak erőteljes kételyek. Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso a BBC televíziónak nyilatkozva nemrégiben kijelentette: ha egy olyan új ország, amelyik egy jelenlegi EU-tagállamból vált ki, önállóan csatlakozni kíván az EU-hoz, akkor új csatlakozási kérelmet kell benyújtania, és ezt az összes többi tagállamnak egyhangúlag jóvá kell hagynia.
„Roppant nehéz lenne elérni, sőt lehetetlennek is bizonyulhat” az egyhangú jóváhagyás elérése ilyen esetben – fogalmazott rendkívüli feltűnést keltő és skót kormánypárti politikusok által élesen bírált nyilatkozatában az EU-bizottság elnöke.
