Több mint ötven embert elengedtek szerdára virradóra a Moszkva-barát szakadárok a kelet-ukrajnai Luhanszkban a biztonsági szolgálat (SZBU) épületéből, amelyet három nappal ezelőtt szálltak meg fegyvereket zsákmányolva – jelentette az UNIAN hírügynökség. Azt írják, hogy az éjszaka folyamán először 51 embert hagytak távozni az épületből, majd reggel még ötöt elengedtek a hatóságokkal folytatott tárgyalások eredményeképpen. A túszok sértetlenül szabadultak. A híradások szerint a szakadárok továbbra is megszállva tartják az épületet, a városban pedig pattanásig feszült a helyzet.
A terrorizmusellenes műveletek folytatódnak, és 48 órán belül megoldódhat a helyzet a három kelet-ukrajnai megyében, Donyeckben, Luhanszkban és Harkivban – jelentette ki szerdán Kijevben Arszen Avakov belügyminiszter. A kormánytag hozzátette, hogy minden szükséges lépést megtesznek a helyzet rendezésére, beleértve a politikai lépéseket, azaz a tárgyalásokat és – ha szükséges – erőszak alkalmazását is.
Számos katonai felszerelés beszerzésében számít Ukrajna a NATO és tagországainak segítségére, de fegyvereket nem kér – jelentette ki az ország NATO mellett akkreditált nagykövete a Reuters hírügynökségnek Brüsszelben nyilatkozva. Ihor Dolhov megerősítette, hogy országa és az észak-atlanti szövetség között – a múlt heti megállapodásnak megfelelően – fokozottabb lett az együttműködés az orosz csapatok ukrán határ menti felsorakozását követően.
Ukrajna az árvita miatt felfüggesztette az orosz gáz átszivattyúzását tározóiba – közölte Jurij Prodan ukrán energetikai miniszter szerdán. A miniszter tájékoztatása szerint Kijev a Gazprom orosz állami gázvállalattal a korábbi – az idei év első negyedévére megállapított – árat szeretné ezentúl is fizetni: ezer köbméterenként 268,5 dollárt. Moszkva azonban április 1-jétől ezer köbméterenként 480 dolláros áron hajlandó gázt szállítani Ukrajnának. „A mai napon nem szivattyúzunk át földgázt tározóinkba. Még van idő megtenni később a szükséges gázmennyiség átszivattyúzását” – jelentette ki újságíróknak a tárca vezetője.
A nagykövet elmondta, hogy elsősorban olyan anyagokat kértek a NATO-tól, amelyek a „védelmi ágazat napi működéséhez lehetnek szükségesek”. Közölte, hogy egyes kéréseiket az amerikai kormányzat már teljesítette is. Dolhov megerősítette azt is, hogy a NATO-csatlakozás hivatalos kérelmezése nincs napirenden. A jelenlegi ukrán törvények értelmében ez nem is lehetséges, mert azok arról rendelkeznek, hogy az ország nem tartozik semmilyen szövetséghez – tette hozzá.
Jövő hónaptól már háromszor annyi – szám szerint 12 – NATO-repülőgép járőrözik a balti országok fölött, mint az ukrán válság kezdete előtti időszakban – mondta el az észak-atlanti szövetség egy katonai illetékese a Reuters hírügynökségnek kedd este. Az Ukrajna részét képező Krím Oroszország általi megszállását követően a NATO már fokozta légi járőrözési tevékenységét a térségben.
Továbbra is feszült és nehéz a helyzet Ukrajnában, és az orosz vezetés tevékenysége nem járul hozzá a válság enyhüléséhez – mondta a német kancellár szerdán Berlinben. Angela Merkel a Bundestagban, a törvényhozás alsóházában mondott beszédében hangsúlyozta: Ukrajnát megilleti a jog, hogy a saját útján járjon és önállóan döntsön a jövőjéről. Ezért Moszkvának haladéktalanul tárgyalásokat kell kezdeni a kijevi vezetéssel, nemzetközi közvetítés mellett, az Európai Unió és az Egyesült Államok részvételével, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelő missziójának létszámát pedig fel kell emelni 500-ra – mondta a német kancellár.
Oroszország szerdán nyilatkozatot tett közzé, melyben az olvasható: „Felszólítjuk az Egyesült Államokat és az EBESZ más tagállamait, hagyjanak fel azzal, hogy az EBESZ fórumát használják fel az Ukrajna körüli feszültség fokozásával”. Ezek az államok tegyenek ugyanakkor építő jellegű erőfeszítéseket a nem szűnő ukrán belpolitikai válság rendezése, a helyzet normalizálása, az átfogó alkotmányreform megvalósítása érdekében, figyelembe véve valamennyi régió lakosának törvényes érdekeit – tette hozzá az orosz külügyminisztérium.
Joe Biden amerikai alelnök telefonon az ukrajnai válságról tárgyalt Robert Fico szlovák miniszterelnökkel. A két vezető aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Oroszország továbbra is megsérti Ukrajna szuverenitását és területi épségét, és egyetértett az alkotmányos reformok előkészítésén fáradozó, valamint a május 25-i elnökválasztásra készülő ukránok támogatásának szükségességében – közölte helyi idő szerint kedden a Fehér Ház.
