Földi pokollá vált Odessza

Odessza központjában több tucatnyian égtek bent a szakszervezetek székházában.

A rendőrség legfrissebb jelentése szerint 38 vagy annál is több a halálos áldozatok száma. Egyeseket a füstben lelték halálukat, mások kiugrottak az ablakokon és úgy haltak meg. A kijevi belügyminisztérium szerint a fekete-tengeri kikötővárosban lévő épületet szándékosan felgyújtották.

Az Unian ukrán hírügynökség jelentése szerint a kijevi hatalommal rokonszenvező néhány száz aktivista a szakszervezetek székháza előtti téren felgyújtotta az oroszbarát szeparatisták sátrait. Utóbbiak itt gyűjtöttek aláírásokat az Ukrajna szövetségi állammá való átalakításáról és az orosz nyelv államnyelvvé nyilvánításáról szóló népszavazás megrendezéséhez.

A szakadárok bemenekültek az épületbe, ahonnan lőfegyverekkel lőttek ki, és kövekkel is dobálták a támadókat. Tűz ütött ki a szakszervezeti székházban is, ahonnan többen az ablakokon kiugrálva menekültek. A földön mozdulatlan testek hevernek, néhányat közülük ukrán zászlóval takartak le – jelentette a hírügynökség.

Az Unian szerint az oroszbarát szakadárok a háztetőkről is lövik az ukrán hatalom híveit, a rendőrség nem avatkozik közbe. Az Odessza megyei kormányzó rendkívüli ülésre hívta össze a rendőrségi és ügyészségi vezetőket a pénteki összecsapások miatt. Helyi médiainformációk szerint az odesszai erőszaknak már négy halálos áldozata van.

Az eddig nyugodtnak számító Odesszában délután szabadultak el az indulatok, mikor összecsaptak egység támogatói és oroszpártiak. Már ekkor egy ember életét vesztette, amit az ukrán belügyminisztérium megerősített. A mintegy másfél ezer, Kijev oldalán tüntető felvonulót – nagyrészt az Odessza futballcsapat híveit – botokkal, kövekkel, petárdákkal támadták meg a sisakot viselő oroszpártiak. A rendőrség közbeavatkozott és szétválasztotta őket, de addigra egy embert már olyan súlyosan megsebesített egy lövés a mellkasán, hogy meghalt. Az összecsapásban tucatnyian sebesültek meg.

Turcsinov korábban azt állította, hogy a lázadók „jelentős veszteségeket szenvedtek: sok a halott és a sebesült”. Közlése szerint az ukrán különleges egységeknek sikerült elfoglalni az összes megerősített ellenállási pontot és úttorlaszt a Szlovjanszk városa körül, amelyet teljesen körülzártak, és a támadás folytatódik.

Ugyanakkor az ügyvivő elnök elismerte: a hadművelet „lassabban halad, mint szeretnénk”. Véleménye szerint ennek oka az, hogy a katonai akció sűrűn lakott körzetekben zajlik. Ezenkívül a háztömbökből az ukrán katonákra lőnek – tette hozzá.

„Követeljük, hogy a terroristák, szabotőrök és mindazok, akik fegyvert emeltek országunk ellen, tegyék le a fegyvert, adják meg magukat, engedjék szabadon a túszokat, és ürítsék ki a megszállt épületeket” – mondta az ügyvivő államfő.

„Biztonsági erőink más államok zsoldosaival, terroristákkal és bűnözőkkel harcolnak, akik túszokat ejtenek, gyilkolnak és embereket kínoznak, fegyverrel a kezükben Ukrajna területi egységét és stabilitását fenyegetik” – mondta Turcsinov.

„Fő célunk az, hogy megvédjük az embereket és megakadályozzuk, hogy a lakosság körében áldozatok legyenek.” Turcsinov leszögezte, hogy a „terroristák elleni támadás” folytatódik.

Az ügyvivő államfő megismételte, hogy aki leteszi a fegyvert és nem követett el súlyos bűncselekményt, annak nincs mitől tartania. A gyilkosokat és azokat, akik embereket kínoztak, azonban meg fogják büntetni. Turcsinov emellett felszólította Oroszországot, hogy szüntesse be a fenyegetőzést és megfélemlítést és állítsa le a provokációit.

Oroszország pénteken kezdeményezte az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) rendkívüli ülésének összehívását a kijevi kormány Ukrajna délkeleti részén indított „megtorló hadművelete” miatt – közölte az orosz ENSZ-képviselet sajtószolgálata. Az orosz ENSZ-képviselet sajtószolgálatán az orosz hírügynökségeknek elmondták, hogy a nyílt ülésre röviddel az ENSZ BT májusi munkaprogramjával foglalkozó zárt ülés után kerül sor. Utóbbit közép-európai idő szerint pénteken 20 órára tűzték ki.

Ukrán különleges egységek péntek reggel a kelet-ukrajnai Szlovjanszkban páncélosok és légierő támogatása mellett hadműveletet indítottak az oroszbarát szakadárok ellen, akik középületeket kerítettek hatalmukba és kikiáltották a „donyecki népköztársaságot”.

Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök pénteken felszólította az ukrán hatóságokat, hogy - mint fogalmazott - szüntessék be saját országuk állampolgárainak legyilkolását.

„Az ukrán fővárosban hatalmat gyakorlóknak észhez kell térniük és abba kell hagyniuk saját állampolgáraik megölését, különben az ország sorsa nagyon szomorú fordulatot vehet” – írta a kormányfő Facebook-oldalán. Medvegyev szerint az erő alkalmazása Délkelet-Ukrajnában „a de facto kijevi vezetők vétkes tehetetlenségének jele”.

„Ahelyett, hogy normális párbeszédet kezdenének a genfi megállapodások szellemében és tárgyalóasztalhoz ültetnék a szemben álló feleket, megvitatnák a lehetséges kompromisszumokat és megoldásokat, megtorló hadműveletet indítottak, deszantosokat és helikoptereket vetnek be, folyik a vér” – írta, hozzátéve, hogy mindezért a felelősség azokat terheli, akik a bűnös döntéseket hozták Kijevben.

Az Egyesült Államok és Németország az ukrajnai válság diplomáciai megoldására törekszik, és egységes abban, hogy Oroszországnak növekvő árat kell fizetnie az ukrajnai fellépéséért – jelentette ki pénteken Barack Obama amerikai elnök, miután a washingtoni Fehér Házban megbeszélést folytatott Angela Merkel német kancellárral.

Obama a két vezető közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Moszkvának latba kell vetnie befolyását a kelet-ukrajnai oroszpárti fegyveres csoportok tevékenységének a beszüntetése érdekében, ez utóbbiaknak pedig haladéktalanul szabadon kell bocsátaniuk az EBESZ megfigyelőit.

Merkel kijelentette: elkerülhetetlenek lesznek az Oroszországgal szembeni újabb szankciók, ha az ukrajnai helyzet nem stabilizálódik. A német kancellár szerint Moszkva nem tett lépéseket a válság megoldását célzó genfi megállapodás végrehajtása érdekében. Merkel hangsúlyozta, hogy a szankciók „nagyon szükséges második komponenst” képeznek az Ukrajnával kapcsolatos diplomáciában.

Leszögezte, hogy Németország nem akar újabb gazdasági büntetőintézkedéseket bevezetni Oroszországgal szemben, de azt mégis meg fogja tenni, ha tovább romlik a helyzet Ukrajnában.