Kiderült, hogyan jutott ki két magyar is Brüsszelbe Szlovákiából

A Szlovákiának járó 13 európai parlamenti mandátumból egyet az MKP, egyet pedig a Most-Híd nyert el.

A kutatóintézet kedden, az MTI-hez eljuttatott elemzésében kiemelte: magyar szempontból a leglényegesebb kérdés az volt, hogy a felvidéki magyarság meg tudja-e tartani brüsszeli képviseletét.

Az EP-választás rendkívül alacsony, mindössze 13,05 százalékos részvétel mellett zajlott le Szlovákiában. A választáson minden eddiginél több, összesen 29 párt indult az országnak járó 13 mandátumért, közülük végül nyolcnak sikerült képviselőt kijuttatnia Brüsszelbe. Egy-egy mandátumot szerzett a magyar voksokért versengő két párt, a Magyar Közösség Pártja és a Most-Híd. Előbbi Csáky Pált, utóbbi Nagy Józsefet küldi ki Brüsszelbe.

Az MKP és a Most-Híd képviselőin kívül további három EP-képviselő jutott be az EU törvényhozásába az országhatárokon kívülről: ketten Romániából és egy hölgy Hollandiából.

A Magyarországot illető 21 mandátumból a Fidesz–KDNP 12, a Jobbik 3, az MSZP és a DK 2-2, az Együtt–PM Szövetség és az LMP pedig 1-1 mandátumot szerzett.

Az elemzésben felidézték, hogy 2004-ben két mandátumot szerzett a Magyar Koalíció Pártja (a későbbi Magyar Közösség Pártja), mely eredményét 2009-ben még meg tudta ismételni, azonban a 2009 nyarán bekövetkezett pártszakadás után megrendezett két parlamenti választás (2012, 2014) egyikén sem sikerült átlépnie az ötszázalékos parlamenti küszöböt.

A 2010-es helyi önkormányzati, valamint a 2013-as megyei önkormányzati választáson az MKP jobb eredményt ért el, mint legfőbb vetélytársa, a magát szlovák-magyar vegyes pártként meghatározó Most-Híd.

Az MKP nem sokkal a 2013 novemberében lezajlott megyei választást követően jelentette be Bárdos Gyula indítását a 2014 márciusában sorra kerülő államfőválasztáson. A döntés történelmi jelentőséggel bírt, hiszen először fordult elő, hogy volt magyar jelölt a köztársaságielnök-választáson. Az MKP itt elért, öt százalékot meghaladó eredménye jelezte: a párt a közvélemény-kutatásoknak megfelelően valóban erősödni tudott – mutattak rá.

Bő fél éven belül így a kétfordulós megyeelnök- és az ugyancsak kétfordulós államfőválasztással együtt öt szavazásra is sor került Szlovákiában, a választópolgárok részben emiatt lehettek közömbösek az EP-választások iránt. A sűrű választási időszak viszont kiváló lehetőséget teremtett az MKP számára, hogy 2013 őszétől tulajdonképpen permanens kampány keretében folyamatosan mozgásban tartsa a választóit.

Az elemzésben kérdésesnek nevezték, hogy a 751 tagú Európai Parlamentben milyen együttműködés lesz a két felvidéki magyar képviselő közt, akik mindketten az Európai Néppárt frakciójában foglalnak majd helyet. Csáky Pál nyolc évig volt emberi jogokért és kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes, munkássága számos ponton találkozik az őshonos kisebbségek jogainak elismeréséért az elmúlt évtizedben küzdő Kárpát-medencei magyar EP-képviselők tevékenységével. Csáky Pál nyilvánvalóvá tette: nem Szlovákia nemzeti érdekeit, hanem a felvidéki magyarság érdekeit kívánja képviselni Brüsszelben, így egyebek közt az állampolgárság és a nyelvhasználat kérdésében kívánja felhívni a figyelmet a szlovákiai visszásságokra. Nagy József környezetvédelmi szakpolitikusként ismert, aki EP-kampányában is kiemelte a környezetvédelmi kérdések hangsúlyos képviseletét, hangsúlyozva, hogy a nemzeti kisebbségek helyzetének és védelmének kérdésével is kíván foglalkozni, célja az őshonos kisebbségek védelmét szolgáló uniós szabályozás kialakításának előmozdítása – olvasható az elemzésben.