Denisz Pusilin, a donyecki „népköztársaság” társelnöke hétfőn azt kérte Moszkvától: vegye fontolóra Donyeck megye beolvasztását Oroszországba. Pusilin „a nép akaratára” és a „történelmi igazságra” hivatkozott a kérés alátámasztásául. „A donyecki nép mindig az orosz világ része volt. Számunkra Oroszország történelme a mi történelmünk” – tette hozzá. A politikus azt is közölte egy donyecki sajtótájékoztatón, hogy május 25-én nem engedik megrendezni az ukrajnai elnökválasztást a területükön, és nem terveznek népszavazást a jövő héten az Oroszországhoz csatlakozásról.
Később a „luhanszki népköztársaság” (a kelet-ukrajnai Luhanszk megye), amelynek lakói a vasárnapi „népszavazáson” támogatták a megye önállóságát, kinyilvánította Ukrajnától való függetlenségét – jelentette be hétfőn egy nagygyűlésen Luhanszkban Valerij Bolotov önjelölt „népi kormányzó”. „A kijevi junta önkényétől és véres diktatúrájától, a fasizmustól és nacionalizmustól független, saját utat választottunk, a szabadság, a törvény diadalának útját” – mondta Bolotov a Ria Novosztyi orosz hírügynökség jelentése szerint.
A donyecki és a luhanszki népszavazások eredményeinek a megvalósítását a Kijev, Donyeck és Luhanszk közötti párbeszéd keretében kell megvalósítani – hangsúlyozta az orosz külügyminisztérium hétfői közleményében. A dokumentum szerint Moszkva valódi lépéseket, nem pedig általános nyilatkozatokat vár a kijevi hatóságoktól, és azt veti a jelenlegi ukrán vezetés szemére, hogy „bűnös módon továbbra is elzárkózik a párbeszédtől saját népével”.
Az Egyesült Államok nem ismeri el a kelet-ukrajnai Donyeck és Luhanszk megyében oroszpárti szakadárok által megrendezett népszavazás eredményét – jelentette ki hétfőn Washingtonban Jen Psaki amerikai külügyi szóvivő. Washington szerint a vasárnap megtartott két referendum az ukrán jogrend értelmében törvénytelen, és egyben a megosztást és a zavarkeltést célozza. Az amerikai diplomáciai tárca szóvivője egyúttal bírálta a népszavazás lebonyolításának módját is.
A Krímben júliustól kivonják a hrivnyát a forgalomból – jelentette be Szergej Nariskin, az orosz alsóház elnöke hétfőn. A duma vezetője azt mondta, hogy a parlament szerdán második olvasatban foglalkozik a Krím felvételéről Oroszországba, és a benyújtott kiegészítések egyike június végéig rövidítené le a Krímben a hrivnya és a rubel mint párhuzamos fizetőeszköz használatának az idejét. A Krímben március 24-étől hivatalos fizetőeszköz egyszerre a hrivnya és a rubel. A krími parlament március 17-én arról döntött, hogy a félszigeten 2016. január 1-jéig marad forgalomban párhuzamosan a hrivnya és a rubel. Krími illetékesek ugyanakkor már akkor hozzátették: „majd az idő megmutatja, hogy mikortól nem lesz már szükség valójában a hrivnyára”.
