A 2014-es európai parlamenti választásokon az országgyűlésihez hasonlóan fölényes győzelmet ért el a Fidesz–KDNP szövetség, a huszonegyből tizenkét mandátumot húztak be. Jól látható, hogy Orbánék mögé (12 mandátum) besorolt a Vona Gábor vezette, az utóbbi időben inkább kémügyéről híres Jobbik – megtartva három mandátumát –, mögöttük a válságban szenvedő és a pártelnök tekintetében nagy kérdőjeles MSZP, a negyedik helyen pedig a Gyurcsány Ferenc által gründolt Demokratikus Koalíció. Az utolsó kettő a mérlegelésen ugyanannyit nyomott: mindkét párt két-két képviselőt küldhet Brüsszelbe.
Az Európai Parlamentben ott lesz még a bajnaista Jávor Benedek, és épphogy csak, de Meszerics Tamás révén az LMP is alakíthatja Európa sorsát.
Utóbbiról érdemes pár szót szólni.
Az EP-választáson csak azok a listák szerezhettek mandátumot, amelyek megszerezték az érvényes szavazatok legalább 5 százalékát. Ez a „határszám” a magyarországi szavazatok összeszámlálása után 115 662 volt. Az LMP ezt pontosan 295 szavazattal tudta felülmúlni (5,01 százalék). Ennek tükrében jogos a kérdés, hogy Schiffer András miért mondta azt, hogy ezzel egy lépést tettek afelé, hogy a magyar politikai színtér meghatározó eleme legyenek.
Az EP-választásokat megelőzően mind a három nagy politikai elemző végzett közvélemény-kutatást. Akkor a Századvég a biztos pártválasztók között 5 százalékot adott Schifferéknek – Gyurcsányékat be sem juttatták volna –, az Ipsos 3 százalékot mért, a Tárki pedig 4-et.
Schiffer elfelejti, hogy a külképviseleteken leadott voksok alapján az LMP még „fel is bukhat” az 5 százalékos küszöbben. Ha lecsúsznak a külképviseleti voksok összeszámlálása után, akkor a mandátumokat újraosztják majd, ami a kormánypártoknak kedvez: a Fidesz–KDNP pártszövetség 12 mandátum helyett 13 mandátumhoz juthat.
A fővárosi és a megyei összesített eredményeket górcső alá véve, Budapesten hatodik lett az LMP, de megyei leosztásban is ugyanitt végzett. Az LMP-nek tehát nincs szerencséje. Az áprilisi választásokon az ellenzéki összeborulók, és így a totális válságba került baloldal szavazói még átnyergeltek hozzájuk, az EP-választáson nem sikerült megismételni az áprilisi eredményt – politológusok szerint nagy a tábor, de kevés a törzsszavazó.
Ezek a törzsszavazók egyébként április 6-án, az országgyűlési választásokon sem hozták meg a nagy áttörést az ökopártnak, hiszen csak 5,27 százalékot produkált, ami esetükben 5 mandátummal ér fel a parlamentben, egyéni képviselő nélkül. (2010-ben 7,43 százalékot szereztek és 16 mandátumot).
Strukturális átalakításra, erősítésre van szükség a pártban – fogalmazott nemrég Schiffer. Hozzátette azt is, az elmúlt négy évben ez nem sikerült, a két választás teljesen felemésztette a párt erőit.
