Az Európai Szocialisták Pártja által az EB vezetésére jelölt német politikus Berlinben tartott hétfői tájékoztatóján kiemelte: elfogadhatatlan, hogy a kereskedelmi bankok nem hitelezik tovább a vállalkozásoknak a történelmi mélységbe leszállított alapkamat révén az Európai Központi Banktól (EKB) minden korábbinál olcsóbban szerzett forrást, hanem ismét „a spekuláció útjára lépnek”.
Ez a legfőbb oka az euróövezet válsággal küzdő országaiban kialakult súlyos hitelínségnek. A cégek források híján nem tudják megvalósítani fejlesztési, beruházási terveiket, ezért az európai parlamenti választások után megalakuló új bizottságnak sürgősen lépnie kell. Az EKB alapjaira egy új intézményt kell felépíteni, amelynek célja a gazdasági növekedés beindítása, különösen a fiatalkori munkanélküliség visszaszorítása érdekében. A bank kedvezményes hitelekkel segíti majd a fiataloknak állásokat teremtő vállalkozásokat, amennyiben a szocialisták jelölhetik az EB következő elnökét – fejtette ki Martin Schulz.
Az új összetételű brüsszeli bizottság kiemelt feladata lesz a beruházások ösztönzése, mert a 2008-ban elmélyült világgazdasági válság következtében húsz éve a legalacsonyabb szintre süllyedt a beruházási ráta az EU-ban. A bizottságon belül létre kell hozni egy szűkebb testületet, az ipari és gazdasági ügyekkel foglalkozó biztosok kollégiumát, amely összehangoltan dolgozik a beruházások és a munkahelyteremtés ösztönzéséért – tette hozzá a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) politikusa, az Európai Parlament (EP) jelenlegi elnöke.
Jelentős gazdasági előnyök várhatók a transzatlanti szabad kereskedelmi övezet kialakításától, ezért a bizottságnak mindent meg kell tennie a szabad kereskedelmi megállapodásról az Egyesült Államokkal kezdett tárgyalások sikeréért. A folyamatot nyitottabbá kell tenni, az egész közösség sorsát befolyásoló szerződés nem alapulhat „elfüggönyözött hátsó szobákban kötött egyezségeken” – emelte ki Martin Schulz, hozzátéve: amennyiben ő kerül az EB élére, civil szervezetek képviselőiből álló tanácsadó testületet szervez, amely a lehető legközelebbről kísérheti figyelemmel a tárgyalások alakulását.
Az EU „átaludta a digitális forradalmat” – fogalmazott a politikus az EB-elnöki programját ismertető tájékoztatóján. Hangsúlyozta: a következő öt év egyik legnagyobb feladata az uniós polgárok életének minden területét befolyásoló digitális átalakulás támogatása. A bizottságnak biztosítania kell a tisztességes piaci verseny feltételeit, és hozzá kell járulnia a „digitális polgári jogok nyilatkozata” kidolgozásához. Az adatvédelemben a lehető legszigorúbb szabályokat kell bevezetni, amelyek versenyelőnyhöz is juttathatják az EU-t, hiszen az adatok és a szellemi tulajdon magas fokú biztonsága vonzhatja a vállalkozásokat.
A következő ciklus döntő lesz az adózási fegyelem erősítésében és az adócsalás, adókerülés elleni küzdelemben is – mondta Martin Schulz, rámutatva: a közösség évente kétezer milliárd euró bevételtől esik el az adóelkerülés miatt.
Az idei EP-választások eredményét – most első ízben – figyelembe kell venniük a tagországok vezetőinek, amikor javaslatot tesznek majd a parlamentnek arra, hogy ki legyen a következő öt évre az EB elnöke. Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetőjét az EP-nek kell megválasztania. Minderről az unió alapszerződésének számító lisszaboni szerződés rendelkezik. Korábban az EB elnökét kizárólag a tagállamok vezetői választották ki.
A legutóbbi mérések szerint a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú Európai Néppárt nagyon szoros versenyben vezeti az európai pártcsaládok népszerűségi listáját az Európai Szocialisták Pártja előtt. A PollWatch közvélemény-kutató intézet adatai szerint a néppártiak 213, a szocialisták 208 mandátumra számíthatnak a 751 tagú Európai Parlamentben. A választásokat május 22. és 25. között rendezik meg a tagállamok többségében, köztük Magyarországon is 25-én, vasárnap.
Az országgyűlési választáson elérthez hasonló erős felhatalmazással szeretné folytatni a munkát a Fidesz–KDNP az Európai Parlamentben – jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó szombaton Szegeden. A kormánypárt EP-listavezetője szerint „a választók május 25-én arról döntenek, hogy egy romboló baloldali, egy szélsőséges jobboldali vagy egy – a Fidesz–KDNP által képviselt – építkező, a nemzeti érdekeket előtérbe helyező politika irányába teszik-e le a voksukat”. Az elmúlt évek eredményeiről szólva megemlítette, hogy az elmúlt időszakban sikerült elfogadtatni az Európai Unióval a rezsicsökkentés szükségszerűségét, a magyar földet megvédeni hivatott földtörvényt és a külhoni magyarok melletti kiállást.
A nemzeti érdekérvényesítés Európai Unión belüli fontosságát hangsúlyozták a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőjelöltjei a főváros XVI. kerületében tartott polgári majálison is. Szájer József és Gál Kinga – akik jelenleg is EP-képviselők – Magyarország nagykövetének nevezték az EP 21 magyarországi tagját. Szájer József szerint hazánkat már olyan országként tartják számon Európában, amely kiáll magáért és amelynek vannak saját megoldásai. Ezt ugyan minden ponton próbálták akadályozni, a stratégia mégis sikeres volt, ami tiszteletet ébreszt – tette hozzá. Győri Enikő úgy látja: sikernek tekinthető Magyarország EU-tagsága, mindenképpen előrébb tart az ország, mint tíz éve, de jobban is ki lehetett volna használni a tagság előnyeit.
