A választás egyfordulós, a magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgárok nyolc pártlista egyikére szavazhatnak. A szavazólapon sorrendben a következő pártok és pártszövetségek listái szerepelnek majd: Magyar Szocialista Párt, Seres Mária Szövetségesei, Fidesz–KDNP, A Haza Nem Eladó Mozgalom párt, Jobbik, Lehet Más a Politika, Együtt–PM, Demokratikus Koalíció.
Az EP magyar tagjainak választását március 8-án írta ki Áder János köztársasági elnök. A május 25-i szavazáson a választópolgárok valamivel több mint tízezer hazai szavazókörben, valamint 97 külképviseleten személyesen szavazhatnak. Az EP-választás arányos választási rendszerben, listás szavazással zajlik. A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot, a mandátumkiosztás az úgynevezett legnagyobb maradék elve szerint történik. A listaállításhoz legalább 20 ezer választópolgár aláírással hitelesített ajánlása volt szükséges. Mandátumot az a párt kaphat, amelyik a voksoláson több szavazatot kap, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat öt százaléka.
A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz. Három héttel a szavazás előtt csaknem 2500-an jelezték, hogy valamelyik külképviseleten voksolnának. (Öt évvel ezelőtt a külképviseleti névjegyzékben valamivel több mint 3800-an szerepeltek, ebből 3400-an el is mentek szavazni.) A külképviseleti névjegyzékbe vételt május 17-én 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti település jegyzőjétől vagy online a www.valasztas.hu-n.
Az EP-választás sajátossága, hogy a Magyarországon lakóhellyel rendelkező uniós polgárok is szavazhatnak a magyar EP-listákra, ha kérik. A Nemzeti Választási Iroda 107 ezer európai uniós állampolgárt tájékoztatott arról, hogy választójogukat Magyarországon is gyakorolhatják az EP-választáson, közülük már 5 ezren jelezték, hogy a magyar listákra voksolnának. Öt évvel ezelőtt 5500-an szerepeltek a névjegyzékben a szavazás napján. Az uniós polgárok névjegyzékbe vételüket május 9-én 16 óráig kérhetik.
Azok, akik nem a lakóhelyükön, hanem egy másik magyarországi településen kívánnak voksolni, május 23-án 16 óráig kérhetik átjelentkezésüket, eddig ezt 5 ezren tették meg. Öt évvel ezelőtt 25 ezren jelzeték a szavazás előtt, hogy nem a lakóhelyükön, hanem egy másik magyarországi településen kívánnak voksolni.
Az országgyűlési választáson elérthez hasonló erős felhatalmazással szeretné folytatni a munkát a Fidesz–KDNP az Európai Parlamentben – jelentette ki Pelczné Gáll Ildikó szombaton Szegeden. A kormánypárt EP-listavezetője szerint „a választók május 25-én arról döntenek, hogy egy romboló baloldali, egy szélsőséges jobboldali vagy egy – a Fidesz–KDNP által képviselt – építkező, a nemzeti érdekeket előtérbe helyező politika irányába teszik-e le a voksukat”. Az elmúlt évek eredményeiről szólva megemlítette, hogy az elmúlt időszakban sikerült elfogadtatni az Európai Unióval a rezsicsökkentés szükségszerűségét, a magyar földet megvédeni hivatott földtörvényt és a külhoni magyarok melletti kiállást.
A nemzeti érdekérvényesítés Európai Unión belüli fontosságát hangsúlyozták a Fidesz–KDNP európai parlamenti képviselőjelöltjei a főváros XVI. kerületében tartott polgári majálison is. Szájer József és Gál Kinga – akik jelenleg is EP-képviselők – Magyarország nagykövetének nevezték az EP 21 magyarországi tagját. Szájer József szerint hazánkat már olyan országként tartják számon Európában, amely kiáll magáért és amelynek vannak saját megoldásai. Ezt ugyan minden ponton próbálták akadályozni, a stratégia mégis sikeres volt, ami tiszteletet ébreszt – tette hozzá.Győri Enikő úgy látja: sikernek tekinthető Magyarország EU-tagsága, mindenképpen előrébb tart az ország, mint tíz éve, de jobban is ki lehetett volna használni a tagság előnyeit.
